Történelmi csúcsra értek a Disney-részvények 2021 márciusában, tizennégy hónapja úgy tűnt, a floridai központú filmgyártónak a határ a csillagos ég. Csakhogy a tőzsdén semmi sem biztos, és ma, bő egy évvel később, negyven százalékkal kevesebbet érnek a Disney papírjai a tavaly márciusinál. Még az is lehet, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény áll a példátlan árfolyamzuhanás hátterében.

2021. március 8-án 201,91 dollárt ért egy Disney-részvény, és a trend egyértelműen felfelé mutató volt. Tizennégy hónap elteltével a papír 113,55 dolláron áll. A zuhanás 43,8 százalékos.       

A Disney árfolyamának alakulása 2021 eleje óta

A floridai Lake Buena Vistában – Orlando város közelében – van a Walt Disney World, a világ leghíresebb témaparkja a Magic Kingdommal, a Mágikus Királysággal, benne Hamupipőke kastélyával, amely tavaly augusztusban ünnepelte a park fél évszázados évfordulóját. Most pedig – legalábbis pénzügyi értelemben – a vállalkozás romokban hever.

... Tovább »

Abigail Shrier számos interjún és kutatási eredményen nyugvó, beszédes című könyve, az MCC Press által kiadott Visszafordíthatatlan károk egyetlen bonyolult, ám annál égetőbb kérdéseket jár körbe: többek kozött, mi az oka annak, hogy a 2010-es évek második felében látványosan megugrott a fiatal lányok körében a hirtelen fellépő nemi diszfória és a transzneműek számának megugrása?

Az internet és a közösségi média gyermekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásairól az utóbbi időben egyre többet olvashatunk. A számítógép- és telefonfüggőségről, valamint az ebből következő alvás-, tanulás- és magatartásproblémákról, a szociális kapcsolatok leépüléséről, a gyermekkori depresszióról, a kamaszkori elmagányosodásról. Az is egyértelmű, hogy azt a modellszerepet, amit korábban a film, a televízió és a zeneipar sztárjai jelentettek a fiatalok életében, ma már a videómegosztók és a közösségi applikációk felkapott influenszerei töltik be. A gondolkodásmódjukra, öltözködési és viselkedési stílusukra is hatással van, hogy kit követnek a különböző csatornákon. A "YouTube-generáció" minden korábbinál gyorsabban távolodik a korábbi nemzedékektől, olykor mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnének, mint a szüleik. ... Tovább »

Mindenkit kellene, hogy érdekeljenek a humán tudományok, hiszen emberek vagyunk – kezdte a humaniórák fontosságáról szóló kerekasztal-beszélgetést Joshua Katz nyelvész, a Princetoni Egyetem professzora, aki ugyanakkor kijelentette: az amerikai elit egyetemeken ma már a humán képzések kurzusleírásait olvasva azt gondolhatja egy normális érdeklődésű ember, hogy nem érdemes ilyesmit tanulnia, mivel „megőrültek” ezeknek a területeknek a képviselői.

A február 16–17-i MCC Budapest Summit felvezető eseményeként megrendezett beszélgetésen Patrick Gray, a Durhami Egyetem angol tanulmányok docense, az MCC vendégoktatója hangsúlyozta:

azért van továbbra is szükség a humán diszciplínákra, mert a természettudomány nem mond semmit a létezésünk ... Tovább »

 Mottó: Az egyszerű fotelkommentelő már azon is felháborodik, hogy valakinek az írogatásért fizetnek, hogy a betyár öreganyját neki, míg mások vérverejtékkel, becsülettel robotolnak a gyárban. (Lackfi János)

Egészen a közelmúltban, 2020 elején az irodalmi ösztöndíjak történetében az egyik legharsányabb botrány tört ki, éppen a szegény 2019-ben elhunyt Térey János emlékére létrehozott nagy összegű támogatással, a Térey-ösztöndíjjal kapcsolatban. Ha valaki, hát épp Térey, aki konzervatív liberálisnak vallotta magát és műveiben is ezeket az értékeket képviselte – vagy ahogy Nádasdy Ádám megemlékezésében nevezte, nem ballib, hanem jobblib volt &ndas ... Tovább »

177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király a Magyar Királyság országgyűlése által szeptember 26-án meghozott hivatalos nyelvtörvényt. Azóta Magyarország államnyelve szinte megszakítás nélkül a magyar.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története Budapest 1956 októberében.

A 65 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A lyukas zászló a forradalom jelképe A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok ... Tovább »

Lopott sztoriból forgatta az RTL az Oltári csajokat, de az eredeti regény bátor írónője szembeszállt a médiaóriással és leplezte le a német hátterű szennycsatorna kleptomániáját. Az RTL valószínűleg már bánja, hogy nem próbálták meg békés úton rendezni a nyilvánvaló jogsértés miatt kialakult konfliktust, az Oltári csajok sorozat producere, Kalamár Tamás és társai ellen ugyanis vádat emeltek. A kereskedelmi csatornával való gigászi küzdelméről Az Ügy szombati adásából pikáns részletekre is fény derült.

Szinte biztosak lehetünk abban, hogy meg sem fordult az RTL-es vezetők fejében, hogy van olyan ember, aki képes felvenni a kesztyűt velük szemben – Köbli Viktória azonban megmutatta, hogy nem fog megfutamodni és kiáll igazáért. Az írónő ugyanis évek óta küzd azért, hogy elismerje a médiaorgánum: az ő regényét használták fel az Oltári csajok címmel futó RTL-es szuperprodukcióhoz. Nézzük, miről is van szó.

A második gyermek

A jogász végzettségű Köbli Viktória a kislányával otthon töltött évei alatt – egy egyedülálló kisgyermekes édesanya szűken mért szabadidejében – 2012-től kezdődően írta meg a „Szerelemkereső ... Tovább »

Nincsen elég bajunk, kell még nekünk az invazív BÁLVÁNYFA is?

Komoly fenyegetést jelent hazánkban a bálványfa terjedése: rövid idő alatt hatalmas társulásokat képes kialakítani, rendkívül gyorsan nő. Magról és sarjakról is nagyon könnyen újul. Sűrű koronája elveszi a fényt a körülötte élő növényektől, ráadásul a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami gyomnövények megjelenésével társul. A fa gyökere, illetve a levelei képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetben élő őshonos növényekre pusz ... Tovább »

1786. május 23-án vesztette életét Madagaszkáron gróf Benyovszky Móric, az egyik leghíresebb magyar világutazó, a  hajós és katona, aki négy világrészen tett utazásaival a földrajzi leírók sorába is bekerült, hátrahagyott emlékiratai alapján pedig az irodalom népszerű hősévé vált. Születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetnek, melynek keretében nemzetközi tudományos tanácskozás, könyvkiadás, szoborállítás, előadások és megemlékezések lesznek itthon és világszerte, elsősorban a külföldön élő magyarság körében.  Az emlékév fővédnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Fővárosi Állatkert Madagaszkár Házának kertjében, a Benyovszky emlékhelynél nyitja meg az eseménysorozatot, a Magyar Posta ünnepi bélyeg kiadással, a Magyar Nemzeti Bank díszérme kiadásával járul hozzá a méltó megemlékezésekhez. A tervek között szerepel a Benyovszky c.új magyar musical bemutatása, és számos érdekes fordulatokban gazdag életének feltárására külföldi levéltárak értékes anyagait fogják bemutatni a Magyar Nemzeti Levéltár közvetítésével. Az emlékév jó alkalmat kínál a köztudatban "madagaszkári királyként" élő Benyovszky Móric-portré valósághű kialakítására. Az emlékév eseményeit a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság szervezi.