 Az idő arcai címmel az antik és a keresztény kultúra időfelfogását bemutató kiállítás nyílt csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
Az OSZK a kultúra és az idő archívuma, gazdag gyűjteménye alkalmassá teszi arra, hogy innovatív kiállításokkal beszélje el az ember és a kultúra viszonyából képződő tapasztalások formáit - fogalmazott a megnyitón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, hozzátéve, hogy a kiállítás az idő három aspektusának értelmezésén túl arra keresi a választ, hogy miképp gondolkodtak őseink a történelmi és a saját időről, hogyan viszonyultak a jövőhöz, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
"A kiállítás az időtapasztalatot értelmezi, amely a kiállított tárgyakon túl ott van a randevúról késő szerelmesnél, a nyugdíjbiztosító reklámjában, Tarr Bélánál, Proustnál, a nagymama ráncaiban, az olvasásban, a mandulafa virágzásában" - fogalmazott a főigazgató, aki köszönetet mondott többek között Túri Klaudiának, Szovák Mártonnak és Varga Bernadettnek, a kiállítás kurátorainak, valamint a Budapest Bábszínháznak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárnak, a Szlovák Köztár
...
Tovább »
|
 A család, pályatársak, barátok, kollégák, tanítványok és tisztelők vettek végső búcsút Lator László Kossuth-díjas költőtől, esszéistától, műfordítótól, a nemzet művészétől szerdán Budapesten, a Farkasréti temetőben.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagját, aki életének 96. évében, július 17-én hunyt el, a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti. Lator Lászlót a református egyház szertartása szerint búcsúztatták a Hóvirág úti ravatalozóban.
Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, egykori tanítvány búcsúbeszédében Lator Lászlót idézve azt mondta: "egész életemben szerencsém volt".
Ferencz Győző szerint Lator László szerencsés volt, hogy nyugodt, a szellemiek iránt fogékony családba született, hogy "földközelben, Tiszasásváron töltötte gyerekkorát bokrok alatt bogarászva".
Szerencsés volt, mert túlélte a II. világháborút, a szovjet hadifogságot, az átszökést a határon. Makón jó kezekbe került, felvették az Eötvös kollégiumba, majd miután kizárták, mégis elvégezhette az egyetemet - mondta Ferencz Győző, emlékeztetve arra, hogy Körmenden volt tanár, majd az Eur
...
Tovább »
|
Új borítót kapott, legalább is az interneten az egyik NAT 2020-as irodalom munkafüzet, amelynek eddigi borítója elég nagy port vert az elmúlt napokban.
Mint arról mi is hírt kaptunk – a felfedezés, ahogy mondani szokták, futótűzszerűen tarolta le a magyar internetet –, a hetedikesek egyik irodalommunkafüzet-változata olyan borítóval készült, mintha szorgos kezek meghekkelték volna a kötetet kiadó Oktatási Hivatalt.
Arra ugyanis egy olyan, egyébként 1845-ös Kölcsey Ferenc-szoborról készült illusztráció, amelyen a Himnusz szerzője a bal kezével egy pergamentekercset fog – de ránézve senkinek nem a pergamen ju
...
Tovább »
|
 Tettlegességgel vádolja megjelenés előtt álló új könyvében bátyját, Vilmos brit trónörököst Harry herceg. A csütörtökön kiszivárgott részletekből kiderül az is, hogy Harry két tucatnál több embert ölt meg az afganisztáni katonai szolgálatai alatt vívott összecsapásokban, és az is, hogy Vilmossal együtt arra kérték apjukat édesanyjuk halála után, hogy ne házasodjon meg újra.
A Spare (Tartalék) című 416 oldalas memoárkötet január 10-én kerül világszerte a könyvesboltokba, a Guardian című brit lap azonban, amelyhez eljutott egy előzetes példány, már csütörtökön közölt néhány részletet a műből.
Csütörtök este a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió is ismertetni kezdte a könyv egyes részleteit. A Guardian nem tárta fel, hogy honnan tett szert a rendkívüli titoktartással őrzött memoárkötet egy példányára, a tévétársaság viszont bejelentette, hogy a Spanyolországban tévedésből idő előtt árusítani kezdett változatból vásárolt egyet.
A legnagyobb feltűnést az a rész keltette, amelyben Harry - III. Károly király és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő unokája - felfedi, hogy Vilmos egy vita hevében tettlegességre ragadtatta magát vele szemben.
...
Tovább »
|
 Ismét elérhető lesz Papp Tibor 1994-ben megjelent Disztichon Alfa nevű versgenerátora. Az eredeti, ma már hozzáférhetetlen program platformfüggetlen változatát a napokban teszik közzé az Irodalomtudományi Intézet honlapján.
A 2018-ban elhunyt Papp Tibor avantgárd költő úgy készítette el 1993-ban az első magyar automatikus versgenerátor programot, hogy az bármelyik Apple Macintosh számítógépen automatikusan egymás után generálta a magyar nyelvű disztichonokat egy meghatározott elemkészletből - idézte fel Kappanyos András irodalomtörténész az MTI érdeklődésére.
Hozzátette: a képernyőn megjelent versek értelmesek, nyelvtanilag helyesek voltak és kielégítették a disztichon formai ismérveit. Papp Tibor úgy írta meg a programot, hogy mindez nem válik unalmassá, például az ismétlések ki vannak küszöbölve. Az irodalomtörténész szerint a versek sokszor abszurdak, pajzánok, és főként humorosak, ráadásul úgy van az egész megírva, hogy némely sorok ismert klasszikus magyar disztichonoknak a mintáját követik mások meg nem. "Ahogy a hagyományt Papp Tibor bekapcsolja a programba, külön vicces jelleget ad hozzá" - fűzte hozzá Kappanyos András, aki a program jelentőségéről szólva kitért arra, hogy a számítógépes irodalom nemzetközileg ismert egyénisége
...
Tovább »
|
 Több mint nyolcvan programmal, köztük a legfrissebb magyar megjelenésű könyvekkel, a tavaly Goncourt-díjjal jutalmazott francia regénnyel, skandináv krimikkel és koncertekkel is várja a közönséget a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 13. és 16. között, a Nemzeti Táncszínházban.
A rendezvényen Mohamed Mbougar Sarr bemutatja Az emberek legtitkosabb emlékezete című regényét, amely tavaly Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében, a Goncourt-díjban részesült. A Margó vendége lesz a szólásszabadság határait kutató angol történész, a Time által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Timothy Garton Ash, de új kötetével érkezik a programra Maja Lunde norvég szerző, Stefan Ahnhem, a skandináv krimik ismert képviselője, valamint a számos irodalmi díjjal kitüntetett norvég Cecilie Enger is.
A magyar szerzők között Darvasi László, Garaczi László, Gerlóczy Márton és Péntek Orsolya is új könyveiket mutatják be, Peer Krisztián legújabb verseskötetével érkezik a fesztiválra, Tisza Kata pedig hipnózisra hívja az érdeklődőket zenés felolvasószínházi programjában.
Az október 14-én 80. születésnapját ünneplő Nádas Pétert városi sétákkal és egy rendh
...
Tovább »
|
Abigail Shrier számos interjún és kutatási eredményen nyugvó, beszédes című könyve, az MCC Press által kiadott Visszafordíthatatlan károk egyetlen bonyolult, ám annál égetőbb kérdéseket jár körbe: többek kozött, mi az oka annak, hogy a 2010-es évek második felében látványosan megugrott a fiatal lányok körében a hirtelen fellépő nemi diszfória és a transzneműek számának megugrása?
Az internet és a közösségi média gyermekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásairól az utóbbi időben egyre többet olvashatunk. A számítógép- és telefonfüggőségről, valamint az ebből következő alvás-, tanulás- és magatartásproblémákról, a szociális kapcsolatok leépüléséről, a gyermekkori depresszióról, a kamaszkori elmagányosodásról. Az is egyértelmű, hogy azt a modellszerepet, amit korábban a film, a televízió és a zeneipar sztárjai jelentettek a fiatalok életében, ma már a videómegosztók és a közösségi applikációk felkapott influenszerei töltik be. A gondolkodásmódjukra, öltözködési és viselkedési stílusukra is hatással van, hogy kit követnek a különböző csatornákon. A "YouTube-generáció" minden korábbinál gyorsabban távolodik a korábbi nemzedékektől, olykor mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnének, mint a szüleik.
...
Tovább »
|
 Humán műveltség hiányában a fiatalok könnyebben megvezethetőkké válnak – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) hétfői kerekasztal-beszélgetésén, amelynek nemzetközileg elismert résztvevői többek között arról is szót ejtettek, miért nyújt többet egy regény olvasása, mint amikor megnézünk egy filmet a Netflixen.Mindenkit kellene, hogy érdekeljenek a humán tudományok, hiszen emberek vagyunk – kezdte a humaniórák fontosságáról szóló kerekasztal-beszélgetést Joshua Katz nyelvész, a Princetoni Egyetem professzora, aki ugyanakkor kijelentette: az amerikai elit egyetemeken ma már a humán képzések kurzusleírásait olvasva azt gondolhatja egy normális érdeklődésű ember, hogy nem érdemes ilyesmit tanulnia, mivel „megőrültek” ezeknek a területeknek a képviselői.
A február 16–17-i MCC Budapest Summit felvezető eseményeként megrendezett beszélgetésen Patrick Gray, a Durhami Egyetem angol tanulmányok docense, az MCC vendégoktatója hangsúlyozta:
azért van továbbra is szükség a humán diszciplínákra, mert a természettudomány nem mond semmit a létezésünk
...
Tovább »
|
 (A Térey-ösztöndíjjal 2020-ban elismert Sajó László költő budapesti otthonában 2021. május 18-án. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)
Mennyire átpolitizáltak az állami ösztöndíjak, milyen magánpénzekből származó támogatásra pályázhatnak az írók, mekkora összegekről van szó, és egyáltalán hozzájut-e ilyesmihez, aki nem bennfentes? Írókkal, költőkkel beszélgettünk.
Mottó: Az egyszerű fotelkommentelő már azon is felháborodik, hogy valakinek az írogatásért fizetnek, hogy a betyár öreganyját neki, míg mások vérverejtékkel, becsülettel robotolnak a gyárban. (Lackfi János)
Egészen a közelmúltban, 2020 elején az irodalmi ösztöndíjak történetében az egyik legharsányabb botrány tört ki, éppen a szegény 2019-ben elhunyt Térey János emlékére létrehozott nagy összegű támogatással, a Térey-ösztöndíjjal kapcsolatban. Ha valaki, hát épp Térey, aki konzervatív liberálisnak vallotta magát és műveiben is ezeket az értékeket képviselte – vagy ahogy Nádasdy Ádám megemlékezésében nevezte, nem ballib, hanem jobblib volt &ndas
...
Tovább »
|
 177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király a Magyar Királyság országgyűlése által szeptember 26-án meghozott hivatalos nyelvtörvényt. Azóta Magyarország államnyelve szinte megszakítás nélkül a magyar.
1844. évi II. törvénycikk
Ez az a törvény, melyet V. Ferdinánd magyar király 1844. november 13-án, pontosan 177 évvel ezelőtt szentesített. Az országgyűlés szeptember 26-án szavazta meg a törvényt. Az előtte lévő 844 évben nagyrészt a latin volt a hivatalos nyelv, illetve II. József (uralkodott: 1780-1790) idején a német. Ettől a dátumtól kezdve azonban egészen a mai napig, megszakítások nélkül a magyar maradt a hivatalos nyelv, csupán a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszakában tértek vissza a hivatalok néhány évre a német nyelvre, központi utasítás szerint. Az 1844. évi nyelvtörvény ekképpen határozott:
Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:
1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl
egyedül magyar nyelven adas
...
Tovább »
| |
