Irodalom Online

Donald Sutherland eltávozott

miramadam — Fri, 21 Jun 2024 02:05:24 GMT

Hosszú betegség után Miamiban meghalt Donald Sutherland, az Emmy- és Golden Globe-díjas kanadai színész 88 éves volt, írja a Variety. A színész halálhírét a Creative Artists Agency (CCA) csütörtökön megerősítette. A BBC azt írja, halála hónapokkal azelőtt következett be, hogy megjelent volna Made Up, But Still True c. emlékirata.

Sutherland olyan ikonikus filmekben szerepelt, mint A piszkos tizenkettő, a Ne nézz vissza! vagy a Klute, de szintén ő alakította Snow elnököt a népszerű Az éhezők viadala-filmekben.

„Fájó szívvel jelentem be, hogy édesapám, Donald Sutherland meghalt. Én személy szerint a filmtörténet egyik legfontosabb színészének tartom. Soha nem rettent el egy szereptől sem, legyen az jó, rossz vagy csúf. Szerette, amit csinált, és ennél többet senki nem kívánhat” – írta az X-en Sutherland fia, a szintén színész Kiefer Sutherland.

Donald Sutherland 1935. július 17-én született Új-Brunswickben, az MTI azt írja, már tizennégy évesen rádiósként dolgozott. Tanulmányait részben a Torontói Egyetemen végezte, ahol mérnöknek tanult, illetve dráma szakra is járt. Miután rájött, hogy nem neki való a mérnökség, Angliába utazott, hogy Londoni Zene- és Színházművészeti Akadémián tanuljon. Ezután egy skóciai repertoárszínház tagja volt, és epizódszerepeket kapott brit televíziós sorozatokban.

Az 1967-ben bemutatott A piszkos tizenkettő c. amerikai háborús akciófilm hozta meg neki az ismertséget, ezután következett a szintén háborús tematikájú MASH és a Kelly hősei is. Ezután karrierje felfelé ívelt, és meg sem állt a csúcsig. Játszott a Klute-ban, A sáska napjában, az Átlagemberekben, a Tű a szénakazalban, a JFK – A nyitott dosszié c. filmben is, nemrég pedig Nicole Kidman és Hugh Grant oldalán tűnt fel az Édes, drága titkaink c. sorozatban.

2009-ben Magyarországon is forgatott, A katedrális c. nyolcrészes kanadai–német–magyar televíziós minisorozatban játszotta Bartholomew karakterét. A sorozatot 2010. július 23-án mutatták be az amerikai Starz és a kanadai The Movie Network és Movie Central televíziós csatornák, itthon csak 2011. szeptember 1-től sugározta a TV2. Sutherland szinkronhangja legtöbbször Helyey László és Barbinek Péter volt.

Sutherlandnek két házassága is volt. Először a kanadai színésznővel, Shirley Douglassal házasodott össze, miközben Jane Fondának is udvarolt az 1972-es Klute forgatása idején. Utánuk Francine Racette színésznő lett a társa, őt 1972-ben vette el. Sutherlandnek öt gyermeke született, közülük ketten szintén a filmiparban helyezkedtek el. Rachel Sutherland a kamera mögött, míg Kiefer Sutherland (24, A kijelölt túlélő) szintén színészként dolgozik.

A színészet mellett a politika is érdekelte, aktivistaként tiltakozott Fonda oldalán a vietnámi háború ellen. A BBC azt írja, a megmozdulásaik egy részét az 1972-es F.T.A. c. dokumentumfilmben meg is örökítették. Gondolkodását a világról a karaktereibe is beépítette, és remélte, hogy a filmek mondanivalója edukálja a társadalmat. 2015-ben a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Az éhezők viadala története, ami egy zsarnoki vezető legyőzéséről is szól, felnyitja a fiatal rajongók szemét, akik tudatosabbá válnak és érzékenyebbé az őket körülvevő világ folyamataira. „Mindenkinek, aki részt vett ebben, az volt a célja, hogy megpróbálja őket aktívabbá, tudatosabbá tenni. Ahogy Bruce Springsteen mondta: »A vezetőidbe vetett vak hit... megölhet téged«” – mondta Sutherland, majd hozzátette, nem tervezi, hogy visszavonul, hisz ez a színészeknek egyet jelent a halállal.

Bár az amerikai filmeknek köszönheti a hírnevét, 1978-ban szülőhazájától állami kitüntetést kapott a munkásságáért. Bár kiváló és elismert színész volt, sosem jelölték Oscar-díjra. 2017-ben azonban az Amerikai Filmakadémia Oscar-életműdíjjal ismerte el Sutherlandet.

2024. június 20.

Az idő arcai címmel kiállítás nyílt az OSZK-ban

patkogizi — Sun, 14 Apr 2024 01:36:18 GMT

Az idő arcai címmel az antik és a keresztény kultúra időfelfogását bemutató kiállítás nyílt csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

    Az OSZK a kultúra és az idő archívuma, gazdag gyűjteménye alkalmassá teszi arra, hogy innovatív kiállításokkal beszélje el az ember és a kultúra viszonyából képződő tapasztalások formáit - fogalmazott a megnyitón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, hozzátéve, hogy a kiállítás az idő három aspektusának értelmezésén túl arra keresi a választ, hogy miképp gondolkodtak őseink a történelmi és a saját időről, hogyan viszonyultak a jövőhöz, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
    "A kiállítás az időtapasztalatot értelmezi, amely a kiállított tárgyakon túl ott van a randevúról késő szerelmesnél, a nyugdíjbiztosító reklámjában, Tarr Bélánál, Proustnál, a nagymama ráncaiban, az olvasásban, a mandulafa virágzásában" - fogalmazott a főigazgató, aki köszönetet mondott többek között Túri Klaudiának, Szovák Mártonnak és Varga Bernadettnek, a kiállítás kurátorainak, valamint a Budapest Bábszínháznak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárnak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának, hogy hozzájárultak a kiállítás megvalósulásához.
    Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.
    Vincze Máté arról beszélt, hogy az idő korlátainak legyőzésére a könyvtárak, a múzeumok, a közgyűjtemények a legalkalmasabbak, mert összesítik elődeink bölcsességeit és a jövőre vonatkozó jóslatokat is. Az időt nem tudnánk uralni, ha nem lenne velünk az a tudás, az a meggyőződés, az a tapasztalat, amit a könyvtárak őriznek - tette hozzá Vincze Máté.
    A kiállítást Lackner Pál, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében egyebek mellett megosztotta gondolatait az időértelmezés történetéről, annak országonként, vallásonként eltérő jellegéről, valamint beszélt az egyházi és világi idő ritmusáról, az idő szemléltetéséről is.
    Az OSZK tárlatán a kalendáriumok, krónikák, képeslapok és fényképek mellett gyermekek számára is kipróbálható, kézzel fogható és digitális különlegességek várják a látogatókat, akik egyéb érdekességek mellett a Pannonhalmi Hóráskönyvvel és Liszt Ferenc zsebnaptárával is megismerkedhetnek.
    A kiállítás az idő három aspektusát ragadja meg. Az első, lineáris térben kronologikusan felépülő művek láthatók: krónikák, régi kalendáriumok, híres emberek határidőnaplói. A ciklikus időt bemutató második térben jelenik meg az év és a nap köre. Ezen a helyszínen láthatók az egyházi évhez kapcsolódó szerkönyvek, valamint itt jeles napjaink egymásra épülését is bemutatják. A harmadik terem a múló pillanatba helyezi a látogatót, ahol különleges tárgyak és idézetek segítenek megérteni minden pillanat fontosságát.
    A kiállításon a bábfigurától az éggömbig és jóskönyvtől Liszt Ferenc zsebnaptáráig változatos dokumentumokkal és tárgyakkal találkozhat a nagyközönség. Ezeken kívül térképek, fotók, órák, plakátok, mozgóképes és hangzóanyagok is színesítik az anyagot.
    Külön erre az alkalomra érkezett Budapestre az 1500 körül készült Pannonhalmi Hóráskönyv, amely a tárlat egyik kiemelt látványossága. Az érdeklődők egy 16. századi csillagászati eszköz segítségével bepillantást nyerhetnek az európai asztronómia műhelytitkaiba is.
    A tárlat egyik legkülönlegesebb tárgya Magyarország legrégebbi glóbuszpárjának egyike, amely a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárból érkezett a kiállításra.
    A látogatók digitális formában megforgathatják az éggömböt, hasonmás imakönyveket lapozgathatnak, valamint távcső nélkül is szemügyre vehetik a zodiákus tizenkét állatövi jegyét.
    Mivel az antikvitásban két alakkal, Khronosszal és Kairosszal ábrázolták az időt, a kiállítótérben ez a két alak kíséri a látogatót. Khronosz a végtelenül hömpölygő idő megtestesítője, a fiatal Kairosz viszont az értékes pillanatnyi időt fejezi ki.
    Az idő arcai című tárlat július 11-ig tekinthető meg az OSZK-ban.

Lator Lászlót búcsúztatták a Farkasréti temetőben

miramadam — Mon, 07 Aug 2023 02:08:54 GMT

A család, pályatársak, barátok, kollégák, tanítványok és tisztelők vettek végső búcsút Lator László Kossuth-díjas költőtől, esszéistától, műfordítótól, a nemzet művészétől szerdán Budapesten, a Farkasréti temetőben.

    A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagját, aki életének 96. évében, július 17-én hunyt el, a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti. Lator Lászlót a református egyház szertartása szerint búcsúztatták a Hóvirág úti ravatalozóban.
    Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, egykori tanítvány búcsúbeszédében Lator Lászlót idézve azt mondta: "egész életemben szerencsém volt".
    Ferencz Győző szerint Lator László szerencsés volt, hogy nyugodt, a szellemiek iránt fogékony családba született, hogy "földközelben, Tiszasásváron töltötte gyerekkorát bokrok alatt bogarászva".
    Szerencsés volt, mert túlélte a II. világháborút, a szovjet hadifogságot, az átszökést a határon. Makón jó kezekbe került, felvették az Eötvös kollégiumba, majd miután kizárták, mégis elvégezhette az egyetemet - mondta Ferencz Győző, emlékeztetve arra, hogy Körmenden volt tanár, majd az Európa Könyvkiadónál lett alapító-szerkesztő, főszerkesztő.
    1970-ben a televízióban a nézőket hódította meg közvetlenségével, előtte nem sokkal jelent meg Sárangyal címmel első verseskötete - idézte fel.
    Ferencz Győző szerint Lator László soha nem mondta magáról, hogy költő, "ha elkerülhetetlen volt, hogy valami álljon a neve után, akkor az írót választotta". Lator alapító tagja, tíz éven át ügyvezető elnöke volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának - mondta.
    Ferencz Győző szerint a Kossuth-díjas költő, esszéista és műfordító tudta, hogyan lehet "az ismeretlent a kimondhatóság hálójába fogni". Nem volt eszköztelen költő, de eszközeit nem akarta mutogatni, szerinte "anyagát sűrűre szőtte", és azt a kevés versét is könyörtelen kritikával olvasta.
    Az 1990-es évek végén kétszer is megjelentek összegyűjtött versei, köztük az ifjúkori költeményei is - hívta fel a figyelmet Ferencz Győző, aki szerint Lator "a költészet mesterségét szünet nélkül gyakorolta. mintha állandó készenlétben lett volna".
    "László! Kedves László, öröknek hitt barátunk! Nincs ez sehogy se rendjén..." - hangsúlyozta búcsúbeszédében a barátok nevében Várady Szabolcs, Kossuth- és József Attila-díjas költő.
    "Szerda van és nekünk a Mongol étteremben kellene ülnünk a Márvány utcában, és az édes pincérlányokkal évődve felhajtani a csak nekünk, törzsvendégeknek járó törkölypálinkát" - hangsúlyozta Várady Szabolcs, aki Lator Lászlót soha nem jutott eszébe Laci bátyámnak szólítani: ő mindig is László volt.
    Lator Lászlóban "egy csepp bácsis nem volt, ellenben volt benne jó adag dévajság, virgonc humor, de heves indulat is. A rossz versekre tudott a legjobban haragudni" - magyarázta Várady Szabolcs.
    Mint mondta, a költőt a legtöbben televíziós műsoraiból, köztük a Lyukasórából ismerik, ahol Lator László "káprázatos lendülettel és szenvedéllyel vonta be a hallgatókat egy-egy vers világába".
    Esszéit három kötetbe rendezte el, és van egy közös kötet Domokos Mátyással. A megmaradt világ című könyv két részre oszlik: a Visszajátszásban élete egykori helyszíneit idézi fel, a Zsinórpadlás pedig egy-egy versének anyagát, hátterét világítja át - mutatott rá.
    Várady Szabolcs beszélt arról is, hogy könyvei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia honalapján, amelynek alapító tagja is volt.
    Lator Lászlót mindig az a kérdés érdekelte, hogy miből és hogyan lesz a vers és a versnek azokat a lényegi elemeit boncolta és  kereste, mint a "fogható, érzéki, visszhangos, többrétegű, egymáson átderengő, az egyszerre ilyen is és olyan is". Ezeket a szakértelem mellett "olyan belső tudással kereste, amely a létrehozás tapasztalatából ered" - hangoztatta Várady Szabolcs, aki rendkívülinek nevezte Lator László tanári tehetségét is. Mint mondta, az értő olvasók mellett nevelte a mesterségükben járatos, tudatos költőket és műfordítókat.
    "A Lator-tanítványok összetartanak, figyelik egymást, tanáruknak jó néhányan a barátai lettek. Nemcsak tanultak tőle, hanem szerették is, ahogy mi, egykori kollégái szerettük" - hangoztatta Várady Szabolcs, kiemelve, hogy vezetése alatt az Európa Könyvkiadó alapos szerkesztői műhely és egyben irodalmi kávéház is volt.
    "Isten veled Tanár úr! Isten veled László, örök barátunk!" - zárta sorait Várady Szabolcs.

Kölcsey-szobráról rossz szögből készült fotó került a tankönyv borítójára

patkogizi — Mon, 27 Feb 2023 16:30:38 GMT

Új borítót kapott, legalábbis az interneten az egyik NAT 2020-as irodalom munkafüzet, amelynek eddigi borítója elég nagy port vert az elmúlt napokban.

Mint arról mi is hírt kaptunk – a felfedezés, ahogy mondani szokták, futótűzszerűen tarolta le a magyar internetet –, a hetedikesek egyik irodalommunkafüzet-változata olyan borítóval készült, mintha szorgos kezek meghekkelték volna a kötetet kiadó Oktatási Hivatalt.

Arra ugyanis egy olyan, egyébként 1845-ös Kölcsey Ferenc-szoborról készült illusztráció, amelyen a Himnusz szerzője a bal kezével egy pergamentekercset fog – de ránézve senkinek nem a pergamen jutna eszébe. Önnek sem, ugye?

Az eredeti munkafüzet-borító

Nos, Nyáry Krisztián – aki az eredeti fotót is megosztotta a múlt héten, bár elismeri: nem ő fedezte fel a félreérthető ábrázolást – hétfőn észrevette, hogy az Oktatási Hivatal, ahogy fogalmaz, „példásan gyors reakcióval” lecserélte a borítót.

A kinyomtatott példányok persze egyelőre mindenkinél ott vannak, akiknek az iskolája ezt a TKV/27-3/2022 számú határozattal tankönyvvé minősített, 978-963-19-9822-1-es ISBN-számú munkafüzetet rendelte meg. Hogy azokkal mi lesz, azt egyelőre nem tudjuk – erről majd később –, de a Tankönyvkatalógus online felületén már a javított verzió látható:

Forrás: Tankonyvkatalogus.hu

Nyáry megjegyzi egyébként, hogy az egyik kormánypárti lap hétfői cikke „beteg világban élő genderpropagandistának” nevezte őt, mert megosztotta a lap szerint hibátlan borítót. Kérdés, hogy ezek után az újság hírt ad-e, és ha igen, milyen körítéssel ad hírt az irodalom-munkafüzet borítócseréjéről.

Az Oktatási Hivatalt a változást felfedezve megkérdeztük, hogy a borítókat a kinyomtatott munkafüzeteken is lecserélik-e, visszahívták és újranyomják-e a könyveket, ha igen, akkor ez milyen költséggel jár? Kérdeztünk arról is, hogy miért csak most merülnek fel a borítóval kapcsolatos aggályok, és hogy hogyan kommentálják az eredeti munkafüzet-borítóval kapcsolatos kritikákat. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

A Kultúra.hu azt írja, hogy ez volt az első szobor, ami a Himnusz költőjéről készült. Ferenczy István a legnagyobb ókori költőkhöz hasonlóan ábrázolta Kölcseyt, tógában, papirusztekerccsel. A széke alá pedig Kronosz bozontos fejét tette, jelezve, hogy Kölcseyn nem fog az idő.

Azonban sokan bírálták a márványszobrot, pont azért, amiért nem magyar öltözetben ábrázolta a költőt.

Ferenczyt annyira megviselték a kritikák, hogy visszavonult szülőfalujába, Rimaszombatra, és többet egy szobrot sem készített. Szegénységben élt, úgy is halt meg tíz évvel később.

A szobrot eredetileg a Nemzeti Múzeum kertjébe szánták, ma a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

Forrás: Telex

Tettlegességgel vádolja bátyját Harry herceg

miramadam — Fri, 06 Jan 2023 01:29:49 GMT

Tettlegességgel vádolja megjelenés előtt álló új könyvében bátyját, Vilmos brit trónörököst Harry herceg. A csütörtökön kiszivárgott részletekből kiderül az is, hogy Harry két tucatnál több embert ölt meg az afganisztáni katonai szolgálatai alatt vívott összecsapásokban, és az is, hogy Vilmossal együtt arra kérték apjukat édesanyjuk halála után, hogy ne házasodjon meg újra.

    A Spare (Tartalék) című 416 oldalas memoárkötet január 10-én kerül világszerte a könyvesboltokba, a Guardian című brit lap azonban, amelyhez eljutott egy előzetes példány, már csütörtökön közölt néhány részletet a műből.
    Csütörtök este a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió is ismertetni kezdte a könyv egyes részleteit. A Guardian nem tárta fel, hogy honnan tett szert a rendkívüli titoktartással őrzött memoárkötet egy példányára, a tévétársaság viszont bejelentette, hogy a Spanyolországban tévedésből idő előtt árusítani kezdett változatból vásárolt egyet.
    A legnagyobb feltűnést az a rész keltette, amelyben Harry - III. Károly király és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő unokája - felfedi, hogy Vilmos egy vita hevében tettlegességre ragadtatta magát vele szemben.
    A könyv szerint az incidens még 2019-ben, Harry londoni otthonának konyhájában történt. A vita Harry amerikai felesége, Meghan hercegnő körül robbant ki, akit a Guardian által idézett leírás szerint Vilmos nehéz természetűnek, gorombának, nyers modorúnak nevezett.
    Harry azzal vádolta bátyját, hogy "a sajtóban Meghanról elterjedt narratívát szajkózza".
    A könyvrészlet szerint a Vilmos részéről tettlegességig fajuló vita "látható sérüléseket" okozott Harry hátán, mivel Harry éppen a kutya itatótáljára esett, amely eltört alatta és megvágta.
    Vilmos ezután felajánlotta Harrynek, hogy üssön vissza, ahogy ez a gyerekkorukban lezajlott verekedéseik után is szokásuk volt, ám Harry erre nem volt hajlandó. Vilmos ezután távozott, de nem sokkal később visszatért és bocsánatot kért - olvasható a könyvrészletben.
    Harry szerint Vilmos már a vita kirobbanása előtt is forrt a dühtől, és a kedélyek csak még tovább hevültek, miután sértő megjegyzéseket vágtak egymáshoz.
    Vilmos közölte öccsével, hogy csak segíteni szeretne, ám amikor Harry visszakérdezett, hogy Vilmos szerint ez a viselkedés tényleg segít-e bármin is, a trónörökös elvesztette önuralmát, és káromkodások közepette, a gallérjánál fogva a konyhapadlóra teremtette öccsét, miközben nyakláncát is elszakította.
    A Guardian szerint az egész könyvet keretként fogja össze az a keserűség, amelyet Harry érez amiatt, hogy ő csak a "tartalék" a királyi családban.
    A memoár címe is erre utal, hiszen az elterjedt mondás szerint a mindenkori uralkodó akkor gondoskodik megfelelően a trónutódlásról, ha házasságából születik egy trónörökös (heir) és egy tartalék is (spare) arra az esetre, ha az elsőszülött utóddal történne valami.
    Harry, aki házasságkötése óta a Sussex hercege címet viseli, jelenleg az ötödik a brit trónutódlási sorban.
    A Sky News által csütörtök este ismertetni kezdett részletek szerint Harry feltárja a könyvben azt is, hogy Afganisztáni katonai szolgálata alatt 25 embert ölt meg.
    A herceg tíz évet töltött a brit fegyveres erők kötelékében, és kétszer szolgált az afganisztáni tűzvonalban. Először felderítőként, a második alkalommal Apache támadó helikopterekkel vett részt közvetlen harci bevetéseken.
    Könyvében erről azt írja, hogy a legtöbb katona nem tudja, hány ellenséget ölt meg a csatákban, mivel az összecsapások körülményei közepette gyakori a célzás nélküli tüzelés.
    "A laptopok és az Apache-ok korában azonban" az ő két afganisztáni szolgálatának minden mozzanatát rögzítették, és mindig pontosan tudta, hogy hány ellenséges fegyverest ölt meg. "Az én esetemben ez a szám huszonöt. Ez nem tölt el megelégedettséggel, de nem is szégyellem" - fogalmaz memoárjában a herceg.
    Harry felfedi azt is, hogy Vilmossal együtt arra kérték apjukat: ne vegye feleségül ifjúkori kedvesét, Camilla Parker-Bowlest.
    Károly akkori trónörökös - aki édesanyja, II. Erzsébet királynő szeptemberi halála óta III. Károly néven az Egyesült Királyság uralkodója - 15 évig élt házasságban Harry és Vilmos édesanyjával, a 1997-ben tragikus autóbalesetben elhunyt Diana hercegnővel, de az utolsó éveket már különváltan töltötték, majd 1996-ban el is váltak.
    A könyvben Harry leírja: ő és bátyja megígérte Károlynak, hogy szívesen látják Camillát a családban, csak azt kérték, hogy ne vegye feleségül.
    Károly azonban nem hallgatott rájuk: 2005-ben összeházasodott kedvesével, akivel a Dianával kötött házassága alatt is fenntartotta bensőséges kapcsolatát.
    Az esküvő után Károly második felesége a Kamilla, Cornwall hercegnője címet viselte, férje trónra lépése óta pedig ő a "Queen Consort", vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.
    A könyvet hosszú hetek óta feszült figyelemmel várja a világ, különös tekintettel arra, hogy Harry és Meghan 2020 márciusában felhagyott a brit királyi család magas rangú tagjaiként rájuk háruló hivatalos feladatok ellátásával, és első gyermekükkel együtt Kaliforniába költöztek.
    Harry többször is kifejtette, hogy az édesanyja részéről afrikai-amerikai gyökerű feleségével szembeni rasszista megnyilvánulásoknak komoly szerepük volt e döntésükben.
    Harry és a királyi család között azóta is feszült a viszony, és különösen feltűnő ez a feszültség és elhidegülés Harry és Vilmos kapcsolatában.

Ismét elérhető lesz az első magyar digitális versgenerátor

miramadam — Sat, 19 Nov 2022 18:37:34 GMT

    Ismét elérhető lesz Papp Tibor 1994-ben megjelent Disztichon Alfa nevű versgenerátora. Az eredeti, ma már hozzáférhetetlen program platformfüggetlen változatát a napokban teszik közzé az Irodalomtudományi Intézet honlapján.

    A 2018-ban elhunyt Papp Tibor avantgárd költő úgy készítette el 1993-ban az első magyar automatikus versgenerátor programot, hogy az bármelyik Apple Macintosh számítógépen automatikusan egymás után generálta a magyar nyelvű disztichonokat egy meghatározott elemkészletből - idézte fel Kappanyos András irodalomtörténész az MTI érdeklődésére.
    Hozzátette: a képernyőn megjelent versek értelmesek, nyelvtanilag helyesek voltak és kielégítették a disztichon formai ismérveit. Papp Tibor úgy írta meg a programot, hogy mindez nem válik unalmassá, például az ismétlések ki vannak küszöbölve. Az irodalomtörténész szerint a versek sokszor abszurdak, pajzánok, és főként humorosak, ráadásul úgy van az egész megírva, hogy némely sorok ismert klasszikus magyar disztichonoknak a mintáját követik mások meg nem. "Ahogy a hagyományt Papp Tibor bekapcsolja a programba, külön vicces jelleget ad hozzá" - fűzte hozzá Kappanyos András, aki a program jelentőségéről szólva kitért arra, hogy a számítógépes irodalom nemzetközileg ismert egyénisége még akkor alkotta meg ezt a versgenerátort, amikor még nem léteztek mesterséges intelligencia alapú megoldások, és még a szövegelemző szoftverek sem jelentek meg.
    "A program nagyon kreatív alkotás és kevésbé számítástechnikai, mint inkább költői műnek tekinthető" - tette hozzá.
    Felidézte, hogy a Magyar Műhely kiadónál 1994-ben jelent meg az a kötet, amely tartalmazta a Disztichon Alfa mágneses lemezét, és ebben tizenhatbillió disztichont kínált fel az olvasónak. A könyv első felében Papp Tibor magyarázta el az első magyar automatikus versgenerátor kezelését és működési elvét. A könyv további lapjain a Disztichon Alfa programmal automatikusan generált versekből adott ízelítőt a szerző. Ez volt az első könyvesboltba kerülő magyar irodalmi mű, amelynek szövegét számítógépen működő program generálta.
    Sajnos a szoftfer az eredeti technikai keretrendszere miatt néhány éven belül gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált, viszont a közelmúltban a jelenkor digitális lehetőségeit is figyelembevéve egy lelkes fiatal orvosnak, Galambos Máténak köszönhetően elkészült a program eredetivel megjelenésében azonos, de platformfüggetlen változata, amit az Irodalomtudományi Intézet honlapján, digitális szolgáltatásaink között fogunk közzétenni - mondta el Kappanyos András.
    A magyar tudomány ünnepe programsorozat keretében kedden délután pedig a művet bemutató előadások hangzanak el BTK Irodalomtudományi Intézetében, amelyek a játékos hagyománykezelésről, a digitális megőrzés technikai paradoxonairól szólnak.

Több mint nyolcvan program a Margó Fesztiválon

patkogizi — Tue, 27 Sep 2022 05:04:00 GMT

Több mint nyolcvan programmal, köztük a legfrissebb magyar megjelenésű könyvekkel, a tavaly Goncourt-díjjal jutalmazott francia regénnyel, skandináv krimikkel és koncertekkel is várja a közönséget a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 13. és 16. között, a Nemzeti Táncszínházban.

    A rendezvényen Mohamed Mbougar Sarr bemutatja Az emberek legtitkosabb emlékezete című regényét, amely tavaly Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében, a Goncourt-díjban részesült. A Margó vendége lesz a szólásszabadság határait kutató angol történész, a Time által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Timothy Garton Ash, de új kötetével érkezik a programra Maja Lunde norvég szerző, Stefan Ahnhem, a skandináv krimik ismert képviselője, valamint a számos irodalmi díjjal kitüntetett norvég Cecilie Enger is.
    A magyar szerzők között Darvasi László, Garaczi László, Gerlóczy Márton és Péntek Orsolya is új könyveiket mutatják be, Peer Krisztián legújabb verseskötetével érkezik a fesztiválra, Tisza Kata pedig hipnózisra hívja az érdeklődőket zenés felolvasószínházi programjában.
    Az október 14-én 80. születésnapját ünneplő Nádas Pétert városi sétákkal és egy rendhagyó beszélgetéssel köszönti a Margó, a vele készült beszélgetőkönyvről pedig Károlyi Csaba irodalomkritikus mesél majd.
    Új könyvvel jelentkezik továbbá András László, Babiczky Tibor, Benedek Ágota, Bódis Kriszta, Csabai László, Durica Katarina, Fliegauf Gergely, Gurubi Ágnes, Gyurkovics Tamás, Havasréti József, Hidas Judit, Kemény Zsófi, Maros András, Molnár T. Eszter, Pál Dániel Levente, Réz Anna, Rubin Eszter, Spáh Dávid, Szöllősi Mátyás és Tóth Réka Ágnes is.
    A könyvbemutatók és beszélgetések mellett esténként koncertet ad mások mellett a Magashegyi Underground, a Platon Karataev zenekar, valamint a Henri Gonzo és a Papírsárkányok is.
    A Nemzeti Táncszínházban nyolcadik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, a vele járó pénznyereményt és a próbafordítást, valamint a 10 millió forint értékű médiatámogatást. A tavalyi díjazott, Halász Rita önálló estjét a Liszt Ünnep keretében október 12-én rendezik meg a Müpában Beck Zoltán és Pálos Hanna közreműködésével.
    A részletes program a rendezvény weboldalán és Facebook-oldalán érhető el.

Végleg eltávozott Haraszty István szobrászművész

patkogizi — Fri, 15 Jul 2022 19:57:40 GMT

Életének 88. évében szerdán elhunyt Haraszty István Kossuth-díjas szobrászművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) rendes tagja - közölte a SZIMA szerdán az MTI-vel.

    Haraszty István autodidakta művész volt. 1957-től 1965-ig műszaki ismereteket oktatott ipari tanulóknak. Az ötvenes évek közepén kezdett festeni. 1960 és 1970 között a Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke volt, mestere Laborcz Ferenc. 1965-től 1967-ig díszítőelemek tervezésével foglalkozott, és a József Attila Művelődési Központban volt dekorációs.
    1967-89-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat belső tervezője, 1975-76-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa.
    1964 óta több mint 500 magyarországi és külföldi kiállításon vett részt. Első mobilját, a Köröket 1967-ben készítette; acélgolyókkal működő, acél sínrendszereket variáló művei, pleximobiljai megannyi ironikus, szellemes fricska a hatalom ostobaságai ellen - áll a SZIMA honlapján szereplő életrajzban.
    Haraszty István első korszakának egyik főműve a Fügemagozó (1970). A play art mestereként a hetvenes években "gegek" sorozatát konstruálta meg: a pénzbedobásra elhallgató zenegépet, a Wurslitzert; a pénz helyett harsány kacajjal fizető páncélszekrényt, az Acélmosolyt vagy az óramutató járásával ellenkező irányban forgó mutatókkal felszerelt órát, A központi irányítást).
    1984-ben DAAD ösztöndíjat kapott Nyugat-Berlinbe, de csak 1987-88-ban vehette igénybe.
    Mobiljai, kinetikus szobrai ott vannak számos jelentős hazai és külföldi közgyűjteményben. Köztéren állnak művei Budapesten, Dunaszerdahelyen, Székesfehérváron, Szöulban.
    Egyéni kiállításai voltak például a székesfehérvári István Király Múzeumban (1977), az Iparművészeti Múzeumban (1981), a berlini DAAD Galériában (1988), a Körmendi Galériában (1994), a Műcsarnokban (1998), a Vadnai Galériában (2003), a Budapest Galériában és a Római Magyar Akadémián (2004), a Kogart Házban (2007), az Aulich Art Galériában (2009), a helsinki Magyar Kultúra Házában (Saxon Szász Jánossal,  2012).
    Ezen felül számtalan csoportos kiállításon vett részt többek között Berlinben, Bécsben, Bonnban, Brémában, Münchenben, Oxfordban, Párizsban, Pozsonyban és Prágában.
    A szobrászművész 2001-ben lett Kispest díszpolgára. Tagja volt a Kanadai Szobrász Szövetségnek, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Kispesti Helikon Egyesületnek, a Magyar Szobrásztársaságnak, a Szinyei Merse Társaságnak, a Nemzetközi Kepes Társaságnak, 2002-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem habilitációs bizottságának, a Laborcz Ferenc Művészeti Alapítvány kuratóriumának és 2008-2009-ben a Kossuth-díj bizottságnak. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
    Haraszty István 1975-ben tüntették ki Kassák Lajos-díjjal, 1988-ban Munkácsy Mihály-díjjal, 1996-ban Érdemes Művész címmel, 1988-ban Koszorús Szobrász címmel, 1999-ban Pro Urbe Budapest díjjal és a XVI. Országos Kisplasztikai Biennálé I. díjával, 2000-ban Kossuth-díjjal, 2006-ban a Kévés Stúdió díjával, 2010-ben Prima díjjal, 2013-ban pedig Hazám-díjjal.

Haraszty István 2011-2012 közötti időszakban portálunk tagja volt. Számos alkotásának fotóját és leírását közzétette körünkben. Meghívására egy alkalommal tagjainkkal közös látogatást tettünk a galériájában.

Sajnos azonban később egy Gyurcsányról alkotott reális véleményt nem tudott elfogadni és váratlanul kilépett, törölve minden publikációját és a hozzájuk fűződő tartalmas hozzászólásainkat.

Hmmm... kár érte.

Floridában átvették a magyar gyermekvédelmi törvényt, esik a Disney-részvények árfolyama

miramadam — Wed, 04 May 2022 16:36:57 GMT

Történelmi csúcsra értek a Disney-részvények 2021 márciusában, tizennégy hónapja úgy tűnt, a floridai központú filmgyártónak a határ a csillagos ég. Csakhogy a tőzsdén semmi sem biztos, és ma, bő egy évvel később, negyven százalékkal kevesebbet érnek a Disney papírjai a tavaly márciusinál. Még az is lehet, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény áll a példátlan árfolyamzuhanás hátterében.

2021. március 8-án 201,91 dollárt ért egy Disney-részvény, és a trend egyértelműen felfelé mutató volt. Tizennégy hónap elteltével a papír 113,55 dolláron áll. A zuhanás 43,8 százalékos.

A Disney árfolyamának alakulása 2021 eleje óta

A floridai Lake Buena Vistában – Orlando város közelében – van a Walt Disney World, a világ leghíresebb témaparkja a Magic Kingdommal, a Mágikus Királysággal, benne Hamupipőke kastélyával, amely tavaly augusztusban ünnepelte a park fél évszázados évfordulóját. Most pedig – legalábbis pénzügyi értelemben – a vállalkozás romokban hever.

A részvénytársaság az utóbbi hetekben a figyelem középpontjába került azok után, hogy nyíltan szembeszállt a floridai kongresszus által elfogadott és Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó által aláírt törvénnyel, melynek lényege: az általános iskola harmadik évfolyamától lefelé tilos Florida államban bármiféle, a szexuális orientációval, illetve a nemi identitással kapcsolatos témát oktatni, szóba hozni a tanórákon, továbbá tilos ezekkel a kérdésekkel foglalkozni „olyan módon, ami nem a gyermek életkorának megfelelő, vagy a fejlődésére károsan hat”.

Az ember nem tud szabadulni a gyanútól, hogy a floridai honatyák a magyar „gyermekvédelmi törvényt” vették alapul, tekintették mintának, amikor megszövegezték és megszavazták a saját rendelkezésüket, hiszen annyira kísérteties a hasonlóság még a szóhasználatban is.

De itt még koránt sincs vége a történetnek, mondhatni, most jön a csattanó: április 21-én a floridai képviselőház elfogadott egy törvényt, amely megszünteti a Walt Disney cég különleges jogi státuszát az államon belül, amely döntésnek messzire ható adóügyi következményei vannak a társaságra nézve. A Disney az állam egyik legnagyobb, magántulajdonban lévő munkaadója hatvanezer alkalmazottal. A törvényjavaslatot időközben már alá is írta DeSantis kormányzó, és törvényerőre emelkedett.

Mármost a Disney heves kultúrharcot folytat a floridai törvényhozással, mivel a társaság vezetői úgy érzik, a törvénynek nem is nagyon burkoltan LGBTQ-ellenes éle van. Igen ám, csakhogy mióta a Disney szembehelyezkedett a törvénnyel, további tíz százalékkal esett a részvények árfolyama, azaz a kultúrharc anyagi vesztesei maguk a társaság részvényesei, a befektetők. Főleg azok után, hogy megvonták a cég különleges adóügyi státusát, azaz a jövőben ugyanazok a szabályok érvényesek a Disney-re, mint a többi, mezei vállalkozásra.

De mit is tesz a Disney? Karey Burke eljuttatott a cég alkalmazottaihoz egy videót, amelyben először is elmondta, hogy ő két queer (nemileg nehezen beskatulyázható) gyerek édesanyja, és a gyerekeitől tudja, hogy az ezredfordulón vagy az után született fiatalok már „harminc-negyven százalékkal queerebbek”, mint a korábbi generációk voltak, bármit is jelentsen ez. Márpedig – Burke szerint – a Disney mindig is a világtrendek élvonalában járt, és ennek így kell lennie ezentúl is.

Ennek szellemében az elnöknő azt akarja, hogy a jövőben a Disney-produkciókban a szereplőknek legalább az ötven százaléka LMBTQ legyen, vagy valamelyik etnikai kisebbség képviselője.

No, ennek hatására hozta meg a floridai képviselőház a fent említett törvényt, és vonta meg a különleges adózási státust a Disney-től, mire azonnal meredeken zuhanni kezdett a cég részvényeinek árfolyama.

A jelek szerint az üzleti világ nem díjazza, ha a kultúrharc ürügyén túlzásokba esik egy világcég elnöke.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a Disney, de egy másik hatalmas vállalat, a Netflix is hasonló cipőben jár. A cég árfolyamesése még durvább. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, bár a cég tartja piacvezető pozícióját, közel kétszázezer felhasználót veszített az első negyedévben. Szakértők szerint ott is az a piac megértése, hogy a cégvezetés által erőltetett LMBTQ-téma és tartalom összefügghet az árfolyameséssel.

Nagy veszélyben vannak a fiatal lányok

miramadam — Tue, 26 Apr 2022 20:33:34 GMT

Abigail Shrier számos interjún és kutatási eredményen nyugvó, beszédes című könyve, az MCC Press által kiadott Visszafordíthatatlan károk egyetlen bonyolult, ám annál égetőbb kérdéseket jár körbe: többek kozött, mi az oka annak, hogy a 2010-es évek második felében látványosan megugrott a fiatal lányok körében a hirtelen fellépő nemi diszfória és a transzneműek számának megugrása?

Az internet és a közösségi média gyermekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásairól az utóbbi időben egyre többet olvashatunk. A számítógép- és telefonfüggőségről, valamint az ebből következő alvás-, tanulás- és magatartásproblémákról, a szociális kapcsolatok leépüléséről, a gyermekkori depresszióról, a kamaszkori elmagányosodásról. Az is egyértelmű, hogy azt a modellszerepet, amit korábban a film, a televízió és a zeneipar sztárjai jelentettek a fiatalok életében, ma már a videómegosztók és a közösségi applikációk felkapott influenszerei töltik be. A gondolkodásmódjukra, öltözködési és viselkedési stílusukra is hatással van, hogy kit követnek a különböző csatornákon. A "YouTube-generáció" minden korábbinál gyorsabban távolodik a korábbi nemzedékektől, olykor mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnének, mint a szüleik.

Sajnos azonban az influenszerek a gyermekeink testképét és énképét is alakítják, ezért ugrásszerűen nő az olyan fiatalok száma, akik előzmény nélkül kezdik magukat transzneműként definiálni az idoljaik mintájára. Abigail Shrier, a The Wall Street Journal újságírója kutatása során arra jutott, hogy a társaik körében azonnal felemeli a lányok szociális státuszát, amikor transzneműnek kezdik vallani magukat; népszerűbbé, érdekesebbé, különlegesebbé válnak, ami átmenetileg megnöveli az önbizalmukat és ezáltal a boldogságérzetüket. Azonban, ha megteszik az első lépéseket a tranzíció útján, onnan már nem könnyű visszafordulni.

Shrier mélyen beleásta magát a jelenségbe, beszélt érintett lányokkal, gyötrődő szülőkkel, pszichológusokkal és azokkal az orvosokkal, akik engedélyezik a nemi átalakító beavatkozásokat, valamint olyan fiatal nőkkel is, akik keservesen megbánták, amit tettek magukkal. A szerző arra a következtetésre jut, hogy lányok egész generációja van veszélyben. A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, segít megérteni, hogy mi is tulajdonképpen ez a napjainkban tapasztalható transzmánia, és hogyan védhetjük meg tőle gyermekeinket - vagy hogyan terelhetjük le őket erről a veszélyes útról.

Abigail Shrier számos interjún és kutatási eredményen nyugvó, beszédes című könyve, a Visszafordíthatatlan károk egyetlen bonyolult, ám annál égetőbb kérdést jár körbe: mi az oka annak, hogy a 2010-es évek második felében látványosan megugrott a fiatal lányok körében a hirtelen fellépő nemi diszfória? Hogyan lehetséges, hogy egy 2017-es kutatás szerint az amerikai középiskolások 2 százaléka transzneműnek vallja magát, holott a nemi diszfória várható előfordulása a nők között maximum 0,003 százalék? Már a kérdés is szinte tabu az Egyesült Államokban, és aki felteszi, könnyen a transzfóbia vádjával szembesülhet az egyre erősebb hangon felszólaló lmbtq+-ideológusoktól – Shriernek is valóságos össztűzzel kellett szembenéznie a könyve megjelenése után.

Forrás: Origo

Újra csak egy szűk elit fog olvasni?

miramadam — Mon, 14 Feb 2022 20:43:28 GMT

Humán műveltség hiányában a fiatalok könnyebben megvezethetőkké válnak – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) hétfői kerekasztal-beszélgetésén, amelynek nemzetközileg elismert résztvevői többek között arról is szót ejtettek, miért nyújt többet egy regény olvasása, mint amikor megnézünk egy filmet a Netflixen.

Mindenkit kellene, hogy érdekeljenek a humán tudományok, hiszen emberek vagyunk – kezdte a humaniórák fontosságáról szóló kerekasztal-beszélgetést Joshua Katz nyelvész, a Princetoni Egyetem professzora, aki ugyanakkor kijelentette: az amerikai elit egyetemeken ma már a humán képzések kurzusleírásait olvasva azt gondolhatja egy normális érdeklődésű ember, hogy nem érdemes ilyesmit tanulnia, mivel „megőrültek” ezeknek a területeknek a képviselői.

A február 16–17-i MCC Budapest Summit felvezető eseményeként megrendezett beszélgetésen Patrick Gray, a Durhami Egyetem angol tanulmányok docense, az MCC vendégoktatója hangsúlyozta:

azért van továbbra is szükség a humán diszciplínákra, mert a természettudomány nem mond semmit a létezésünk céljáról, és a nagy erkölcsi kérdéseket sem képes megválaszolni.

A kerekasztal-beszélgetés harmadik résztvevője, Tibor Fischer író, az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője arról beszélt: a humán tárgyak – különösen az irodalom – az emberi természetről szólnak, amiről azt látjuk, hogy nem sokat változott az évszázadok során.

Joshua Katz szerint megváltozott a tudásról való felfogásunk, és érdeklődésünk egyre inkább arra irányul, hogy mi az, ami tényekkel bizonyítható. A humaniórák viszont a kifejezhetetlen dolgokkal foglalkoznak, amik az emberi „lélekhez” kapcsolódnak – vélekedett a professzor. Hogyan hat rám, ha Mozartot hallgatom? – tette föl példaként a kérdést Joshua Katz, aki szerint továbbra is érdemes ilyesmivel is foglalkoznunk.

Törődni kell a lelkünkkel, és erre szolgálnak a humán tudományok

– vélekedett a a princetoni professzor.

Tibor Fischer kifejtette, szerinte a humán tudományok oktatásának célja, hogy gondolkodó embereket neveljünk. Különösen igaz ez az irodalomra és a filozófiára, mert ezekből megismerjük, hogyan gondolkodott magáról az emberiség, és miként fejezte ki gondolatait az évszázadok során – tette hozz az író.

A humaniórákat tanulmányozva magunkra ismerhetünk

– vélekedett Patrick Gray is, és kifejtette: az emberi természetet a klasszikusokon keresztül megismerve az olyan ideológiákról, mint a kommunizmus, amely szerint az emberi természet megváltoztatható, és egy új, modern embert lehet létrehozni, egyértelműen kiderül, hogy kivitelezhetetlenek. Hozzátette: humán műveltség hiányában viszont a fiatalok könnyebben megvezethetőkké válnak a politikai ideológiák által.

Arról is beszélt az MCC vendégoktatója, hogy az egyetemeken egyre inkább elhagyják az objektív felmérőket, és egyre kevésbé kell igazolni az elméleteket. Kifejtette, mindez arra az ideológiára épül, hogy a valóság megváltoztatható pusztán azáltal, ahogy beszélünk. Így az ideológiához való viszonyulás lesz a döntő, nem a tényleges tudás – vélekedett Patrick Gray.

Ez pedig a kommunizmusra emlékeztet, ahol kiemelten fontosnak tartották a kultúrát, feltéve, hogy a jóféle, az elismert kultúrát képviselte valaki – tette hozzá Tibor Fischer.

Patrick Gray szerint ma egy realista megközelíts áll szemben az utópisztikus hozzáállással. Előbbi szerint limitált, hogy mennyire változtatható meg az emberi természet, az utópisták szerint viszont teljesen megváltoztatható.

Az MCC vendégoktatója szerint a humán tudományokhoz való hozzáállásunk is azon múlik, hogy a realista vagy az utópista álláspontot fogadjuk-e el.

Arról is beszélt Patrick Gary, hogy az oktatás célja a hagyományos megközelítés szerint egyértelműen a tudás megszerzése volt. Azt feltételezték, hogy a diák valamit nem tud, és ezért kell neki valami plusz. A másik megközelítés az egyedi, belső ember kibontakoztatását tartja fontosnak, és az ő vágyaira és önkifejezésére koncentrál. Ennek viszont az a veszélye, hogy a diákok gyerekek maradnak, mert nem követelnek tőlük semmit.

Tibor Fischer elmondta: talán az ő nemzedéke az utolsó olvasó generáció, mert nekik még alig volt televíziójuk, így sokat és örömmel olvastak esténként.

Ma más a helyzet, a gyerekeknek rengeteg lehetőségük van, így érthető, hogy kevesebbet olvasnak. Ma minden fent van a YouTube-on, így nincs szükség regényekre, mert az emberek az interneten néznek utána a dolgoknak

– vélekedett az író, aki szerint mindez azért nagy kár, mert egy regény olvasása egyedi élményt jelent, és intellektuálisan többet ad az érdeklődő embernek, mint egy Netflixen játszott film.

Mintha visszatérnénk abba korba, amikor csak egy szűk elit olvasott, mert keveseknek volt meg hozzá a tudásuk, és mások hallás után tanulták meg dolgokat

– vélekedett Patrick Gary, majd elmondta: az olyan művészeti kifejezési formák, mint a színház vagy a költészet, amelyek egykor népszerűek voltak, ma már nem a széles rétegeknek szólnak, és ezért nem is érdeklik az embereket, mivel csupán egy szűk, ideológiai szempontból egysíkú elitet céloznak meg az alkotók.

A művészeti közösségek magukkal vannak elfoglalva, és nem is akarnak szólni az emberek többségéhez

– zárta gondolatait az MCC vendégoktatója.

Csekő Imre

Miből él az író, avagy hol teremnek az irodalmi ösztöndíjak?

miramadam — Mon, 13 Dec 2021 02:02:06 GMT

(A Térey-ösztöndíjjal 2020-ban elismert Sajó László költő budapesti otthonában 2021. május 18-án. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)

Mennyire átpolitizáltak az állami ösztöndíjak, milyen magánpénzekből származó támogatásra pályázhatnak az írók, mekkora összegekről van szó, és egyáltalán hozzájut-e ilyesmihez, aki nem bennfentes? Írókkal, költőkkel beszélgettünk.

Mottó: Az egyszerű fotelkommentelő már azon is felháborodik, hogy valakinek az írogatásért fizetnek, hogy a betyár öreganyját neki, míg mások vérverejtékkel, becsülettel robotolnak a gyárban. (Lackfi János)

Egészen a közelmúltban, 2020 elején az irodalmi ösztöndíjak történetében az egyik legharsányabb botrány tört ki, éppen a szegény 2019-ben elhunyt Térey János emlékére létrehozott nagy összegű támogatással, a Térey-ösztöndíjjal kapcsolatban. Ha valaki, hát épp Térey, aki konzervatív liberálisnak vallotta magát és műveiben is ezeket az értékeket képviselte – vagy ahogy Nádasdy Ádám megemlékezésében nevezte, nem ballib, hanem jobblib volt – nem örült volna, hogy mennyire megosztja ez az irodalmi téren nagy összegűnek számító alkotói támogatás nemcsak az írói, de a teljes értelmiségi szcénát.

Nem is az összeggel (2020-ban bruttó 320 ezer forint) volt a baj, hanem azzal, hogy úgy indult az egész, hogy több író visszautasította. Először Bartók Imre volt olyan bátor, hogy kijelentse, ő nem kér a díjból, ezzel tulajdonképp lavinát indított el és felvetette azt az azóta is létező erkölcsi kérdést, hogy ezt a díjat el lehet-e fogadni.

Hetekig arról szólt az irodalmi közélet, ki fogadja el a díjat, ki nem, ki utasítja vissza, ki nem, és hogy egy ilyen támogatást, amit pro forma Demeter Szilárd, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia, kevésbé pro forma a magyar állam ad, de valójában egyikük sem, hanem mi mindannyian, adófizető állampolgárok, ildomos-e elfogadni, s ha igen, az nem zárja-e ki a tisztességesek táborába való tartozást.

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója arra kérte az írószervezeteket, állítsanak össze egy szakmai listát, ők összesen 330 íróra tettek javaslatot, majd ezekből a nevekből szavazta meg a zsűri azt a harminc, 35 és 65 év közötti írót (15 további tartalékkal), akik megkapták a díjat. Tény, hogy a zsűriben jelentős túlsúlyt képviseltek a fideszes szervezetek és intézmények, ott volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia, de az írószervezetek alkotta szakmai bizottságban is hangsúlyosan szerepeltek a kormányközeli, illetve határon túli szervezetek a Magyar Írószövetségtől és a Petőfi Irodalmi Ügynökségtől kezdve az Előretolt helyőrségen, az Erdélyi Magyar Írók Ligáján, a Vajdasági Magyar Irodalmi Társaságon át a Szlovákiai Magyar Írók Társaságáig. A másik oldalt, vagy ha úgy tetszik az oldal nélküliséget a Szépírók Társasága és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) képviselte.

A díjat öt író, Bartók Imre, Csehy Zoltán, Keresztesi József, Szőcs Petra és Zoltán Gábor visszautasították, és nyilván mások is visszautasították volna, ám ők már eleve be se kerültek a harmincba. Az így kieső öt író helyébe bekerültek öten, Bartis Attila, Varró Dániel, Falcsik Mari, Jenei István és Szöllősi Mátyás, ami megint kicsit más fénytörésbe helyezi az ő díjukat. Végül a balliberális táborban is elfogadódott az a nézet, hogy a pénzt nem Demeter Szilárd, és nem is a mostani kurzus adja − hiszen a kieső öt helyére jövők közt is nem egy balliberális nézeteket való alkotó −, el lehet fogadni, hiszen alkotni kell, a díj ezt segíti elő, és száz év múlva ugyan ki fog arra emlékezni, hogy ki volt a PIM főigazgatója, de a művek között jó eséllyel több olyan születik, melyek bekerülnek a magyar irodalom körforgásába. És hát egyébként is, kurzusok jönnek-mennek, az állam lehet ilyen vagy olyan színű, a pénz nem tőle, hanem az adófizetőktől van, viszont ha az állam nem támogatja a kultúrát, akkor az nem jön létre.

Mostanra elcsitultak a Térey-ösztöndíj körüli kedélyek, olyannyira, hogy mivel az ösztöndíj kétéves, ez év végén le is jár, az alkotóknak el kell számolniuk alkotásaikkal, de ami a legfőbb, új megélhetési, alkotói forma után kell nézniük. Mindenesetre

az ösztöndíj jelentőségét mutatja, hogy azóta már önálló Wikipédia-szócikk jött létre belőle.

Talán a több kötetes szerző, Márton László, aki részben a Térey-ösztöndíjnak köszönheti a Nibelung-ének fordításának létrejöttét, mely nemcsak a germanisztikában irodalomtörténeti jelentőségű, fogalmazott idén májusban az Indexnek adott interjújában legtalálóbban az ösztöndíjjal kapcsolatban:

Mindenki másképp csinálja, van, aki szinkronizál, van, aki szappanoperák párbeszédeit írja, senki nem jókedvében teszi. Az író és a hatalom viszonya minden korban felvetődik. Én a késői Kádár-rendszerben szocializálódtam, amikor ez különös élességgel vetődött fel. Mi történik akkor, ha egy pártállami környezetben kap egy író egy állami díjat? Mondjuk, József Attila- vagy Kossuth-díjat? Nem láttam olyat, hogy bárki is visszautasította volna. És nem azért, mert a Kossuth-díj jelentős védettséget vagy pénzösszeget jelentett. Hanem azért, mert minden ellentmondásosságával együtt ez valamiféleképpen azt jelentette, hogy századosból előléptették őrnaggyá. És ha valaki benne van a hadseregben, márpedig az irodalmi közélet tekinthető annak, akkor nem fogja visszautasítani az őrnagyi előléptetést, akkor sem, ha egy csomó őrnagyot erre méltatlannak lát.

Tény, hogy a Térey-ösztöndíj számos írónak tette lehetővé az alkotást, amit az esetleges és szórványos irodalmi ösztöndíjak nem biztosítanak, annyi írónak legalábbis nem, ahány van ma Magyarországon.

Na de hogy látja az írói ösztöndíjak rendszerét vagy épp rendszertelenségét egyik méltán legnépszerűbb költőnk-írónk, a Térey-nemzedékkel együtt induló, ma épp Térey-ösztöndíjas Lackfi János?

Az irodalmi ösztöndíjakra azt szokták mondani, megélni kevés, éhen halni sok. Persze az »egyszerű fotelkommentelő« már azon is felháborodik, hogy valakinek az írogatásért fizetnek, hogy a betyár öreganyját neki, míg mások vérverejtékkel, becsülettel robotolnak a gyárban. Mindenesetre a legtöbb ösztöndíj betölti funkcióját: segítség a pályán, ösztönöz, segít kiszakítani egy kis külön időt az írásra. Ó, nyilván lehetne több, jobb, mint mindenből. Hallottam viszont ezt-azt például a bolgár helyzetről, na, ott mondjuk demokratikus a túlélés, mert mondják, egyetlen irodalmi ösztöndíj sincs. Én mindig nagyon hálás voltam, mind az NKA-ért, mind a Móriczért, mind a Katonáért, mind a Hajnóczyért. És most is nagyon jól jön a Térey-ösztöndíj, mely még komolyabb tétel, s melyet megrendítőbbé tesz, hogy Jánossal, akiről elnevezték, s aki már nincs köztünk, nagyjából együtt indultunk anno az irodalom dzsungelébe.

Garaczi László, aki az évtizedek alatt számos irodalmi ösztöndíjat nyert el, pedig így nyilatkozott az Indexnek az ösztöndíjakról:

"Engem a pályakezdésem óta segítettek, itthon és külföldön is. Fontos persze, hogy a zsűrik függetlenek legyenek és szakmai szempontok alapján hozzák meg a döntéseiket. A fiataloknak szánt ösztöndíjakat erősíteném, szerintem ott még lukas a rendszer."

Babiczky Tibor költő, a Szépírók Társaságának alelnöke így látja a helyzetet:

Az alkotói ösztöndíjak rendszere szerintem mostanra elég jó lett, az már más kérdés, hogy mennyire van átpolitizálva az egész. De mint rendszer jó. A Térey- és az MMA-ösztöndíj is kitűnő kereteket biztosít, ugyanez már nem mondható el például a Móriczról. A Horváth Péter ösztöndíj szintén kiemelendő, fontos magánmecenatúrai kezdeményezés, amelynek immáron saját hagyománya, ebből következően pedig szakmai súlya is van.

A Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat Dr. Horváth Péter üzletember hozta létre 2013-ban a fiatal magyar alkotók megsegítésére. Az ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, 35 évesnél nem idősebb szerzők (írók, költők, kritikusok, esszéisták) támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, végül a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. Évente hárman nyerik el egy tízes jelöltlistából.

Az ösztöndíj összege nettó 6000 euró, emellett a díjazott lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egy hónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra. Az ösztöndíj kuratóriumában Parti Nagy Lajos (korábban, az ösztöndíj létrehozásától kezdve haláláig Esterházy Péter) író és Szilasi László író, irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár ül, a kuratórium elnöke Keresztury Tibor író, kritikus, szerkesztő.

Arra a kérdésre, nem kissé bennfentes körökben osztják-e az irodalmi ösztöndíjakat, magyarán nem egyik író jelöli-e a másikat, Babiczky a következőket mondja.

Bennfentesség van. Amióta művészet létezik, azóta van. És persze nemcsak a művészetben, hanem az élet minden területén. Következik az emberi természetből, és mint ilyennel meg kell tanulnunk együtt élni vele.

A politikai oldalak közötti átjárásra vonatkozóan pedig a következőket mondja.

Ez leginkább egyénileg dől el. Bizonyos körökben egyáltalán nincs, és sajnos nem is elképzelhető, hogy legyen. A fiatalabb generációknál viszont, úgy veszem észre, egyre kevésbé számít. Egyfelől praktikumból, sokkal gyakorlatiasabbak, mint a felettük lévő generációk, másfelől kiábrándultságból, hiszen pontosan látják, sőt, a bőrükön tapasztalják, hova vezetett a lövészárok-szemlélet.

Szemesnek áll a világ, mondja a tapasztalt ember, s valóban, aki beleássa magát a témába és tájékozódik, az ismert ösztöndíjakon felül is talál azért ezt-azt.

A Fiatal Írók Szövetsége jelenleg például Köszönjük, Magyarország néven olyan pályázatot hirdet, melyben a minimum egy kötettel rendelkező, 18. életévét betöltött szerző, ha fellép egy színésszel vagy zenésszel, tehát művét felolvasóesten vagy megzenésített alkotásként tálalja − elsősorban a középiskolás korosztály számára − pályázati pénzhez juthat. Erre a pályázatra összesen hatvanmillió forint áll rendelkezésre.

Bizonyos kerületi önkormányzatok is nyújtanak irodalmi támogatást.

Nemrég zárult le a például a IX. kerületben a pályázat arra a Ferencvárosi József Attila irodalmi támogatásra, melyet hat hónapon keresztül három főnek adnak nettó százezer forint értékben. Ebből megélni nyilván nem lehet, de arra jó tud lenni, hogy bizonyos alkotások megszülessenek. Ennél a pályázatnál nem muszáj önálló kötettel rendelkezni, sőt, azokból maximum három lehet a pályázónak, tehát igazán befutott írók már nem jelentkezhetnek, de irodalmi publikációs lista természetesen kell. Noha a pályázat ferencvárosiként van meghirdetve, nem muszáj hozzá ferencvárosi lakosnak lenni. Az ösztöndíj a megírandó műveken túl járulékos kötelezettségekkel jár, középiskolai felolvasásokkal, a saját mű online bemutatásával, könyvheti részvétellel, melyet az önkormányzat szervez. Soha rosszabbat.

Néhány kategóriával szigorúbb, ezért más körnek szól a pusztán 2020 óta létező Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj Pályázat, itt ugyanis minimum 35 évesnek kell lenni és két, nem magánkiadású szépirodalmi kötettel rendelkezni. Ez tehát már egy rendes írói pályázat, az összeg is magasabb: nettó 160 ezer forint. Itt sem kell erzsébetvárosinak lenni, az ösztöndíj annyiban erzsébetvárosi, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat adja. Ma már általában az ösztöndíjak bevonják a közösségi médiafelületeket is a művek népszerűsítésébe, ehhez hozzá kell járulnia a jelentkezőnek, ahogy az is egyre inkább jellemző, hogy eleve kreatívan próbálják meg ezeket a pályázatokat kiírni, itt például a jelentkezőknek hozzá kell járulni ahhoz, hogy egy-egy művet képzőművészeti, illetve táncszínházi projekt keretében használjanak fel.

Az erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíjat öten kapják fél éven keresztül, tavaly olyan ismert írók részesültek benne, mint Tóth Krisztina, Szvoren Edina vagy Peer Krisztián költő, ami Gács Anna, az ösztöndíjakat elbíráló bizottság zsűrielnöke szerint azt mutatja, hogy még a befutott írók is milyen sanyarú helyzetben dolgoznak.

A fiatal alkotókat támogató ösztöndíjak közül az egyik legrégebbi és legelismertebb a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíj bruttó 200 ezer forinttal, itt azonban maximum 35 évesnek lehet lenni, és egy évre szól. Akik ezt megkapják, általában maradnak az irodalmi pályán, Móricz-ösztöndíjas volt annak idején Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina vagy Térey János is. Létezik még kifejezetten drámaíróknak az Örkény István drámaírói ösztöndíj fiatal, negyven alatti színpadi szerzők részére, ez hat hónapra szól és 2020-ban 200 ezer forint volt, a műfordítóknak pedig a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj, mely szintén hat havi összeg és bruttó 200 ezer forint. Az MMA-nak három évre szóló művészeti ösztöndíjai vannak, ennek van irodalom alkategóriája is, ez is havi bruttó 200 ezer forint.

Előfordul, hogy vállalatok, magáncégek is belépnek az irodalmi pályázatok körébe. Ezt tette például az egyik ismert kártyakibocsátó cég is, melynek kétmillió forintos éves ösztöndíja egy negyven alatti, minimum kétkötetes férfi és egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező női szerzőt támogat Alkotótárs nevű irodalmi ösztöndíjával, melynek célja, hogy a szerző készülő kötetét előmozdítsa. Ennek zsűrijében például Tóth Krisztina is ott ül, aki a fent említett erzsébetvárosi pályázatnak egyik nyertese.

Itt azonban elég erős a céges kötelezettség is: a nyertesek vállalják, hogy tíz hónapig, az ösztöndíj futamideje alatt havi rendszerességgel irodalmi levelezést folytatnak egymással a Könyves Magazinban, amelyben olyan társadalmilag releváns kérdésekre reflektálnak, amelyek a névadó szponzor érdeklődésének fókuszában állnak, például a szegénység, a digitális leszakadás és a klímaváltozás, illetve egy évig ezekben a kérdésekben akár fel is szólalnak nyilvánosan vagy önálló művet hoznak létre a témában. Ez már egy kicsit más jellegű támogatás tehát, itt már több az ide nem illő, az íróra háruló kötelezettség.

Teljesen civil kezdeményezés a debreceni Páholy Irodalmi Díj, amit idén decemberben adtak át először. Elsőként Bereményi Géza vehette át. Az elismerést a Páholy Lakásszínház és Irodalmi Szalon törzsközönsége alapította, és ők is adják össze a díjazottnak járó egymillió forintot. A debreceni irodalombarátok ajándékáról évente egyszer döntenek a támogatók azon szerzők közül választva, akiknek az adott évben könyve jelent meg.

Szintén nem alkotói ösztöndíj, és nem is jár rendszeres támogatással, de igen rangos közösségi alapítású elismerés a Baumgarten-Emlékdíj.

egyszeri alkalommal 800 ezer forintot jelent az eredeti, Babits nevével fémjelzett, 1927 és '47 között létező rangos irodalmi elismerést és támogatást, a Baumgarten-díjat felidéző Baumgarten-emlékdíj,

mely 2019-ben jött létre Kukorelly Endre író-költő kezdeményezésére és közösségi finanszírozású. Az idén mások mellett Garaczi László, Bodor Ádám, Margócsy István és Selyem Zsuzsa kapták. A díjnak kistestvére is van, a Baumgarten-emlékjutalom, ez 200 ezer forinttal jár.

Az eredeti, a Nyugat második, illetve harmadik nagy korszakát kísérő Baumgarten-díj mai verziójával szemben, mely inkább jelkép vagy irodalmi érték, valódi segítséget jelentett költőknek, íróknak, ez az, amit József Attila oly sokáig nem kapott meg a kurátor Babits miatt, pedig ha megkapja, másképp alakulhatott volna a sorsa. Amikor viszont megkapta 1938-ban posztumusz, már semmit nem jelentett a költő és a születendő művek szempontjából. A Baumgarten-díjat, melyet egyébként korában többek azzal vádoltak, hogy a liberális írókat támogatja, annak idején többek között Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő és Karinthy Frigyes is megkapta.

Az évdíjak összege 3-8 ezer pengő volt, 1947-től pedig 8-10 ezer forint. Az 1920-30-as évekbeli 4000 pengő mai értékre átszámítva körülbelül 3-4,5 millió forintot jelent, tehát egy olyan összeg, amiből ha szerényen is, de egyéb tevékenység gyakorlása nélkül meg lehet élni. A Baumgarten-díjat az arra különösen rászoruló és méltó díjazottaknak akár több évre meghosszabbíthatták vagy újra kiadhatták.

Számos író, köztük például Kukorelly Endre a németországi DAAD-ösztöndíjjal alkotott, de ehhez egyrészt jól kell németül tudni, másrészt nem árt valamilyen germanisztikai vagy nemzetközi érdekeltségű kapcsolódást mutatni és jó német kapcsolatokkal rendelkezni.

Egyéni alkotói pályázatot tulajdonképp bármikor be lehet a Nemzeti Kulturális Alaphoz vagy az EMMI-hez adni, de ezek ritkák, nem nagy összegűek és elbírálásuk teljesen esetleges, legtöbbször pedig indoklást sem fűznek az elutasító vagy részben elutasító eredményhez.

Kimondhatjuk tehát, hogy ma ösztöndíjból, hosszú távon legalábbis az író nem tud megélni, a piacról is csak kevesen, mintegy tucatnyian, legtöbbjüknek tehát az írás mellett más feladatot is kell vállalni, ami még mindig tartozhat az irodalom vagy az írás tárgykörébe. Mert ahogy Háy János mondja az Index kulturális podcastjében, Magyarország nem tud eltartani 2000 írót, körülbelül ennyi tagja van ugyanis hivatalosan a különböző írószervezeteknek, beleértve a költőket és a kritikusokat is. Vagy pedig vágyakozhatunk a skandináv országokba, ahol nemcsak az oktatás sokkal jobb, de az alkotói ösztöndíjrendszer is lényegesen kiterjedtebb. Vagy újfent konstatálhatjuk, írónak lenni nehéz kenyér, és még mindig vigasztalódhatunk Adyval.

Mi urunk: a Pénz

Ha elfutnak a gyér aranyak,

Fölséges, nagy, úri Magunkból,

Istenem, be kevés marad.

Tegnap még borzasztót vétkezett,

Ki szent Személyünket leszólta

S ma félénken fogunk kezet.

Másként néznek ránk az asszonyok.

Gyötrődünk, szökünk s mértföldekre

Árasztjuk a koldus-szagot

Tegnap Dantét őrte meg agyunk

S ha tegnap Istennél több voltunk,

Ma gyáva rím-kutyák vagyunk.

S ha megjönnek a gyér aranyak:

Szabad megint Istennek lenni,

Két-három-négy napig szabad.

Kozár Alexandra

A magyar nyelv napja, 177 éve lett hivatalos

patkogizi — Tue, 16 Nov 2021 14:18:45 GMT

177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király a Magyar Királyság országgyűlése által szeptember 26-án meghozott hivatalos nyelvtörvényt. Azóta Magyarország államnyelve szinte megszakítás nélkül a magyar.

1844. évi II. törvénycikk
Ez az a törvény, melyet V. Ferdinánd magyar király 1844. november 13-án, pontosan 177 évvel ezelőtt szentesített. Az országgyűlés szeptember 26-án szavazta meg a törvényt. Az előtte lévő 844 évben nagyrészt a latin volt a hivatalos nyelv, illetve II. József (uralkodott: 1780-1790) idején a német. Ettől a dátumtól kezdve azonban egészen a mai napig, megszakítások nélkül a magyar maradt a hivatalos nyelv, csupán a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszakában tértek vissza a hivatalok néhány évre a német nyelvre, központi utasítás szerint. Az 1844. évi nyelvtörvény ekképpen határozott:

Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:

1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl
egyedül magyar nyelven adassanak ki.

Ez a paragrafus mindenkit, aki a parlamenttel kommunikálni akart - még az uralkodót is - a magyar nyelv használatára kötelezte. Az országgyűlés nem fogadott el olyan beadványt vagy leiratot, ami nem magyarul lett megfogalmazva.

2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni
egyedül magyar nyelven fognak.

A második paragrafus a törvényalkotást és az uralkodói jóváhagyást is csak magyarul fogadja el, minden más nyelvet kizárva.

3. § Országgyülési nyelv
ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen,egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék.

A harmadik paragrafus minden parlamenti vitát, beszédet vagy társalgást magyar nyelven ír elő. Kivételt képeznek ezalól azok a például horvát vagy egyéb nem magyar nyelvű képviselők, akik a kapcsolt részekről, azaz Horvát-Szlavónországból, a Katonai Határőrvidékről vagy a Bánságból származnak. De ezeknek is előírja, hogy hat éven belül meg kell tanulniuk alkalmazkodni a magyar nyelvű törvényhozáshoz.

4. § A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legyenek ő Felsége által aláirva, akár nevében adassanak ki - és így a magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is - szinte
a magyar nyelv használtassék.

Azaz minden Kancellária által kibocsátott hivatalos iratnak magyar nyelven kell megjelennie.

A magyar nyelv hivatalossá tételének törvényét V. Ferdinánd magyar király 1844. november 13-án, pontosan 177 évvel ezelőtt szentesítette.

5. § A királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyző-könyveiben, valamint ő Felsége eleibe terjesztendő felirásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben
a magyar nyelvet használja;- azon levelezések, mellyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s kül-országi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén.

Az ötödik paragrafus még tovább megy, mint az eddigiek. A koronát képviselő és annak nevében eljáró Helytartótanácsot is kötelezi a magyar nyelv kizárólagos használatára. Kivételt képeznek az olyan ügyek, amelyek nem kizárólagosan a magyar államra, hanem az egész birodalomra vonatkoznak (például a külügy vagy a hadügy), illetve az osztrák tartományokkal való levelezések.

6. § A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden itélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is,
a magyar lészen;s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is
magyar nyelven folytatandók.

Magyarán az igazságszolgáltatás nyelve a magyar. Minden bíróság - még az egyházi bíróságok is - csak magyar nyelven működhetnek.

7. § A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak
magyar,- ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el.

A hetedik paragrafus engedélyezi a nem magyar nyelvű tartományoknak a magyar és a latin nyelv használatát is a magyar nyelvű hatóságokkal való levelezéseik során, de kötelezi őket, hogy a nekik magyar nyelven írt levelekre is válaszolniuk kell.

8. § Ő Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (Academia és Gymnasiumokban)
mint rendszerinti tudomány taníttassék;

- nem különben

9. § Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban
közoktatási nyelv a magyar legyen.

A nyolcadik és a kilencedik paragrafus összetartozik. Elsőként elrendelik, hogy a nem magyar nyelvű tartományokban a magyart, mint idegennyelvet a többivel egyenlő tantárgyként kell oktatni, úgy, mint mondjuk a latint. Ez a gimnáziumokra és az egyetemekre vonatkozik. Ezután pedig kijelentik, hogy az ország belső területén (ez Horvátországra és az idegennyelvű tartományokra nem vonatkozik) a közoktatás nyelve a magyar legyen.

A törvény jelentősége elvitathatatlan, hiszen nélküle talán sosem emelkedett volna a magyar nyelv hivatalos rangra. II. József nevezetes tollvonása (amelyben három kivételével minden rendeletét, így a német nyelvrendeletet is visszavonta), a nyelvújítás, meg persze ez a törvény képezi a mai magyar nyelvi műveltség három alappillérét. Ezek nélkül talán ma németül beszélnénk. Ki tudja?

1956-os forradalom

tokio170 — Sat, 23 Oct 2021 14:06:29 GMT

Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története Budapest 1956 októberében.

A 65 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A lyukas zászló a forradalom jelképe A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását.

A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.

A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető.
Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő. Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

Lopták az Oltári csajok alapjául szolgáló ötletet

miramadam — Sun, 10 Oct 2021 22:01:18 GMT

Lopott sztoriból forgatta az RTL az Oltári csajokat, de az eredeti regény bátor írónője szembeszállt a médiaóriással és leplezte le a német hátterű szennycsatorna kleptomániáját. Az RTL valószínűleg már bánja, hogy nem próbálták meg békés úton rendezni a nyilvánvaló jogsértés miatt kialakult konfliktust, az Oltári csajok sorozat producere, Kalamár Tamás és társai ellen ugyanis vádat emeltek. A kereskedelmi csatornával való gigászi küzdelméről Az Ügy szombati adásából pikáns részletekre is fény derült.

Szinte biztosak lehetünk abban, hogy meg sem fordult az RTL-es vezetők fejében, hogy van olyan ember, aki képes felvenni a kesztyűt velük szemben – Köbli Viktória azonban megmutatta, hogy nem fog megfutamodni és kiáll igazáért. Az írónő ugyanis évek óta küzd azért, hogy elismerje a médiaorgánum: az ő regényét használták fel az Oltári csajok címmel futó RTL-es szuperprodukcióhoz. Nézzük, miről is van szó.

A második gyermek

A jogász végzettségű Köbli Viktória a kislányával otthon töltött évei alatt – egy egyedülálló kisgyermekes édesanya szűken mért szabadidejében – 2012-től kezdődően írta meg a „Szerelemkereső” című, nőknek szóló regényét, amely az időközben cseperedő gyermeke mellett, ahogy fogalmaz, „második gyermekévé vált”. A sokéves munkát követően azonban az írónő úgy gondolta, hogy a regényét elsőként a mozivásznon lenne érdemes bemutatni, és majd csak azt követően könyv formában, mint a reménybeli sikerfilm forrásművét. Éppen ezért fordult – a könyve szakszerű levédetése után – az ország vezető producereihez még 2016-ban. Innen kezdődött nem várt kálváriája is.

Annak ellenére, hogy a producerek számára kiküldött anyagok alapján a regény filmadaptációs projektje gyakorlatilag kútba esett, 2017 nyár elején, amikor Viktória lányával épp az óvodába sétált, egy órásplakáton látta visszaköszönni regénye karaktereit, de a reklámplakáton a

Szerelemkereső

cím helyett már

Oltári csajok

szerepelt. Az írónő rövidesen értesülhetett a médiából arról, hogy az RTL magyarországi programigazgatója büszkélkedik a csatorna új telenovella sorozatával, amellyel megmutathatják anyavállalatuknak, hogy érdemes ilyen jellegű, tisztán magyar produkciók elkészítését finanszírozni.

Ilyen még nem volt – kürtölte világgá Kolosi Péter

Egyszer a magyar RTL történetében már volt ilyen, méghozzá egy hasonló sorozat, de mégis azt kell mondanom, hogy igazi telenovellát, amit Magyarországon írnak magyar írók, kifejezetten a magyar nézőknek készült, kifejezetten magyar alkotókkal és magyar színészekkel, ilyen még nem volt, most lesz, ez az Oltári csajok

– nyilatkozta Kolosi Péter, aki azt a körülményt már nagyvonalúan elhallgatta a nyilvánosság elől, hogy az „Oltári csajok” alapjául ugyan valóban magyar alkotó munkáját használták, de Köbli Viktória neve helyett Kalamár Tamás neve fémjelezte a produkciót.

Mármint ilyen lopás

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatójaként felel többek között azért, hogy a csatornán csak jogtiszta forrásokból származó műsorok futhassanak, ami mára kijelenthető, hogy az „Oltári csajok” esetében bizonyosan nem sikeredett, sőt…

A programigazgató azonban a készséges, kompromisszumkész és együttműködést ajánló írónő többedik hivatalos megkeresését is – Köbli Viktória visszaemlékezése szerint – pökhendi magaslatokból, lenézően utasította vissza. Miután az ügyvédi levélváltások is sikertelennek bizonyultak, 2017 őszén elindult az RTL II csatornán az „Oltári csajok”. A hatalmas országos siker azonban új helyzet elé állította Viktóriát.

Végül úgy döntött, hogy a – forgatókönyv összehasonlítás céljából történő kiadását megtagadó – csatornával szemben csak úgy tud fellépni, ha maga írja ki a levetített epizódok teljes szövegét, majd a leirattal fordul a hatóságokhoz. A naponta megjelenő epizódokat esténként és hétvégente jegyzetelte ki az írónő az utolsó szóig, hiszen a 101 rész összesen 70 óránál is hosszabb pontosan kiírandó anyagot jelentett. Ez a teljesítmény pedig annak fényében még inkább példa nélküli, hogy mindezt egy egyedülálló, kisgyermekes édesanyaként tette.

A 2017 óta tartó jogi huzavona újabb szakaszához érkezett, 2021 nyarán vádat emeltek Kalamár Tamás és társai ellen.

A szakértők bizonyították Köbli igazságát

A német tulajdonú médiavállalat a törvények felett állónak hitte magát, de az írónő kiállt az igazáért és hosszú évek gyűrődései után mára győzelemre áll az ügye, amiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019. március 12-én szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok vétsége miatt nyomozást rendelt el.

A nyomozó hatóság kirendelése alapján 2019. június 11-én a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakértői véleményt készített, amelyben összességében megállapíthatónak tartotta a regényből a forgatókönyvbe, illetve a filmsorozatba való szövegszerű átvételeket. A szakértői vélemény szerint a jellemzések, kifejezések között olyan nagy számában van egyezés a két vizsgált mű között, amely az adott történettípusban nem nyilvánvaló, és ez nem lehet véletlen.

Az engedély nélküli megfilmesítés kétségkívül megtörtént.

Cikkünk megjelenése után a magyarországi RTL Klub, annak német érdekeltségű – de luxemburgi adóparadicsomban bejegyzett – tulajdonosa, valamint Kolosi Péter programigazgató helyreigazítási pert indított portálunk ellen. Többek között nehezményezték, hogy azt írtuk: „ellopták” a forgatókönyvet. Kolosi pökhendi módon viselkedett, az RTL pedig a törvények fölött állónak képzelte magát. Előbb az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék utasította el a keresetet, amely tavaly októberben 254 ezer forintos perköltség megfizetésére is kötelezte a felpereseket. A bíróság valós tényként fogadta el, hogy Köbli Viktória bejegyzett művel rendelkezik, amelyet megküldött a felperesekkel kapcsolatban álló producernek. Továbbá tény, hogy két szakértői vélemény is megállapította:

az engedély nélküli megfilmesítés kétségtelenül megtörtént.

Az RTL Klub nem nyugszik

A sorozatot a műsorrendből kivették, és az állított jogsértés miatt büntetőeljárás van folyamatban. Az elsőfokú bíróság végkövetkeztetése szerint cikkünk tényeken és azokból levont ok-okozati következtetéseken alapult, egyes újságírói értékítéletek ellen pedig nincs helye helyreigazításnak.

Az elsőfokú ítéletbe a felperesek nem tudtak beletörődni – fellebbeztek. Így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, amely márciusi határozatában alaptalannak minősítette az RTL és Kolosi beadványát. Hihetetlen, hogy egy forgatókönyv – szakértők által is alátámasztott – lenyúlása után hogyan volt képük pert indítani az igazság leleplezője ellen!

Az évek óta húzódó peres eljárásnak még mindig nincs vége. Köbli Viktória bátor kiállása azonban már most győzelem, hiszen példája ékes bizonyítéka annak, mindig érdemes kiállni az igazunkért.

Forrás: pestisracok.hu.

Indul a VI. Nemzeti VERSeny

tokio170 — Thu, 31 Dec 2020 16:16:38 GMT

Az idén is meghirdetik a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyét, a Nemzeti VERSenyt, amelyre április 30-ig várják a nevezéseket.

    A tavalyi verseny élő szuperdöntőjét novemberben a rendkívüli jogrend életbe lépése miatt el kellett halasztani, az idei verseny azonban elindul, az elődöntő és a középdöntő az eddigi évek gyakorlatának megfelelően az idén is online zajlik - olvasható a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
    Mint írják, októberben, ha a járványhelyzetből kilábal a világ, a Nemzeti Színház színpadára léphetnek az V. és VI. Nemzeti VERSeny legjobbjai.
    A szervezők hatodik éve hirdetik meg a határokon átívelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyt minden nem hivatásos magyar versmondó részére. A VERSeny elsődleges célja a versek hétköznapiságának és mindennapi jelenlétének erősítése, a járványhelyzetben az eddigi évek gyakorlatának megfelelő, online versmondás térhódításának elősegítése, a klasszikus és kortárs költészet újszerű, innovatív, filmes tolmácsolása.
    Mint írják, a verseny egyre népszerűbb: jellemzően több százan jelentkeznek versvideókkal, a legjobb versklipeket pedig tízezrek nézik az interneten.
    Az idei versenyre nevezni három vers megjelölésével lehet, amelyek - nem magánkiadású - kötetben, antológiában vagy neves irodalmi - nyomtatott vagy online - folyóiratban megjelentek.
    Mint kiemelik, a tematika ezúttal is aktuális. 2020-ban sokkolta a világot a koronavírus-pandémia. A verseny egyik fő fókusza az idén az újrakezdés, valamint az ehhez kapcsolódó magyar nyelvű költészet, beleértve a nagy újrakezdések minden formáját és kapcsolódási pontját (háború, forradalom, szabadságharc, rendszerváltás, világjárványok), amely mellett a verseny a klasszikus és a kortárs magyar irodalom szabadon választott verseinek is teret ad.
    A jelentkezők egyik verse az újrakezdés költészetéhez kapcsolódik, a másik vers egy klasszikus magyar költő szabadon választott verse - különös figyelemmel a száz éve született Pilinszky Jánosra -, a harmadik pedig egy kortárs magyar költő szabadon választott verse lehet. Az első fordulóban (elődöntő) a három közül bármelyik vers elmondását videón rögzítve kell beküldeni.
    A nevezők három fordulón keresztül versenyeznek: az első két forduló online zajlik, ahol a zsűri mellett a közönség is továbbjuttathat versenyzőket, a harmadik forduló, vagyis az élő szuperdöntő a Nemzeti Színházban lesz, közönség előtt, online tévéközvetítéssel, a tervek szerint október 17-én, míg az V. Nemzeti VERSeny döntője október 16-án zajlik. A legjobb előadók a pénzjutalmak mellett értékes díjakban részesülnek.
    A verseny védnöke Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója. A zsűri tagjai a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesületének művészei, szakemberei: Bakos-Kiss Gábor színművész, Lutter Imre előadóművész, producer, a verseny főszervezője, Szabó László kommunikációs szakember, Szűcs Nelli színművész és Wiegmann Alfréd rendező.
    További információ a www.vers.hu/nemzetiverseny-2021 oldalon és a verseny Facebook-oldalán található meg. A korábbi évek versklipjei a Nemzeti VERSeny YouTube-csatornáján érhetők el.
    A VI. Nemzeti VERSenyt a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.

Kihirdették a PesText fesztivál írópályázatának közönségdíjasát

tokio170 — Sat, 15 Aug 2020 02:31:40 GMT

   Miklya Luzsányi Mónika nyerte el a közönségdíjat a PesText fesztivál RESET - az irodalom most is összeköt írópályázatán - olvasható a szervezők MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

    Mint írják, a közönségszavazására 1243 szavazat érkezett. Miklya Luzsányi Mónika kiegyenlített versenyben 222 szavazattal lett a nyertes A cafka című pályamunkával, amely a https://pestextfestival.hu/palyazat-nyertesek/ linken olvasható. A közönségdíjas munka magyar és angol nyelven is megjelenik - írják a szervezők.
    Mint kiemelik, a szeptember 22-én kezdődő PesText fesztivál vendége lesz a tervek szerint Catarina Sobral, aki 2014-ben elnyerte a Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját, valamint Lisbeth Zwerger osztrák illusztrátor is, akinek 1990-ben ítélték oda az Andersen-díjat. A fesztivál online bejelentkezésekkel és streameléssel is készül, web- és Facebook-oldalukon is követhetők majd a beszélgetések.
    A fesztiválon olyan alkotók fordulnak meg, mint Borisz Akunyin, Alena Mornstajnova és Lukasz Orbitowski.
    Borisz Akunyin grúz származású orosz író, irodalomtörténész és japanológus, akinek legsikeresebb sorozata, a hazánkban is közkedvelt, Fandorin nyomozásait elbeszélő többrészes írása.
    Alena Mornstajnova az egyik legnépszerűbb cseh író, akinek magyar nyelven is megjelenik Hana című regénye a PesText fesztiválra.
    Lukasz Orbitowski lengyel író, újságíró a horror, a fantasztikum és az alternatív történelem világából indulva vált a lengyel vidék sötét közelmúltjának hangjává. Idén jelenik meg magyarul Kultusz című műve.
    Catarina Sobral portugál illusztrátor és író. Többféle vizuális technikával alkot, a felületek és minták gazdag játékát alkalmazza kétdimenziós grafikai munkáiban. Magyarul is megjelent Az én nagyapám című könyve elnyerte a 2014 évi Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját. A PesText fesztiválra új könyve érkezik magyarul.
    Lisbeth Zwerger Andersen-díjas osztrák illusztrátor, stílusát a 19. századi angol illusztrátorok befolyásolták. Többek között a Biblia - A legszebb történetek gyerekeknek című könyvet illusztrálta.
    A fesztivál további programja a https://pestextfestival.hu oldalon érhető el.

1920. június 4. | A trianoni béke aláírása

iceman — Tue, 02 Jun 2020 14:59:46 GMT

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.

Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé.

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét. 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.

A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.

A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.

Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott.

Irodalmi pályázatot hirdet a PesText fesztivál

tokio170 — Thu, 14 May 2020 23:04:29 GMT

Kortárs magyar szerzők magyar nyelvű műveit várja a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál a reset témakörében június 15-ig.

    "Mi történik akkor, ha megnyomjuk a reset gombot és a rendszer leáll, újraindul? Mi történik a társadalommal, a mindennapokkal, a kapcsolatokkal, a világ megszokott működésével?" - ezekre a kérdésekre keresi a választ a pályázat.
    A 400 ezer forint összdíjazású szépirodalmi pályázatra olyan műveket várnak maximum 6000 leütés terjedelemben, amelyeket még sem online, sem nyomtatott formában nem publikáltak, megjelenésük nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható. Minden szerző egy alkotással nevezhet, kizárólag jeligés pályázatot fogadnak el.
    Az előválogatást követően a főzsűri elé a legjobb tizenegy pályamű kerül, amelyek közül egy elnyeri a fődíjat, egy pedig közönségdíjat kap. Mindkét írást lefordítják angol, cseh, lengyel és szlovák nyelvre, a szerzők bruttó 200-200 ezer forint jutalomban részesülnek, valamint meghívást kapnak a PesText fesztiválra - közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.
     A közönségdíjra bárki szavazhat majd július 13. és augusztus 10. között a fesztivál hivatalos oldalán, ahol a pályázat részletei is olvashatók.
     A világirodalmi fókuszú PesText ősszel második alkalommal valósul meg Budapesten a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében. Az eseményt a tervek szerint szeptember 22. és 26. között rendezik meg.

CAFe Budapest - kortárs művészeti fesztivál - október 4. és 20. között 17 napon át

tokio170 — Sat, 21 Sep 2019 14:04:40 GMT

Hamarosan kezdődik az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléje, a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. Az összművészeti eseménysorozaton számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

    A fesztivál arról szól, hogy felhívjuk a saját magunk figyelmét arra: milyen isteni a mában élni - mondta az eseményt beharangozó csütörtöki sajtóbeszélgetésen Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a fesztivált szervező Operatív Testület elnöke, hozzátéve: megpróbálják úgy bevonni a művészeket a különböző programokba, hogy felfedjék, bemutassák, ők mit gondolnak erről a korról.
    A művészeti fesztiválon több mint 150 program várja a közönséget közel 40 helyszínen október 4. és 20. között 17 napon át - hangzott el a sajtóeseményen.
    Káel Csaba kiemelte: a fesztivál programjában szerepel egy nagyon izgalmas, Magyarországon még be nem mutatott opera Eötvös Péter és a Neue Oper Wien társulatának koprodukciójában. A fesztiválon az idén 75 éves zeneszerző-karmester legendás műve, az Angels in America magyarországi bemutatóját vezényli.
    Kiemelte azt is, hogy a RIAS Kammerchor, a világ egyik legjobb énekkara az Amadinda Ütőegyüttessel, James Wood karmesterrel és többek között az amerikai avantgárd zene egyik kultikus művével, a Rothko Chapel című kompozícióval készül a fesztiválra.
    Mint mondta, Sidi Larbi Cherkaoui személyében egy igazi világsztár kortárs alkotót köszönthet a közönség, a belga koreográfus saját társulatával, az Eastmannel, valamint Nomad című, lenyűgöző látvány- és mozgásvilágú művével érkezik a fesztiválra.
    A zenei programok között említette, hogy a fesztiválon fellép Sascha Ring, művésznevén Apparat, a német elektronikus zene egyik legizgalmasabb képviselője is.
    A fesztiválra különleges akcióval készül a francia Olivier Grossetete, a köztéri és közösségi művészet egyik legeredetibb egyénisége Pestre költözteti Budát, a Halászbástya kartonmását építi meg az Erzsébet téren lelkes városlakók segítségével - tette hozzá.
    Káel Csaba kitért arra is, hogy a CAFe Budapest folytatja azt a törekvést, hogy integrálja az októberi fesztiválokat, ide sorolta az eseménysorozat idején megrendezett Art Market Budapestet és a Budapest Ritmo világzenei fesztivált, valamint az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárt is.
    Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, az Operatív Testület tagja elmondta: a fesztivál programjaival a koncerttermek, a galériák és a színházak mellett közterületeken is találkozhatnak az érdeklődők. Mint fogalmazott, a fesztivál együtt lélegzik a várossal, és váratlan helyszíneken, olykor igen rendhagyó terekben is megjelennek programjai. A #kapucsengő sorozat keretében például izgalmas lakásszínházi előadásnak ad otthont a KuglerArt Szalon. A Willany Leó improvizációs táncszínháza a legforgalmasabb utcákat és tereket veszi birtokba.
    A Budapest Bábszínház három előadással csatlakozott a fesztiválhoz. Ezek közül Bán Teodóra kiemelte Vizin Viktória és Gergye Krisztián zenét, báb- és mozgásművészetet lebilincselően ötvöző báboperáját. A fesztivál keretében rendezik meg a Mini-Fesztivál elnevezésű kortárs hangversenysorozatot is. Kiemelte még, hogy a Várkert Bazárban a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából a Tiltott Város Kamarazenekar lép színpadra.
    Eötvös Péter zeneszerző, karmester a sajtóeseményen elmondta: ez a negyedik együttműködése a bécsi nagy operával. Az Angels in America című operáját, amelyet Tony Kushner színdarabja alapján írt, idén Bécsben mutatják be, utána láthatja a közönség Budapesten, a különbség csak annyi lesz, hogy itthon a Magyar Rádió Zenekara játszik majd a zeneszerző vezényletével.
    Feledi János koreográfus-táncművész arról beszélt, hogy komoly kutató, elemző munka előzte meg, mielőtt elkezdtek a táncteremben dolgozni Revenge (Élektra) című vadonatúj előadásán. Mint mondta, a mű kapcsán két kérdés foglalkoztatta, hogy a bűnt tisztára lehet-e mosni, illetve, hogy az erőszakot erőszakkal semmissé lehet-e tenni.
    Barabás Lőrinc trombitás, zeneszerző az eseményen arról beszélt, hogy vadonatúj kompozícióját, a Metamorfózist a Budapest Chamber Sinfonietta mutatja be a Várkert Bazárban, az előadás első részében a trombitaművész-zeneszerző legutóbbi szólólemezéből is ad egy kis ízelítőt.
    A 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál gazdag programjáról és eseményeiről a www.cafebudapestfest.hu oldalon találhatók további információk.

Kiállították az "igazi Hófehérke" sírkövét egy németországi múzeumban

gabiga — Mon, 12 Aug 2019 00:38:33 GMT

Előkerült az "igazi Hófehérkeként" emlegetett Maria Sophia von Erthal bárónő rég elveszett síremléke, amelyet a dél-németországi bambergi egyházmegyei múzeumban állítottak ki.

    Az észak-bajorországi Lohr am Main közelében lévő Tauberbischofsheim egyik várában felnőtt és 1796-ban meghalt Sophiáról úgy tartják, hogy a Grimm-testvérek róla mintázták Hófehérke alakját - olvasható a BBC News honalpján.
    Holger Kempkens, a múzeum igazgatója szerint a lány élete jól ismert történet volt a 19. század elején. A Grimm-testvérek hosszú ideig éltek a Lohr am Maintől mindössze 50 kilométerre lévő Hanau közelében és előszeretettel dolgozták fel azokat a történeteket, amelyeket a környezetükben élő emberektől hallottak.
    Jacob és Wilhelm Grimm Hófehérkéje 1812-ben jelent meg és Walt Disney 1937-es rajzfilmjével vált világhírűvé, noha több másik feldolgozás is született.
    "Vannak arra utaló jelek, noha ezeket nem tudjuk alátámasztani, hogy Sophiáról mintázták Hófehérke karakterét. Ha ma filmet készítenek egy történelmi személyről, akkor abban kitalált elemek is helyet kapnak. Én úgy vélem, hogy ebben az esetben is megvolt a történelmi alap, amelyet fikcióval egészítettek ki" - jegyezte meg Kempkens.
    Az 1980-as években egy lohri történész, Karlheinz Bartels számba vette Sophia életének és a Grimm-testvérek meséjének hasonlóságait.
    Sophia édesapja, Philipp Christoph von Erthal nemesember volt, aki újraházasodott első felesége halála után. A lány mostohaanyja híres volt zsarnoki természetéről és arról, hogy saját gyermekeit részesített előnyben.
    Lohr az üvegáru és tükörgyártás egyik központja volt. Sophia apjának tulajdonában volt a tükörgyár, és az egyik helyi múzeum ma is büszkén őriz egy Amour propre (önszeretet) feliratú tükröt. A mesében szerepel egy félelmetes erdő, a Lohr szomszédságában lévő sötét rengeteg hajdanán rablóktól és veszélyes vadállatoktól hemzsegett.
    Hófehérke a mesében hét dombon át menekül, mire elér a bányában dolgozó törpék lakhelyére; Lohr határában van egy használaton kívüli bánya, amelyhez hét dombon át lehet eljutni. A bányában egykor dolgoztak törpék és/vagy gyerekek, akik csuklyát viselve védekeztek a lehulló kövek ellen.
    A Grimm-testvérek meséjének bizonyos részeit, például az üvegkoporsót, a mérgezett almát és a herceget nem Sophia inspirálta. A bárónő életének nem volt kifejezetten boldog a vége: fiatalon megvakult, sosem ment férjhez és 71 évesen egy kolostorban halt meg.
    Kempkens szerint a sötétszürke márványból készült, ovális sírkő feliratát, amely a kereszténység nemes szívű hősnőjeként említi Sophiát, krétaréteg borította, amelyet gondosan eltávolítottak. A sírkő történelmi jelentőséggel is bír, mivel akkoriban a nőknek csak ritkán készítettek saját sírkövet.
    Sophia síremlékét eredetileg Bamberg egy régi templomában őrizték, amelyet azonban elbontottak. A mindössze néhány apró fehér csillaggal díszített sírkövet ezután egy kórházban állították ki, amelyet Sophia egyik bátyja alapított. Amikor az 1970-es években egy új klinikát nyitottak azon a helyen, a sírkövet eltávolították és egy helyi családhoz került, majd nyoma veszett. A közelmúltban került csak elő egy bambergi házból, amelynek új tulajdonosa, aki örökölte az ingatlant, utána nézett a sírkőnek az interneten és amikor rájött annak jelentőségére, a múzeumnak adományozta.

Több mint 300 új kötet az idei, jubileumi Ünnepi Könyvhéten

tokio170 — Wed, 15 May 2019 12:40:10 GMT

Több mint háromszáz kötet jelenik meg az idei jubileumi, 90. Ünnepi Könyvhétre. A legnagyobb múltú könyves esemény új helyszínen, a Duna-korzón június 13-tól öt napon át várja az érdeklődőket.

    A kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményéhez a 2001-es Olvasás Éve óta 18. alkalommal kapcsolódnak a Gyermekkönyvnapok eseményei. Az Ünnepi Könyvhét ebben az évben június 13-tól 17-ig zajlik - közölte a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hétfőn az MTI-vel.
    Mint írták, a hagyományos helyszín, a Vörösmarty tér felújítása miatt az Ünnepi Könyvhét szervezői és a kiadók idén a Dunakorzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várják a könyvbarátokat. A színpad a Március 15. téren helyezkedik el, a könyvhét központi helyszínén másfélszáz, egységes kiállítású könyvárusító pavilon épül, ezekben összesen több mint kétszáz hazai és határon túli kiadó kínálja könyveit. A programok között idén is lesznek könyvbemutató beszélgetések, dedikálások, koncertek.
    "Az Ünnepi Könyvhét a kortárs magyar irodalom, a magyar könyv ünnepe. Könyvheti mű lehet minden kortárs magyar szerző első kiadású műve, illetve a klasszikus magyar irodalom új kiadásai. 2019-ben több mint háromszáz új könyv jelenik meg erre az alkalomra, köztük verseskötetek, prózakötetek, esszégyűjtemények, irodalomtudományi és történelmi munkák" - szerepel a kommünikében.
    A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az olvasást népszerűsítő szlogenje (Olvasó vagyok) szellemében az egész országban szeretne programjaival minél több embert megnyerni az olvasás és a magyar irodalom ügyének. Budapesten és több vidéki városban a kiadók több száz dedikálást szerveznek szerzőiknek, az érdeklődők pódiumbeszélgetéseken, könyvbemutatókon ismerhetik meg az új műveket, amelyeket ezúttal is jelentős kedvezményekkel vásárolhatnak meg a kiadók standjainál.
    Az Ünnepi Könyvhét ünnepélyes fővárosi megnyitóján a díszegyenruhába öltözött Tűzoltózenekar hagyományos koncertje után Gál Katalin, az MKKE elnöke és Simon Márton költő mond beszédet a Március 15. téren június 13-án csütörtökön 16 órakor.
    Immár nyolcadik éve tartják meg májusban az Ünnepi Könyvhetet Kolozsváron. A magyar kulturális élet Budapest-központúságát tovább oldotta, hogy 2013-ban Székesfehérvár, egy évvel később Szeged, 2015-ben Győr, 2016-ban pedig Gyula városa adott lehetőséget arra, hogy az adott város legszebb közösségi pontja a budapestihez hasonló, gazdag könyves programsorozat helyszínévé váljon. 2017-ben a város polgármesterének kezdeményezésére Debrecen volt az országos vidéki megnyitó helyszíne. 2018-ban Szekszárd vállalta ezt a szerepet, 2019-ben pedig Miskolc.
    Június 13-án lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban a könyvhéttel majdnem egyidős, több évtizedes múlttal rendelkező hagyomány, a Szép Magyar Könyv Verseny díjainak átadása öt kategóriában, és kiosztják a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a főpolgármester különdíját is.
    Az Ünnepi Könyvhéttel egy időben zajlik a Margó Irodalmi Fesztivál, amelynek az elmúlt évekhez hasonlóan a Petőfi Irodalmi Múzeum ad helyet. Az ingyenes fesztivál célja, hogy rendhagyó szerzői estekkel, színházi produkciókkal és koncertekkel tegye közösségi élménnyé az irodalmat és teremtsen kapcsolatot az irodalom és társművészetei között. A Margó Fesztivál az idén június 12-től 16-ig várja programokkal az érdeklődőket.

A költészet napja - Számos programmal ünnepelnek Ferencvárosban

tokio170 — Thu, 04 Apr 2019 17:49:58 GMT

Számos ingyenesen látogatható programmal ünneplik a Ferencvárosban a költészetet áprilisban. A hétvégén József Attila Vers-Dal Fesztivált és költőfutást rendeznek, április 11-én, a magyar költészet napján, József Attila születésnapján pedig ünnepi megemlékezés, díjátadó és koszorúzás is szerepel a programban.

    A költészet világnapján, március 21-én indult Költészet hava keretében péntektől vasárnapig rendezik meg a József Attila Vers-Dal Fesztivált, amelyen amatőr vers- és dalszövegírók, költők, dalszerzők, versmegzenésítők találkoznak. A IX. kerületi önkormányzat támogatásával megvalósuló rendezvénynek a Dési Huber István Művelődési Ház ad otthont - olvasható az önkormányzat MTI-hez eljuttatott közleményében.
    Mint írják, újdonságként a találkozó nulladik nappal indul pénteken délután a József Attila-lakótelepi Valéria téren, ahol szabadtéri kiskoncertekkel várják a vendégeket a fesztivál korábbi díjazott előadói: Mülhauser Martina, az Ördögszekér Akusztik, Németh Viktor, Jenei Szilveszter és barátai, valamint a Dóka Attila Akusztik. A Dési Művelődési Házban Különvélemény Ady Endréről címmel irodalmi estet rendeznek.
    Szombaton és vasárnap többek között bemutatkozó koncerteket, költő-zenész találkozókat, verses felolvasásokat tartanak. Szombaton gálaesten emlékeznek meg a fesztivál idei kiemelt költőiről, Ady Endréről, József Attiláról és Radnóti Miklósról. Vasárnap tartják a fesztivál díjkiosztóját, ahol négy - a legjobb költő, illetve vers, a legjobb versmegzenésítő, a legjobb megzenésítés és a legjobb saját dalos - kategóriában adnak át oklevelet és könyvutalványt a fellépőknek.
    Április 6-án, szombaton ismét együtt futhat bárki a kortárs költőkkel, írókkal, szerkesztőkkel József Attila gyermekkorának helyszínén, a Ferenc téren. A program, amelyben a futás mellett beszélgetések is helyet kaptak, a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség és Ferencváros Önkormányzata szervezésében valósul meg.
    Április 11-én, a költészet napján ünnepi megemlékezés, díjátadó és koszorúzás szerepel a programban. A Gát utcai József Attila Emlékhelyen tartandó rendezvényen átadják Ferencváros József Attila Díját, és bejelentik a József Attila-emlékhelyek együttműködésében megvalósuló "Visz a vonat" országos programsorozatot. A koszorúzás mellett ünnepi műsort adnak a József Attila-emléktáblánál.
    Várják az érdeklődőket a költészet napi versillusztrációs pályázat kiállításmegnyitójára és eredményhirdetésére is, amelyeknek a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény ad helyet. Este tartják a József Attila mindenkiNET 2019 online videópályázat díjátadóját a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolában, az ünnepi gálaműsorban közreműködik a Sebő Együttes és a Dalinda, valamint a VII. József Attila Versfesztivál és a József Attila Vers-Dal Fesztivál díjazottjai.

Átadták a 2018-as Prima Primissima Díjakat

tokio170 — Thu, 13 Dec 2018 19:04:50 GMT

Tíz kategóriában 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.

     Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba építész; magyar tudomány kategóriában Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; magyar sajtó kategóriában a Portfolio.hu gazdasági portál, magyar képzőművészet kategóriában Korniss Péter fotográfus; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár vehette át az elismerést.
    Magyar sport kategóriában Magyar Zoltán tornász; magyar irodalom kategóriában Görgey Gábor író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Kallós Zoltán Alapítvány; magyar zeneművészet kategóriában Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner napok művészeti vezetője; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Szirtes Ági színész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
    Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógusnak ítélték oda a szavazók.
    Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán pénteken elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló. A díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. "Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul" - hangsúlyozta az elnök.
    Az elmúlt évek alatt 480 Prima és Primissima díjat adtak át - idézte fel, hozzátéve: a jelöltek, a díjazottak kiválasztásánál mindig a teljesítmény volt a meghatározó.
    Demján Sándorra emlékezve kijelentette, hogy számukra az év legnagyobb vesztesége az ő távozása volt. Mint mondta, Demján Sándor szellemiségére Széchenyi István nagy hatással volt, sokszor elmondta, hogy a legjobb befektetés a tudásba és a tehetségbe való befektetés. Ennek szellemében hozta létre a Prima Primissima Alapítványt, bízva abban, hogy a díjakkal nem a pénz, hanem annak rangja és az együvé tartozás lesz a legfontosabb - emlékeztetett Csányi Sándor, hozzátéve: "emberségét jellemezte, hogy aktív volt a kulturális mecenatúrában és a segítségre szorulók támogatásában."
    A kuratórium elnöke kiemelte: "öröksége arra kötelez minket, hogy a Prima Primissima Díjat fenntartsuk, modernizáljuk, és úgy vigyük tovább, hogy a következő generációk szemében is releváns értékmérőként szolgáljon".
    Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

Ismét leégett a glasgow-i művészeti egyetem

iceman — Sat, 16 Jun 2018 14:01:42 GMT

Teljesen kiégett szombatra a Glasgow School of Art (GSA), a skóciai nagyváros világhírű, egyetemi szintű képzést nyújtó művészeti iskolája, amelyben négy évvel ezelőtt is tűzvész pusztított (!).

    A hajnalban kitört újabb tűzvész eloltásán még szombaton is 120 tűzoltó dolgozott, de a glasgow-i tűzoltóparancsnokság tájékoztatása szerint a központi  épületben még mindig voltak elszigetelt tűzfészkek.
    Az 1845-ben alapított intézmény 1909-ben elkészült jelenlegi főépülete - amelyet Charles Rennie Mackintosh, a skóciai építőművészet kiemelkedő mérnökegyénisége tervezett - teljes terjedelmében, minden emeletén égett.
    A tűz olyan intenzív volt, hogy a kivonult tűzoltóautók fecskendői teljesen hatástalannak bizonyultak, ezért a tűzoltóság Glasgow folyója, a Clyde partjára telepített egy nagy teljesítményű szivattyút.
    A tűz átterjedt a szomszédos épületekre, köztük az O2 ABC koncertcsarnokra is, amelynek tetőszerkezete beomlott.
    A Glasgow School of Art épületegyüttesében 2014 májusában is tűzvész pusztított, teljesen megsemmisítve az intézmény világhírű könyvtárát.
    A négy évvel ezelőtti tűz után, 2016-ban 35 millió fontos (csaknem 13 milliárd forintos) költségvetéssel újjáépítési munkálatok kezdődtek, és a helyrehozott épületet jövőre akarták felavatni. A tűzoltóság szombati tájékoztatása szerint azonban az újabb tűzvész, amely sokkal kiterjedtebb volt az előzőnél, az újjáépített épületrészeket is elpusztította.
    A Glasgow School of Art az egyik legpatinásabb brit művészeti felsőoktatási intézmény. Egykori hallgatói közül került ki a legrangosabbnak tekintett - jóllehet sokszor heves vitákat kavaró - nagy-britanniai alkotóművészeti elismerés, a Turner-díj kitüntetettjeinek harmada.
     Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szombati Twitter-üztenetében közölte, hogy "megtört szívvel" értesült a glasgow-i művészeti egyetem épületében pusztító újabb tűzvészről.

Eddigi életében démonokkal küzdött Stephen King

miramadam — Fri, 22 Sep 2017 01:09:44 GMT

Egy jó regényíró tudja, hogy ő titkár és nem Isten – mondja ezt az egyik legismertebb és legolvasottabb amerikai író, akit zsenialitása mégis Istenhez tesz hasonlatossá. 70 éves lett Stephen King, a horror koronázatlan királya.

1947. szeptember 21-én, amikor elsárgult falevelek hullottak a Maine állambeli Portlandben, egy szép fiatalasszony életet adott egy egészséges kisfiúnak. A Stephen Edwin King nevet adta neki Nellie Ruth Pillsbury, akinek első fia születése után azt mondták, nem lehet több gyereke, úgyhogy az új jövevényre csodaként tekintett.

Férjével, Donald Edwin Kinggel, két évet töltöttek együtt Daviddel és Stephennel, aztán örökre megváltozott az életük.

Egy nap Donald King kért egy cigarettát a feleségétől és elment. Soha többé nem látták. A trauma hatására a legkisebb fiú démonokkal került szembe, amelyek aztán egyre többször jelentkeztek, és azóta sem hagyják nyugodni.

Nem tudom, honnan jutnak eszembe ilyen történetek, de ha tudnám, se mondanám el" - mondta mosolyogva Stephen King egy dokumentumfilm rendezőnek már befutott íróként.

King sokáig nem tudta, hova tűnt az apja. Csak az 1990-es közepén derült ki, hogy 1980-ig Pennsylvaniában élt, elvett egy brazil nőt és új családot alapított. Stephen King sosem lépett velük kapcsolatba.

És a démonok enni kaptak

1954-ben újabb fordulatot vett a kis Stephen élete, amikor rájött, hogy az apja nem volt átlagos ember. Miután megtudta, hogy Donald Kingnek történetek keringtek a fejében és le is írta azokat, rátalált hűtlen apja horror és sci-fi könyveire. A fejében keringő démonok - életükben először - enni kaptak.

Ébresztő, géniusz!- mondják King: Aki kapja, marja című könyvében annak az ikonikus írózseninek, aki abbahagyta az írást.

Az angolul Finders Keepersként publikált munkája 2015-ben jelent meg hatvannál is több regény és több száz novella után. Köztük olyanok is vannak, amelyeket társszerzőként publikált. Az elmúlt 70 évben a termékeny Stephen King mégis többször figyelmeztette magát arra, hogy ébredjen, nem hagyhatja abba az írást.

Egyre több és több démon

Amitől igazán félek, az az, hogy nem fogom tudni, mikor kellene leállnom végleg az írással- mondta a horror koronázatlan királya, amikor a félelmeiről kérdezték a híres embereket bemutató sorozatban.

Ugyanakkor vannak ennél „kisebb” félelmei is. Például gyerekkora óta irtózik a kígyóktól, patkányoktól és a pókoktól, fél a szűk helyeken, nekrofóbiás, sosem hagyja abba az írást a 13-ik oldalon vagy annak többszörösein, és ami biztosan nem meglepő: a bohócoktól is retteg.

Stephen King kiírja magából a fóbiáit, mert úgy gondolja, ha papírra kerülnek a félelmei, nem fognak valóra válni – olvasható a Daily Mailben.

A regényeivel tehát saját magát gyógyítja, de nem csak emiatt élvezi azt, amikor a démonjait megzabolázhatja azzal, hogy történeteiket formába önti.

A sajátos „gyógymódra” gyerekként talált rá. Már 13 éves korában rendszeresen írt. Első történetei 19 éves korában jelentek meg a Comics Review magazinban. A maine-i főiskolai évei alatt pedig - miközben lázadt és a vietnami háború ellen tiltakozott - 5 regényt vetett papírra, amit rendszerint magazinoknak küldött el. Ezek aztán vagy megjelentették, vagy nem. Első munkájáért 25 dollárt kapott, amit azonnal elküldött a mélyszegénységben élő, egész nap robotoló édesanyjának.

Sok olyan hallgató volt ott, aki arra vágyott, hogy író legyen, de Stephent már az elején megkülönböztette tőlük, hogy ő nem csak vágyott rá, hanem fogta magát és azzá vált"- mondta a Doubleday könyvkiadó egyik szerkesztője.

Az elmúlt évtizedekben Stephen Kinget számtalan díjjal tüntették ki démoni történeteiért. 2003-ban megkapta

az amerikai Nemzeti Könyvalap életműdíját,

könyvei pedig milliós példányszámban kelnek el ma is. A jogdíjakból hatalmas vagyont gyűjtött, amelyből bőkezűen adakozik. Saját bevallása szerint évente négymillió dollárt fordít jótékonyságra.

King regényei az e-könyvek között is népszerűek, 2009-ben az Amazon Kindle e-könyv olvasójának piacra dobásához időzítették UR című regényének megjelenését: a mű főhőse Kindle olvasóján a másnapi újságot is el tudja olvasni, és az a feladata, hogy megakadályozza a a jövendőbeli rossz eseményeket. Hogyan csinálta, hogy lett ennyire sikeres?

Súlyos anyagi gondok

Ahhoz, hogy enni tudjon, Stephen King 1969 júniusában kénytelen volt Maine állam egyik könyvtárában elhelyezkedni. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, akivel nem csak az életüket osztották meg egymással, hanem a könyvek szeretetét is. 1970-ben született meg első közös gyerekük Naomi Rachel King. Hogy több pénzük legyen, Stephen új munka után nézett. Angolt akar tanítani, de sehova sem vették fel. Végül egy benzinkúton, aztán egy mosodában helyezkedett el.

Volt olyan pillanat, amikor a bangori New Franklin mosodában dolgoztam, hogy úgy éreztem a mélységes depressziós állapotban, hogy az egyetlen dolog, amit elértem a főiskolai végzettségemmel, hogy én is az anyám életét élem" – mondta a dokumentumfilm-rendezőnek.

A mosodai munka után

King - akárcsak Franz Kafka – minden éjszaka bezárkózott és a démonoknak szentelte az életét.

Szinte alig aludt, és amikor tehette, írt. Munkabírásában és az életkörülményeiben hasonlított az édesanyjára, Ruthra, aki egész nap azért robotolt, hogy a gyerekei ne haljanak éhen, ugyanakkor volt egy óriási különbség kettejük életében. Amíg az apjára nem lehetett számítani, Stephen King mellett ott állt Tabitha.

Mondhatta volna azt a felesége, hogy szükségünk van pénzre, te meg csak itt ülsz, és az idődet vesztegeted ezzel, hagyd abba, úgysem vezet ez sehova, lehetne ilyen ember, de nem ilyen - emlékezett vissza egyik barátjuk.

A zseniális King sikerének titka tehát egy okos asszony, aki azóta is mögötte áll és az, hogy rátalált - ahogy ő fogalmazott - a jegyre, amivel a családja kilábalhatott a szegénységből. Ugyanakkor a siker nem jött könnyen.

Egygyerekes családapaként, a horror koronázatlan királya 1971 őszén angol tanári állást vállalt a Hampden Akadémián, amivel évente 6400 dollárral tudott hozzájárulni a családi kasszához. A felesége fellélegzett, Stephen Kingnek viszont ez a munka lett a rémálma.

Sokkal kevesebb ideje maradt az írásra és az alvásra, mint valaha

és úgy érezte, lehet, hogy „el kell altatnia az álmát". King életében először ébresztőt fújt saját magának.

Amikor aztán 1972 júniusában megszületett a második gyereke, Josheph Hillstrom King, még a korábbinál is többet vállalt, hogy még több pénzük legyen. Nappal a munkahelyén, éjszaka a szobájában dolgozott. Miután játszott a gyerekekkel, bezárkózott, és eltűnt a világból, hogy egy másikba utazzon. Kész novelláit a Cavalier, a Dude és a Swank férfi magazinnak küldte el és várta, hogy megjelentessék. Amikor egyet közreadtak rövid történetei közül, 200 dollárt tudott lerakni Thabita elé az asztalra.

Kokain és alkoholmámor = amerikai horror

Stephen King egy idő után egyre nehezebben bírta a mindennapi nehézségekkel folytatott küzdelmet. Volt idő, amikor a stressz és az, hogy ellásson egy családot, túl sok volt neki - mondta az egyik barátja a róla szóló dokumentumfilmben. Ilyenkor a helyi kocsmába menekült, ahol kártyázott, ivott, pókerezett és dohányzott, hogy megszabaduljon a sok frusztrációjától. Azt hiszem, sokkal jobban idegesített az, hogy 5 csomag cigit szívott el naponta, mint bármi. Ez egy kis elégetett pénz volt, semmi más" - mesélte nevetve Tabitha King, a férjéről szóló filmben.

Stephen Kingnek ekkor már egyre nagyobb szüksége volt mankóra. Egyre többet és többet ivott és droghoz is nyúlt. Ekkor jutott eszébe az ötlet, amely segített családjának kiemelkedni a nyomorból. King számtalan helyen elmondta azóta, hogy a Cavalier magazinnak készült telekinetikus képességekkel megáldott kislány történetével annyira nem volt elégedett, hogy a kéziratot a felénél a szemétbe dobta. A felesége vette ki a kukából. Miután elolvasta, arra biztatta Kinget, hogy folytassa, mert a történet ígéretes. Amikor elkészült vele, King elküldte a kéziratot egy könyvszerkesztőnek. Bill Thompson pedig visszaküldte Kingnek azzal, hogy dolgozzon még rajta. King szó nélkül átírta, és újra postázta. Aztán várt.

„Egy nap, amikor a tanáriban voltam, odajöttek és azt mondták, King úr, be kell jönnie az irodába, mert a felesége hívja. Berohantam, miközben ezerrel vert a szívem, mert tudtam, hogy ez csak két dolgot jelenthet. Vagy a gyerekekkel történt valami, vagy sikerült eladnom a könyvet. A feleségem egy táviratot tartott a kezében Bill Thompsontól, akinek akkor még nem volt telefonja, ezért táviratot kellett küldenie. Ebben az állt: Carrie + Doubleday: a jövő elkezdődött. UI: 2500 dollár OK? A 2500 dollár nagyon ok volt, szerencsénkre”- így mesélt az áttörésről Stephen King, aki mindössze 25 éves volt ekkor, de már egy évtizede írt.

És a kislány éltre kel

Amikor 1974-ben a Doubleday kiadta a Carrie-t, a King család átköltözött egy apartmanba, ahol a horror királya tovább írhatott, de tovább is ivott. Nem zugivó volt, nem titkolta a családja elől, hiszen úgy érezte, hogy a gyerekei számára is teljesen normális kell, hogy legyen, hogy egy fáradt apa munka után hazatér és megiszik egy martinit" - mondta egy barát Kingről.

Eközben a Carrie bestseller lett és 200 ezer dollár bevételt hozott Stephen Kingnek, így már felmondhatott az iskolában és elkezdhette a főállású írói munkát. Ruth, aki egész életében azért dolgozott, hogy a fia boldog lehessen, ebben az évben, 59 éves korában halt meg rákban. Azt még hallotta, hogy kiadják zseni fia regényét, de a könyvét már nem foghatta a kezébe.

A horror irodalom mára ikonikussá vált fejedelme elkezdte költeni a pénzét. Kifizette a számlákat és megvette élete első autóját. A barátainak annak idején azt mondta, ha befut, egy rózsaszínű Cadillackel fog visszatérni az egyetem elé. Ebből az ígéretből a Cadillac megmaradt, de rózsaszín helyett egy piros-fehér-kék színűvel jelent meg.

Bár Stephen King életét megváltoztatta a pénz, őt magát nem változtatta meg.

Nem hagyta abba az írást, úgyhogy nem maradt - ahogy mondani szokták- egykönyves szerző. A következő regényét is a Doubleday adta ki. A vámpírtörténet, a Salem's lot, magyarul Borzalmak városa már 500 ezer dollárt hozott neki. Megtehette volna, hogy ott él, ahol akar, de King nem akart elköltözni Maine államból, ahol a történeteinek nagy része is játszódik.

Ragyogás

A King család úgy döntött, 1977 telét nem tölti otthon. Mind Colorádóba utaztak és kibéreltek egy öreg hotelt, ahol Kingnek - szó szerint - elszabadult a fantáziája. A régi szálloda azonnal sötét világgá változott, amelyben egy paranormális képességekkel rendelkező fiút meg akar ölni a részeg apja. Ha valaki 3-4 éve házas, amiben nincs túl sok öröme, annak sok a stressz az életében. Ezt írtam bele ebbe a regénybe, a dühöt és mindazt, amit akkor éreztem - mondta King, aki még Coloradóban fejezte be a Ragyogást, amiben megtalálta az igazi hangját. Ebben az alkotásban King mondatainak szövete szinte életre kelti képzelt alakjait, és olyan zseniális filmrendezőknek is képes volt megmozgatni a fantáziáját, mint Stanley Kubrick. És amikor két zsenihez egy harmadik is társul, szinte borítékolható a siker.

A modern horror mestermunkájaként meghirdetett alkotás 1980-ban került vászonra Jack Nicholson főszereplésével, akinek a mosolya örökre egybeforrt a Ragyogás részeg gyilkosának mosolyával. A film világsikert aratott, mégsem tetszett Kingnek, úgyhogy úgy döntött, leforgatja a saját verzióját. Amikor a filmje megbukott, King rájött, hogy nem tud filmet rendezni.

Annak ellenére, hogy a környék ilyen remekműre inspirálta Kinget, nem maradt Colorádóban, mert New Englandbe vágyott. Családjával együtt hazatért Maine államba.

Egy évvel a Ragyogás után, amit ma egyetemeken és főiskolákon tanítanak, 1978-ban megszületett a leghosszabb regénye, az amerikai keményfedeles kiadásban 1153 oldalasra sikerült Végítélet (The stand). Ebben a történetben a világot egy olyan vírus tartja rettegésben, amelyet az amerikai hadsereg fejlesztett ki. Egyik kritikusa szerint Stephen King ezzel dickensi magasságokba emelte a szórakoztató irodalmat. Stephen King komolyan elgondolkodott azon, tud-e még írni valamiről ezután.

Vaskos ihlet

A kérdésre hamar választ adott magának, amikor a New American Library kiadó két és félmillió dollár előleget kínált a következő három regénye kiadási jogáért.

Ekkor született a Holtsáv, a Tűzgyújtó és a Cujo.

King megkapta a pénzt, amivel végre teljesült az álma, többé nem volt szegény, gazdag emberré vált. Az 1977-es évet Nagy-Britanniában, Londonban töltötte a feleségével és két gyerekével. Itt ismerkedett meg és barátkozott össze Peter Straub amerikai íróval és már velük volt a harmadik gyerek, Owen King. Straubbal közös regényüket, a Talizmánt 1984-ben olvashatták először a rajongói.

1978-ben a család újra útnak indult. Visszaköltöztek Mainbe, de ezúttal egy olyan főút mellett vettek házat, ahol nagy volt a kamionforgalom. King szemtanúja volt annak, hogy az autók sok állatot elütnek, a helyiek pedig rendszerint elviszik a tetemeket a közeli erdőbe, ahol egy saját temetőt alakítottak ki az áldozatok számára.

Ez inspirálta Kinget arra, hogy megírja az Állattemető című regényét, amelyben egy 2 éves gyereket (Owen két éves volt ekkor) elüt egy kamion és egy új, félelmetes lényként tér vissza. Ezt a könyvet a felesége nem bírta elolvasni.

1985-ig több regényt (pl. a Sorvadj el! címűt) publikált Richard Bachman álnéven, mert attól tartott, hogy a közönség egy írótól csak egy könyvet fogad el évente. Az álnév kitalálásnak pillanatában Richard Stark egyik krimijét olvasta, miközben a kanadai Bachman-Turner Overdrive lemeze szólt.

Élet-halál között

1999- ben, amikor Floridában vásárolt házat maguknak, Stephen Kinget sétálás közben elütötte egy autó. Olyan súlyosan megsérült, hogy úgy tűnt, az egyik lábát amputálni kell. Tíz nap alatt öt operáción esett át. Nem volt túl jól és a kórházi kezelés sem tett jót az alkohol-, és drogfüggő Kingnek, aki a betegágyán nem kapta meg a mérgeket. Végül hosszas lábadozás után sikerült meggyógyulnia. A „bűnös” autót ügyvédje megvette, és a roncstelepre küldte. King ennek nem örült, mert személyesen szerette volna ripityára törni. A baleset annyira megviselte, hogy 2002-ben bejelentette, most fog felhagyni az írással, de ismét meggondolta magát és ébresztőt fújt. A baleset óta körülbelül 20 új regényt publikált. A kábítószerhez és az italhoz nem tért vissza, családja segítségével kigyógyult a függőségből.

Nem csak horror és regény, ezeknél több

A könyvei majdnem olyan gyorsan elkeltek, mint amilyen gyorsan ő írta meg a történeteket. Sikerében a tehetségén, szorgalmán és a családja támogatásán túl, Hollywood is közrejátszott. King sajátos világa ugyanis annyira látványgazdag, hogy nem csak a gyerekgyilkos részeg apa kívánkozott a filmvászonra.

1976-ban új rajongótábort szerzett magának, amikor Brian De Palma kamerája előtt Sissy Spacek életre keltette Carrie-t és hatalmas sikert aratott vele. A film bemutatója után a nézők elözönlötték a könyvesboltokat. Mindenki a regényt akarta megvenni.

A setét torony című nyolcrészes sorozatának adaptációját idén mutatták be a mozikban Idris Elba főszereplésével. Ebben a munkájában a horrorral a sci-fi, a fantasy, és a western elemei keverednek. Főhőse a harcos, aki rendíthetetlenül tör a metafizikai jelentést is hordozó torony felé. King 1982-ben romantikus és kissé realista regényt tett le az asztalra. A remény rabjait és az 1996-ban megjelent A halálsoron című munkáját is Frank Darabont vitte filmre.

A Tortúrából is film készült, amelynek női főszerepéért Kathy Bates Oscar-díjat is kapott. Idén pedig bemutatták az Azt, az ijesztő bohócot, amit korábban egy tévésorozatban is láthattak az amerikaiak. King könyvei alapján forgatták A Búra alatt, a Haven és a Kingdom Hospital sorozatokat is.

Amikor egy démon életre kel

Stephen King történetei veszélyesek is lehetnek. Miután a Richard Bachman álnéven írt Rage című regénye megjelent, elszaporodtak az iskolai lövöldözések. A könyv egy gyilkos diák, Charlie Decker történetét meséli el, aki lelőtt két tanárt és túszul ejtette az osztálytársait. Miután az egyik iskolai lövöldöző diák vallomásában azt állította, hogy ez a könyv ihlette, Stephen King megtiltotta, hogy újra kiadják. Ennek köszönhetően a könyvet sohasem fordították le magyarra. Nem sok olyan író van, aki az egyik regényének kiadását megtiltja, de King nem csak ebben különbözik a nagy átlagtól. Rajongói például csak akkor dedikáltathatnak vele, ha előbb egy internetes listára feliratkoznak. Egyébként, ahogy az a zseniknél általában megszokott, King sem egy műfajban tehetséges. Tud gitározni és énekelni is.

A mosdóban zubogni kezd a víz, aztán eláll. Brady a képet nézi, amelyen ő és az anyja mosolyognak összesimuló arccal. Bámulja. Bámulja. A kép hasra esik. Kopp. - így fejezi be a zseniális író történetét King az Aki kapja, marja című regényében, amelyben ismét szemük elé tárul a horror királyának zseniális világa. Egy jó regényíró tudja, hogy ő titkár és nem Isten. Egy jó regényolvasó pedig észreveszi, amikor egy regényíró már isteni magaslatokban szárnyal.

Pont úgy, mint a 70 éves Stephen King.

Tizenhárom alkotó részesült Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban

tokio170 — Sat, 21 May 2016 19:53:35 GMT

Átadták a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjakat a pályázat idei tizenhárom győztesének kedden a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban.

    A tehetséges fiatal szerzők támogatására létrejött ösztöndíjban 2016-ban Balaskó Ákos, Balogh Gyula, Benedek Miklós, Dobó Gábor, Hevesi Judit, Lesi Zoltán, Molnár H. Magor, Németh Ákos, Novák Zsüliet, Reichert Gábor, Tamás Kincső, Turi Timea és Varga László részesült.
    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által finanszírozott, szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkák létrejöttét támogató ösztöndíj összege havonta 100 ezer forint egy éven keresztül.
    Az eseményen a díjak átadása előtt az előző évi ösztöndíjasok olvastak fel írásaikból, az esten közreműködött Oláh Dezső dzsesszzongorista.
    A 2016-os pályázatra 81 pályamunka érkezett be, amelyekről több körben döntött a Csepregi János (Fiatal Írók Szövetsége, FISZ), Erős Kinga (Magyar Írószövetség), Gaborják Ádám (József Attila Kör, JAK), Horváth Györgyi (JAK), Neszlár Sándor (FISZ), Szilágyi Zsófia (Szépírók Társasága) és Zsille Gábor (Magyar Művészeti Akadémia) alkotta bírálóbizottság.
    Az ösztöndíjra olyan szerzők pályázhattak, akik 1981. január 1. után születtek és már eddig is megjelentek a szakmai színtereken, színvonalas orgánumokban publikáltak. Az elbírálásnál előnyt jelentett, ha a pályázó rendelkezett már megjelent kötettel.
    A támogatást nyert pályamunkák között több verseskötet és regény, egy Cs. Szabó László vándoréveiről készülő kismonográfia, az 1950-es évek magyar irodalmáról szóló tanulmánysorozat, valamint az olasz futurizmus magyar fogadtatásának és fogalomtörténetének kutatásán alapuló munka is szerepel.

A Magyar Költészet Napja 2016. – a budapesti művelődési házakban

tokio170 — Thu, 07 Apr 2016 12:51:34 GMT

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a kortárs szerzők tolmácsolják a költeményeket.
Fővárosi művházak programjai: a I., II., III., IV., V., VII., IX., X., XI., XII., XIII., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és a XXIII. kerületben.

I. kerület:
Budavári Művelődési Ház (1011 Budapest, Bem rakpart 6.)

Időpont: 2016. április 10. (vasárnap)
19.00 óra – A Magyar Költészet Napja
A Párizsi Magyar Intézet szép kiejtési versenyéről készült kisfilm megtekintése után a Misztrál Együttes koncertjét hallgathatják meg. Az együttes repertoárját a magyar költészet kincsestárából meríti. Versválasztásaikban fontos szerepet játszik az európai és a magyar történelem iránti érdeklődés. Előszeretettel zenésítik meg Balassi Bálint, Babits Mihály és Dzsida Jenő verseit.
A belépés ingyenes!

Hagyományok Háza

(1011 Budapest, Corvin tér 8.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő) 19.00 óra
Táncba rajzolt mozdulat - Hommage à Balladák könyve
A Hagyományok Háza és a Nemzeti Táncszínház gálája a költészet napján.
Műsor:
Farkas András: Miképpen az Úr Isten Israelnek népét Egiptomból és hasonló képpen az magyarokat Szithiából kihoszta (részletek)
Kátai Zoltán
Novák Ferenc: Kőműves Kelemen
Simon Zoltán zenéjére, a Bihari János Táncegyüttes előadásában; szólót táncol: Pataki Lili, Szemán Barnabás
Magyarszováti népdalok
Enyedi Ágnes
Fundák Kristóf: Szék városa
alkotótárs: Fundák - Kaszai Lili, zenei szerkesztő: Nyitrai Tamás; előadja az Angyaföldi Vadrózsa Táncegyüttes
Miből van, az asszony?
Kóka Rozália
Moldvai csángó népdalok – Kallós Zoltán gyűjtéséből
Virággyöngy Moldvai Csángó Énekegyüttes
Gyergyói ballada, lírai és táncdallamok
Enyedi Ágnes – ének; Salamon Soma – harmonika, furulya; Enyedi Tamás – cimbalom
Dulai Zoltán - Dresch Mihály - Mihályi Gábor - Juhász Zsolt: Puszták népe (részlet)
Duna Művészegyüttes
Szabó Dániel – Horváth Zsófia: Ess eső, ess…
Forrás Néptáncegyüttes
Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadalyáról való ének. História. (részletek)
Kátai Zoltán

Jegyárak: 2 800 Ft, 2 300 Ft, 1 800 Ft

II. kerület:
Klebelsberg Kulturkúria (1028 Budapest, Templom u. 2-10.)

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
10.00 óra – "Talán a vers, talán a líra, a lét gyöpén e gyenge bíra"
Varró Dániel József Attila-díjas költő és a Hangraforgó zenekar műsora.
Ünnepi műsor kisiskolásoknak a Költészet Napja tiszteletére, mely során megfordulunk erdőn, mezőn, városban és vásárban, Varró Dani verssoraival még Badarországba is eljutunk...
Jegyár: 500 Ft

19.00 óra - Az igazat mondd, ne csak a valódit! - Eperjes Károly előadóestje.
Pilinszky, Ady, Babits műveiből hallhatnak összeállítást Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész önálló estjén. A zenés, rendhagyó irodalmi est a XX. század Istent kereső költőiről szól.
Közreműködik: Négyessy Katalin gordonkán.
Jegyár: 1200 Ft.

Marczi Közösség Tér (1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.)

Időpont: 2016. április 10. (vasárnap)
16.00 óra – "GYÖNGYÖT AZ EMBERNEK" – Költészet Napja megzenésített versekkel a MISZTRÁL EGYÜTTESSEL.
A belépés díjtalan, de regisztrációs jegy váltása szükséges. A jegyek átvehetők személyesen a művelődési központ információs pultjánál március 10-től.

III. kerület:
Békásmegyeri Közösségi Háza (1039 Budapest, Csobánka tér 5.)

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
18.00 óra - Múzsák kertje – Józsa Judit kiállítása
A magyar költészet napja alkalmából. Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a Magyar Kultúra Lovagja és kivételes asszonyok, a Múzsák találkozása.
A kiállítást megnyitja: Sediánszky János író, újságíró
Közreműködik: Herencsár Viktória cimbalomművész, Martonosi György dobművész
A kiállítás május 4-ig ingyenesen megtekinthető a Közösségi Ház nyitvatartási idejében.

IV. kerület:

Újpesti Polgár Centrum (1042 Budapest, Árpád út 66.)

Időpont: 2016. április 9. (szombat)
16.00 óra - A Magyar Költészet Napja alkalmából Szatmári Tony – Dalversek
A XX. század legismertebb költőinek megzenésített versei. (József Attila, Babits Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső)
Belépő: 500 Ft

V. kerület:
Aranytíz Kft. (1051 Budapest, Arany János u. 10.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
16.00 óra - Költészet Napi Versmondó verseny

VII. kerület:

K11 Művészeti és Kulturális Központ (1075 Budapest, Király utca 11.)
Időpont: 2016. április 9. (szombat)
17.00 óra – "Tajtékos ég" Radnóti Miklós versei szóban és zenében.
Előadó: Réti Árpád színművész
A belépés díjtalan!

IX. kerület:

Ferencvárosi Művelődési Központ (1096 Budapest, Haller u. 27.)
Időpont: 2016. április 9. (szombat)
Költészet Napi Ferencvárosi Cimborák
11.00 óra - Legyél a Cimborám!
Cimboránk a költészet!
Interaktív verskoncert a Cimbora Duóval. Játék József Attila verseivel kicsiknek.
Fellép: Korhecz Imola és Juhász Csaba
Háziasszony: a legendás Cimbora műsorból jól ismert Érdi Szabó Márta

10.00 - 13.00 óráig - CIMBORA JÁTSZÓHÁZ – ÁLLATOS VERSEKKEL
macskafelező, pillangókereső, csigamemória, kacsapárosító, sünhalászat, állatos dominó, varjúdobáló
Pillangókat és madarakat készítünk, hiszen itt a tavasz is!
A belépés díjtalan!

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
Költészet Napja Ferencvárosban
Helyszínek: József Attila Emlékhely, Kálvin téri aluljáró, Ráday utca, Pinceszínház, Patrona Hungariae Iskola, Bakáts tér

X. kerület:

Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (1105 Budapest, Szent László tér 7-14.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
10.00 órától – „...Szállj költemény, szólj költemény” – A Magyar Költészet Napja Kőbányán
Helyszín: Magyar Költészet Park (Rottenbiller park, Budapest X., Előd utca 1.)
"Szállj, költemény" – léggömbökbe zárt versek szállnak az égbe

Program:

10.00-12.00 óráig
Közös verséneklés (ahogy 2012-ben), Vers betűkirakó (ahogy 2013-ban), Versmondás jelnyelven (ahogy 2014-ben) és Verstáncoltató (ahogy 2015-ben), Versírógép "Versszobrok" kiállítása
Séta az "Irodalmi Pantheonban" | Verslabirintus, Idézetek fala | Irodalmi kávézó | kézzel olvasok
10.00-11.00 óráig
"Versek és versénekek" a színpadon
km.: kőbányai óvodások, iskolások és felnőttek
11.11-11.15 óráig
A léggömbökbe zárt versek égbe engedése
km.: Sebő-együttes és a jelenlévők
11.20-12.00 óráig
Versénekek a Sebő-együttes műsora
km.: Mihó Attila, a Prímásverseny 2013 győztese

XI. kerület:
Budapesti Művelődési Központ (XI., Etele út 55./A.)

IRODALMI DÉLUTÁN a Sebő-együttessel
Időpont: 2016. április 5. 14.00–15.00.
A Magyar Költészet Napja közeledtével a frissen megjelent Sebő 68 lemez megzenésített verseit mutatja be az együttes.
Jegyár: 1000 Ft.
A rendezvényre előzetes bejelentkezés szükséges!
Információ: Marsi László
e-mail: marsi.laszlo@bmknet.hu
Telefon: 06 (1) 371-2760

„Hozz egy verset, tűzd ki!”

Felhívást tesz közzé a Budapesti Művelődési Központ látogatói, a Budapesti Versklub tagjai és a munkatársai számára: 2016. április 1-jétől 9-ig személyesen 16.00 óráig, Facebookon április 10-ig 23.00 óráig „Hozz egy verset, tűzd ki!” akciót hirdet, melynek keretében Mindenkinek lehetősége nyílik kedvenc verse egy részletét (maximum 10 sornyit), az épületben elhelyezett paravánokra kitűzni, illetve Facebook profilján megosztani. A költészet napján „Verselj!” Flashmob keretében a Budapesti Versklub tagjai választanak 5 versrészletet, amelyeket felolvasnak. Az eseményt meglepetés verssel slammer előadása zárja.
A „Hozz egy verset, tűzd ki!” időtartama: 2016. április 1–11.
A „Verselj!” Flashmob időpontja: 2016. április 11. 17.00 óra.

Albertfalvi Közösségi Ház

(1116 Budapest, Gyékényes u. 45-47.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
17.00 óra – Versek közt bóklászva...
A Magyar Költészet Napja alkalmából szeretettel várjuk irodalomkedvelő barátainkat, hogy felolvassuk és elmondjuk egymásnak legkedvesebb verseinket. S megosszuk a többiekkel a titkot, hogy miért és miként érintette meg az eszünket, a szívünket, a lelkünket egy-egy költemény.

Kelenvölgyi Közösségi Ház

(1116 Budapest, Kardhegy u. 2.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
17.00 óra – „Játék a verssel” – Költészet Napja a Kelenvölgyi Könyvtárban.
Életre keltjük a választott verseket ritmussal, hangokkal, és mozgással.
Közreműködők: Hajduné Lovas Zsuzsanna drámatanár és Lakics Erika könyvtáros.
Belépő: ingyenes!

Őrmezei Közösségi Ház
(1112 Budapest, Cirmos u. 8.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
11.30 óra - VI. Újbudai Versmondó Maraton
Hatodik alkalommal rendezzük meg idén a Magyar Költészet Napjához kötődő egész napos versmondó fesztiválunkat.
Szeretettel várjuk a verseket szerető önkéntes versmondókat és énekeseket!
A Költők Parkjában, Őrmezőn, a 11.00 órakor kezdődő koszorúzás után indul a versmondás, egészen sötétedésig. Az első idősávba (11.30 – 12.00 óráig) az óvodások jelentkezését várjuk, majd az iskolásoké a terep.
Kora délután kitüntetett idősávot biztosítunk a szenior 60+ korosztálynak (15.00-17.00 óráig), majd a délután második felét a munka után érkező felnőtteknek, diákoknak szánjuk. A fenti tájékoztatás természetesen csak iránymutatásra szolgál, egyéni kéréseket az időpont megjelölésével szívesen teljesítünk.
A hagyományokhoz híven minden fellépőnk részére emlékül oklevelet állítunk ki.
Jelentkezni a Morus Szt. Tamás Egyesületnél a makraine.rita@gmail.com vagy az Őrmezei Közösségi Háznál az okh@ujbuda.hu e-mail címen lehet 2016. április 8-ig.
A koszorúzás a Költők Parkjában Zelk Zoltán, Kálnoky László, Kormos István domborművénél lesz.
Óvodásoknak ajánljuk Sinka Erzsébet (Zelk Zoltánné) gyermekverseit is!
A Versmondó Maratonra mindenkit szeretettel várunk a Költők Parkjába, versmondóként, illetve akkor is, ha csupán a versek hallgatására csatlakozna hozzánk!
Jelentkezési lap letölthető

Időpont: 2016. április 15. (péntek)
15.00 óra - XV. Újbudai Jancsó Adrienne Vers- és prózamondó verseny
A Magyar Költészet Napja alkalmából meghirdeti a 15. Újbudai Jancsó Adrienne Vers- és Prózamondó Versenyt, amelynek lebonyolítására 2016. április 15-én, 15 órai kezdettel, az Őrmezei Közösségi Ház színháztermében kerül sor.
A verseny fővédnöke: Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda Polgármestere
Védnökök: Wendlerné dr. Pirigyi Katalin önkormányzati képviselő és Junghausz Rajmund önkormányzati képviselő.
Az értékes díjak mellett kiosztásra kerül a Jancsó Adrienne előadóművészeti-díj.
Nevezni három kategóriában lehet:
I. 1-4. osztályos tanulók
II. 5-8. osztályos tanulók
III. 9-12. osztályos tanulók
MINDEN ISKOLA KATEGÓRIÁNKÉNT KIZÁRÓLAG 3 TANULÓT NEVEZHET!
Nevezési feltételek:
Az idei verseny mottója a „Brillír”. A mottó a magyar költészet világában fellelhető zseniális, nyelvi leleményekkel teli művek felidézését tűzte ki célul. A szerzőket illetően nincs szigorú megkötés, de különösen ajánlott
- 1 Romhányi, 1 Varró Dániel vagy 1 Janikovszky költemény
- 1 szabadon választott vers vagy prózarészlet a verseny mottójának megfelelően.
A nevezett művekből a zsűri választja ki a szavalandó alkotást.
A VERSENYZŐ TANULÓKAT A KERÜLETI TANINTÉZMÉNYEK DELEGÁLJÁK, A RÉSZVÉTEL KIZÁRÓLAG AZ ISKOLÁKON KERESZTÜL LEHETSÉGES.
FELHÍVJUK SZÍVES FIGYELMÜKET, HOGY ISKOLÁN KÍVÜLI EGYÉNI JELENTKEZÉSEKET NEM ÁLL MÓDUNKBAN ELFOGADNI!
MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK!
A művek előadásának időtartama nem haladhatja meg a 3 percet! Kérjük, hogy a felkészüléskor ezt mindenki vegye figyelembe, akár úgy, hogy a versenyt megelőzően leméri szavalata időtartamát!
A versenyre jelentkezni írásban, a jelentkezési lap kitöltésével lehet. A nevezési lap felvehető az iskolákban, ill. letölthető.
A jelentkezéseket legkésőbb 2016. április 14-ig kell eljuttatni az alábbi elérhetőségek egyikére:
Őrmezei Közösségi Ház, cím: 1112 Budapest, Cirmos u. 8., tel./fax: +361 / 309-0007, 310-0644, e-mail: okh@ujbuda.hu, web: www.ujbudakulti.hu

TEMI Fővárosi Művelődési Háza (1119 Budapest, Fehérvári út 47.)

Időpont: 2016. április 9. (szombat)
18.00 óra – Három hangon – megszólal a vers!
Zenés szórakoztató műsor a költészet ünnepére. Slammerek, valamint Bakos-Kiss Gábor, Galkó Balázs, Huzella Péter, Kiss László, Lutter Imre, Pankotay Péter, Turczi István, illetve az ország legjobb versmondóinak közreműködésével invitálja a közönséget a Magyar Versmondók Egyesülete egy fergeteges szórakoztató műsorra, a költészet napja apropóján!
A belépődíj jelképes 700 Ft, a Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak 500 Ft, a bevételt a szervezők a vers.hu oldal üzemeltetésére fordítják.

XII. kerület:
MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft. (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)

Időpont: 2016. április 10. (vasárnap)
19.00 óra – Bob és Bobék Orchestra Kortárs Verskoncert
A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
18.00 óra – Az Én József Attilám – Kuncz László verses vallomása a Költészet Napja alkalmából.
A belépés díjtalan.

Jókai Klub (1125 Budapest, Hollós út 5.)
Időpont: 2016. április 7. (csütörtök)
14.00 óra - Költészet napi szavalóverseny gyerekeknek

XIII. kerület:
XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. Kulturális Divízió, Angyalföldi József Attila Művelődési Központ

(1131 Budapest, József Attila tér 4.)
Helyszín: József Attila tér
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
10.00 óra – József Attila szobrának megkoszorúzása
Minden évben a költő születésnapján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját, amely egyben a József Attila Művészeti Napok záró rendezvénye is.

XVI. kerület:
CORVIN Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház (1165 Budapest, Hunyadvár utca 43/b.)

Időpont: 2016. április 10. (vasárnap)
16.00 óra - Bevetett földek, bevetetlen ágyak
Áfra János, Fenyvesi Ottó, K. Kabai Lóránt és Tóth Kinga költők és képzőművészek rendhagyó kiállítása a költészet napja alkalmából.
Ahogy a kortárs magyar lírát áthatják a képek, a magyar képzőművészet is bővelkedik szavakban. Képek-szavak, szavak-képek, szóképek, képversek, ezt ígéri a neves kortárs költők és képzőművészek rendhagyó kiállítása. Négy önálló kiállítás, egy épületben, egy időben…
A kiállítást megnyitja: Nemes Z. Márió költő, esztéta.

XVII. kerület:
Csaba Ház – Rákoscsabai Közösségi Ház (1171 Budapest, Péceli út 222.)

Időpont: 2016. április 10. (vasárnap)
16.00 óra - Puszta elragadtatás – zene Pilinszky verseire
A Membrán együttes előadása.
Közreműködik: Brátán Vera – ének, Fodor Miklós – fuvola, furulya, brácsa, ének; Clemente Gábor – ütős hangszerek
Belépőjegy: 500 Ft/fő.
A terem korlátozott befogadóképessége miatt előzetes jelentkezést várunk az alábbi telefonszámon: 06-1/920-1211.

Vigyázó Sándor Művelődési Ház (1173 Budapest, Pesti út 113.)

Időpont: 2016. április 8. (péntek)
19.00 óra – "Nők, nők, férfiak" – Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László zenés irodalmi estje a magyar költészet napja alkalmából.
Az író és a dalszerző közös estjén előkerül ihlet, barátság, szerelmek és szeretők, maradás és menekülés, remény és lemondás. Mindez közös dalokban, új novellákban.
A zenés kalandozás különlegessége, hogy Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik.
Belépő: 900 Ft.
Támogató: Rákosmente Önkormányzata
(Fohsz Tivadar alpolgármester, Petrőczy Dániel képviselő)

XVIII. kerület:
Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
18.00 óra – “Apák és fiúk” az Ismerős Arcok együttes zenés irodalmi estje.
Közreműködik: Nyerges Attila és Leczó Szilveszter
A belépés ingyenes!

Időpont: 2016. április 14. (csütörtök)
13.30 óra - V. Nyugdíjas Költészet-napi versjáték fesztivál

Városháza Díszterem (1181 Budapest, Városház u. 16.)
Időpont: 2016. április 7. (csütörtök)
14.00 óra - “Szívdesszert” vers- és prózamondó verseny
A zsűri elnöke: Varró Dániel költő
Az eredményhirdetés előtt Tósoki Anikó előadóművész Költészet napi versösszeállítását élvezhetik a résztvevők!

Pestszentimrei Közösségi Ház

(1188 Budapest, Vasút u. 48.)
Időpont: 2016. április 8. (péntek)
15.00 óra – „Verset hoztam…”
Verselő teadélután József Attila születésnapja alkalmából. Belépő: egy vers a születésnapostól.
Olvas verseket? Hozza el kedvencét! Saját verset is írt már? Hozza el, meghallgatjuk.

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
15.00 óra – „Nappal hold kél bennem…” – Turek Miklós versszínházi előadása József Attila utolsó éjszakájáról.
Belépő: 800,- Ft/fő, csoportosan 500,- Ft/fő. Csoportok előzetes bejelentkezését kérjük.

16.00 óra - Versfa állítás
Hozd el kedvenc versed, s legyen a versfa egyik gyümölcse a lélek jóllakatásának érdekében.

XIX. kerület:

Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház (1191 Budapest, Teleki u. 50.)

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
12.00–19.00 óráig – A Költészet Napja Kispesten

Program:

12.00–13.45 óráig, illetve 15.00–16.45–ig: Hozza el, szavalja el kedvenc magyar versét! - SZABAD VERSELÉS a Kultúr-kamra színpadán, Tiéd, Önöké a színpadon a mikrofon!
14.00–15.00 óráig: Történt egyszer, réges-régen, ballagott a hold az égen (Juhász Magda: Holdbéli mese) – ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ JUHÁSZ MAGDA kispesti költőnővel
17.00–19.00 óráig: Itt ülök csillámló sziklafalon (József Attila: Óda) – IRODALMI EST KISPESTI SZÍNMŰVÉSZEKKEL: BOZSÓ PÉTER (színész, Magyar Állami Operaház: West Side Story, Jóban rosszban telenovella: Szlávik nyomozó), TÓTH ROLAND (színész, Éless-Szín: Ma éjjel szabad vagyok, Nem válok el, Jóban rosszban telenovella: Bodolai Bandi), URBÁN ANDREA (színész, Éless-Szín: A néma Levente)
Közreműködik a Kranyik-Török Duó.

A program DÍJMENTES, de regisztrációhoz kötött!
Várjuk az egyéni és csoportos jelentkezéseket 2016. április 7-ig névvel, elérhetőséggel, e-mailen, illetve telefonon:
a szabad versmondásra, az író-olvasó találkozóra, valamint az irodalmi estre.
Jelentkezés, további információ:
P. Tóth Erzsébet, Telefon: 282-9752, 282-9826/0106 mellék, +36 20/339-7585, e-mail: p.toth@kmo.kispest.hu

XX.kerület:
Pesterzsébet Önkormányzata Csili Művelődési Központ
(1201 Budapest, Nagy Győry I. u. 4-6.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
Magyar Költészet Napja
09.00-14.00 óra - A Csili könyvtár által szervezett programok gyerekeknek: versmondás egyénileg, vagy csoportosan, játék versekkel, vers totó, versírás, közös vers illusztrálás, kézműveskedés.
17.00 óra - Eredményhirdetés a Vízvári teremben
18.00 óra - Barangolás a költészet világában – Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló művész előadóestje a Magyar Költészet Napja alkalmából
Az előadóestre a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni és a belépőjegyeket átvenni személyesen a Csili pénztárában lehet.

XXI. kerület:
Radnóti Miklós Művelődési Ház (1214 Budapest, Vénusz u. 2.)
Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
14.00 óra - „…elmondom hát mindenkinek” címmel Szavalóverseny a költészet napján.
A Magyar Költészet Napja alkalmából versmondó versenyt hirdetünk a Radnóti Miklós Művelődési Házban.
Írd meg, melyik a kedvenc magyar versed, és azt is indokold, miért éppen az. A zsűri ezt is értékeli majd.
Jelentkezz a korosztályodnak megfelelő kategóriában a költő és a verscím megjelölésével, és a pár soros indoklással.
Határidő: 2016. március 25. (péntek)

Kategóriák:

alsó tagozatosok
felső tagozatosok
középiskolások
felnőttek

Nevezési lap letölthető: http://www.csepelivaroskep.hu/radnoti/ oldalról, melyet scannelve várunk a radnotimuvhaz@csepelivaroskep.hu e-mail címre, vagy postai úton a 1214 Budapest, Vénusz u. 2. címre, de személyesen is leadható a művelődési házban. Telefon: 278-2757.

XXII. kerület:
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ (1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33.)

Időpont: 2016. április 12. (kedd)
18.00 óra - Földes László HOBO: Hármasoltár
A Magyar Költészet Napja alkalmából a Kossuth-díjas énekes, dalszerző, szövegíró, színész előadása mesterei – József Attila, Jim Morrison és Vlagyimir Viszockij – tiszteletére.
Jegyár: 1500.-Ft

Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ (1225 Budapest, Nagytétényi út 274-276.)

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
18.00 óra - A különösön át – Költészet napi irodalmi est Vörös Istvánnal
Belépődíj: 300 Ft

XXIII. kerület:
Táncsics Mihály Művelődési Ház (1238 Budapest, Grassalkovich út 122-124.)

Időpont: 2016. április 11. (hétfő)
17.00 óra - Költészet Napja
A felsős versmondó verseny győztes tanulói verses csokorral köszöntik a költészetek napját.
Fellép: Karády István megzenésített verseivel.

Összeállította: Simonné Nagy Ágnes

Elhunyt Kertész Imre

tokio170 — Thu, 31 Mar 2016 13:25:22 GMT

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál.

    Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Könyvkiadó saját halottjának tekinti.
     Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.
    1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
    2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben." Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.
    Főbb művei között van A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás, a K. dosszié, Gályanapló, Valaki más: a változás krónikája, Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma, A néző - feljegyzések 1991-2001.
    Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíja és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet.

A főváros támogatja a könyvhét helyszínét

iceman — Fri, 25 Mar 2016 09:26:32 GMT

Az Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri helyszínét Tarlós István főpolgármester, Láng Zsolt, a főváros tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottságának elnöke és Kocsis Máté alelnök is támogatja - közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.

    A közlemény szerint a sajtóban megjelentekkel ellentétben a Vörösmarty téren nem lesz parkoló, és az említett bizottság már korábban döntött arról, hogy a téren rendezik meg a könyvhetet.
    Hozzátették, hogy a tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottság március 8-i ülésén arról döntött, hogy a Vörösmarty tér Harmincad utca felőli részére adható közterület-használati engedély parkolás céljára.
    A közterület-használatra kiadott terület a Vörösmarty téren megrendezendő események megtartását és a tényleges rendezvényi terület nagyságát nem befolyásolja, így a könyvhét által igényelt területet sem - írták.
    "Egyidejűleg azonban szeretnénk kijelenteni, hogy a rangos kulturális rendezvénnyel tett kivétel nem jelenti azt, hogy a főváros közterületi állapotának rendezését szolgáló koncepció érvényesítéséről a főváros a jövőben lemondana" - áll a közleményben.
    A Főpolgármesteri Hivatal arra reagált, hogy baloldali portálokon olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a főváros tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottsága olyan döntést hozott, amellyel a könyvhét rendezvényt "kidobta", "száműzte", "kifúrta" a Vörösmarty térről.

1848. március 15.

tokio170 — Sun, 13 Mar 2016 19:18:47 GMT

1848. március 15-ét joggal nevezi a történelmi emlékezet Petőfi napjának, ezért mi is a költő útját követjük Katona Tamás történésszel, aki nemcsak a felemelő pillanatokba avat be, hanem az események mögötti kulisszákba is bepillantást enged, és a nevezetes nap néhány ritkán emlegetett epizódját is fölvillantja az olvasó előtt.

"Petőfi lakásaihoz nem volt kegyes a sors, nemcsak az a - Jókai Mórral közösen bérelt - lakása tűnt el, amelyet március 15-én magáénak mondhatott, hanem 1937-ben lebontották utolsó pesti lakását a volt Marczibányi-házban - kezdi a történelmi útikalauzt Katona Tamás történész.

Petőfi innen indult el a Pilvaxba, amely már maga is tévedés, tudniillik a kávéházat a márciusi ifjak inkább Fillingernek hívták, hiszen Fillinger János volt a bérlője, és Pilvax Károly sem úgy írta a nevét, ahogy ma a Pilvax közben ki van írva, hanem két ellel és dupla vével. A Pilvax kávéházat természetesen szintén átépítették, de legalább egyik helyiségében megpróbáltak emléket állítani a múltnak.

Petőfi megkérte Vasvári Pált és Bulyovszky Gyula írót, hogy menjenek el a Dohány utcába a közös lakás "Jókai szobájába", és itt határozzák meg a nap menetrendjét és a sajtó fölszabadítását.

Nem véletlen ugyanis, hogy a 12 pontban első helyen épp ez szerepel. Nemcsak azért, mert ezeknek a firkászoknak ez volt a legfontosabb, hanem azért is, mert ezt - az országgyűlés, Pozsony, az uralkodó és Bécs nélkül - Pesten is ki lehetett vívni.

Vasvári Petőfi tőrös botjával hadonászott, és amikor a szurony kirepült a botból, rezegve megállt az ajtófélfában. Ilyenkor bizony egy fiatalnak illik blazírtnak lenni, Petőfi is csak annyit mondott: "Jó jel! A szurony hegye Bécs felé mutat." Sajnos, azonban a lakással eltűnt a szent ajtófélfa is.

Rajta magyar, hí a haza!
Hőseink azonban annyira elfecsegték az időt, hogy a kávéházi ifjak kezdtek szétszéledni. A rendkívül éles eszű, de rettenetesen dadogó Sükei Károly költő - a bukaresti magyar református pap fia - kiment a rémes havas esőben a mai Petőfi Sándor utcába, kiakasztotta a kézzel másolt 12 pontot, és akadozó nyelvvel magyarázni kezdte. Vagy harmincan gyűltek köréje, természetesen volt egy titkosrendőr is köztük, aki a titkosrendőrök csalhatatlan ösztönével megállapította, hogy ez a fiatalember őrült, és el akarta vitetni a Rókus kórház második emeletére, az elmeosztályra. De az emberek nem engedték. Úgy látszik, tetszett nekik a 12 pont, és a spiclinek kellett sietve távozni.

A fiatalok természetesen a fiatalokhoz mentek a kávéházba a 12 ponttal és egy verssel, amit még senki sem ismert. Azaz Szikra Ferenc jurátus március 13-án este egy sort már látott belőle, a kezdősort: "Rajta magyar, hí a haza!" Nyomban felhívta Petőfi figyelmét arra, hogy először talpra kell állítani a magyart, és csak utána "rajta". Petőfi nem szerette, ha verseibe belebeszélnek, most azonban valami jó előérzete lehetett, mert megígérte, hogy Szikra utasítása szerint kiigazítja az első sort.

A kávéházhoz legközelebb az egyetem orvosi kara esett. Az Újvilágban, a mai Semmelweis utcában, a szemközti Fekete Sas szálloda épületéből sokan figyelték az eseményeket. A szálloda helyén épült meg aztán az Országos Kaszinó palotája, tetején 1945-ig látható volt a szálló régi cégére, a fekete sas, amely aztán nyomtalanul eltűnt. Az orvosi karnak otthont adó ásatag kolostorépületből a hallgatók örömmel tódultak ki az utcára, hogy a kirakott székről szónokló Jókaitól meghallgassák a 12 pontot, Petőfitől pedig a verset, melynek második szakaszától kezdve minden egyetemi hallgató Petőfivel együtt harsogta a refrént: "A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, /hogy rabok tovább nem leszünk!" Innen a ferences templom melletti politechnikumba mentek, a mérnökhallgatókhoz, majd tovább a bölcsészekhez, jogászokhoz, teológusokhoz. Mindenütt volt szék, mindenütt volt 12 pont, és Petőfi mindenütt elüvöltötte - Egressy Gábortól tudjuk, hogy a költő így szavalt - a Nemzeti dalt.

Cenzorhoz nem megyünk
Mostanra vagy ötezer főnyi tömeg verődött össze az Egyetem téren.

A tömegből egy hang azt javasolta, menjenek Budára a cenzorhoz, írassák alá vele a pontokat és a verset, hogy ki lehessen nyomtatni.

"Cenzorhoz nem megyünk - felelte Petőfi -, nem ismerünk el többé semmi cenzort, el egyenesen a nyomdába!"

A tenyérnyi pesti belvárosban nem voltak távolságok, és az akkor legkorszerűbb nyomda, a titkosrendőrséggel nagyszerű kapcsolatot tartó Landerer Lajosé volt a legközelebb. Landerer tudta, hogy jönnek a fiatalok, előző nap el is mondta gépmesterének, Christian Glutschnak, hogy nagy mennyiségű papírt áztasson be reggelre. "Hát maga csak legyen az eszénél" - mondta a nagyszakállú nyomdatulajdonos a gépmesternek - "ha kevesen lesznek az ifjak, és a nyomdaszemélyzet elbír velük, akkor ki kell verni őket. Ha sokan lesznek, Isten neki, csinálják meg, amit akarnak!" Sokan voltak.

Amikor az ifjak a szent szövegek kinyomtatását kérik, Landerer fennhangon kijelenti: "Lehetetlen, nincs rajta az engedélyezés!" De azért odasúgja a legközelebb álló Irinyi Józsefnek: "Foglaljanak le egy sajtót!" Irinyi ráteszi kezét a korszerű amerikai gyártmányú Columbia sajtógép tetejét díszítő sasra, és a nyomdások rögvest munkához látnak. A 12 ponttal nincs is gond, de Petőfinél nincs ott a Nemzeti dal kézirata. Träger András művezető asztalánál gyorsan elkezdi papírra vetni a szöveget. Mihelyt egy-egy versszakkal elkészül, Vasvári ollóval levágja, és így minden versszakot más-más nyomdász szed ki. Az utolsó, a "Hol sírjaink domborulnak" kezdetűt, Petőfi harsány diktálása alapján stílszerűen egy öreg zsidó szedő, Josef Kohn szedi ki. A gesztenyefürtű, bár már egy kissé kopaszodó Jókainak pedig az volt a feladata, hogy a nyomda előtt tolongó ötezer főnyi sokaságot szóval tartsa. A galamblelkű fiatal író aggódva figyelte, hogy az ötezer ember tízezer kezében ötezer nyitott ernyő van, és ez tízezer szemet veszélyeztet. Rá is kiabált az emberekre: "Polgártársak! Holnap, úgy lehet, golyók hullanak ránk. Akkor elfutunk-e?" A válasz természetesen egyöntetű volt: "Nem!" Jókai folytatta: "Polgártársak! Most tehát csukjuk be az ernyőket!" Mintegy varázsütésre egyszerre becsukódott az ötezer ernyő. Szinte csak egyetlen kattanást lehetett hallani - de ez a kattanás a modern, a korszerű Magyarország első szívdobbanása volt - fűzi hozzá Katona Tamás.

A megdöbbentő fordulat - folytatja a történész - csak ezután következik, Irinyi hazaküldi a forradalmat ebédelni. Közli, hogy a nyomdászok rengeteg példányt fognak nyomtatni, a kiosztás pedig a Nemzeti Múzeum kertjében lesz délután három órakor.

Mohamed jön a hegyhez...
A fiatalok azonban nem ebédelnek, hanem Bajza Józsefhez sietnek a Nemzeti Színházba, és megrendelik estére a Bánk bánt. Útjuk onnan a Nemzeti Múzeumba vezet, és Kubinyi Ágoston igazgató úrnak át is adják a szabad sajtó iker-elsőszülötteit, mert tudják, hogy a két nyomtatvány történelmi ereklye, és itt a helye a nemzet múzeumában. Az igazgató azonban bajban van, hiszen a szomszédos szénapiacról (a mai Kálvin térről) a József-napi vásárra érkező vásárosok tehenei be-beszabadulnak a Múzeumkertbe, mert a kerítés még csak a körút felé készült el. Egyszerre fölemelő és nevetséges kép, a történelmi pillanatot mélyen átérző igazgató megrendülése - és hiábavaló küzdelme a tehenek ellen! De éppen a vásárra érkezők miatt már nemcsak az egyetemi hallgatók és a pesti polgárok gyűlnek össze háromkor a Múzeumkertben, hanem a vásárosok is vagy tízezren. Azok a jobbágyok, akiket a pozsonyi országgyűlés fölszabadítani készül, sőt fel is szabadít. Hatalmas emléktábla közli az arra járóval, hogy Petőfi 1848. március 15-én innen szavalta el a Nemzeti dalt! A tábláról egy szó hiányzik, a NEM. Aznap négyszer is elharsogta a költő a versét, történetesen itt nem.

Ellenben itt határozták el az egybegyűltek, hogy a pesti városházára vonulnak át, hogy a közgyűlést, vagyis a tanács és a választottpolgárok testületének együttes ülését a 12 ponthoz való csatlakozásra bírják. Nyáry Pál Pest vármegye másodispánja, és barátja Klauzál Gábor volt országgyűlési vezérszónok útközben behívja őket a megyeházára. A fiatalok visszaüzennek: "Mohamed jön a hegyhez: mi vagyunk a hegy" A félreérthetetlen utalás a francia forradalom hegypártjára megteszi hatását, és Nyáry és Klauzál is csatlakozik a tömeghez.

Óriási kitörése a lelkesedésnek
A tanácsterem rövidesen megtelik, történetében először magával a néppel, de amikor a márciusi ifjak felszólítják a városatyákat, hogy csatlakozzanak a 12 ponthoz, még a követelésekkel rokonszenvező tanácsnokok is ki akarják üríttetni a termet. A forradalmárok feltépik az ablakokat, de nem azért, hogy cseh szokás szerint kihajítsák rajtuk az ellenszegülőket, hanem azért, hogy a városházát körülözönlő tömeg hangja - mint a "vész előtt zúgó tenger" morajlása - jobb belátásra bírja a tanácskozókat. Rottenbiller Lipót alpolgármester menti meg a helyzetet, mindenki aláírja a nevezetes okmányt, amelyet az alpolgármester meglenget azután az ablakban. Az immáron tehát a város pecsétjével is ellátott 12 pontot, amelyet a téren "óriási kitörése a lelkesedésnek" üdvözöl.

Kint azonban híre megy, hogy közeledik a katonaság. Hiába alakult át a 12 pont jóvoltából a pesti polgárőrség nemzetőrséggé, hiába teljesül a 12 pontnak egy újabb, Pesten is megvalósítható pontja, a forradalmi tömegen kezd erőt venni a riadalom. Nyáry és Klauzál hosszasan szónokol, de a zajban szinte egyetlen szavukat sem hallani. Ekkor egy fiatalember csodás pillanata következik: fölugrik egy kofa asztalára, lesöpri róla a fonnyadt almákat és másnapos zsömléket, és a budai vár felé mutatva elkiáltja: "Esernyővel a kezünkben nem vívjuk ki a szabadságot! Fegyverezzük fel magunkat! Fel Budára: utánam!"

Vajda Jánosnak, a költőnek a szavait tett követi, nem kevesebben, mint húszezren vágnak neki a hajóhídnak.

Az élen Szathmáryné Farkas Lujza, a Nemzeti Színház művésznője viszi a szűzmáriás zászlót. Csoda, hogy nem szakad le a tömeg roppant súlya alatt a híd. Mindeközben Josef Rosenbaum őrnyagy, a budai térparancsnok besiet Táncsics cellájába, és arra kéri a foglyot, csendesítse le a kiszabadítására érkezőket, hiszen ő csak "a felsőbbség parancsa szerint járt el, és teljesítette kötelességét".Táncsics ezt nemcsak megígéri, de meg is teszi.

A helytartótanács, amikor Táncsics kiszabadítását követelik tőle, "sápadt vala és reszketni méltóztatott, és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett", hogy Petőfi szavait idézzük. "Nincs többé cenzúra!" - kiáltotta Táncsics felesége, Seidel Teréz férje cellájába lépve, majd az életében először hintóba ültetett Táncsicsot vágtatva viszik át Pestre. A mai Vörösmarty tér sarkán a Nádor fogadó bérlője, Hauer József áll a kocsi elé, és a piacgazdaság egyik első bajnokaként legszebb szobáját nyitja meg a házaspárnak. A kiszabadult rab döbbenten tűri az ünneplést, felbotorkál a lépcsőn, ruhástól keresztülesik az ágyon, és mély álomba zuhan. Fölébreszteni sem tudják. Pedig a Nemzeti Színházban várják.

A nézőtér türelmetlen, az előadás késik. Ám a függöny mögött Jókai már megkapta a maga piros-fehér-zöld-sárga-kék kokárdáját, tehát a magyar és erdélyi színekkel ékes kokárdát, mintegy az unió jelképéül a székely Laborfalvi Rózától. Bulyovszky meg a maga egyszerű kokárdáját a gyönyörű Szilágyi Lillától, és Petőfi őszinte bosszúságára a feldíszített ifjak heves csókokat is kapnak a művésznőktől.

Pefőfi utálta Laborfalvi Rózát, mindent elkövetett, hogy Jókai és a színésznő szerelméből ne legyen házasság, és amikor - épp Nyáry Pál segítségével - ez megtörténik, egy életre összevész Jókaival. Azzal a Jókaival, aki épp a Nemzeti Színházban menti meg a helyzetet, nem engedi ugyanis, hogy egy jelmezbe öltöztetett színészt léptessenek föl Táncsicsként, hanem ő lép a nézőtér elé elmondani Táncsics történetét. Taps a jutalma, a közönség zúg, de a Bánk bánt már nem hajlandó megnézni.

A rögtönzött műsornak tomboló sikere van, a napot pedig nem summázhatjuk tökéletesebben, mint ahogy Petőfi megtette: "Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, ami volt, kezdetnek: nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek."

Forrás: 1848. március 15. Percről percre...

Pilvaker: a rap mellett több színészi játék és ének várja idén a közönséget

tokio170 — Sun, 13 Mar 2016 18:44:01 GMT

A rap mellett a megszokottnál több színészi játék és ének várja az érdeklődőket az idei Red Bull Pilvakeren, amelyet immáron negyedik éve rendeznek meg március 15-én az Erkel Színházban - mondta el az MTI-nek Farkas Roland "Wolfie", a szervezők egyike.

    A Punnany Massif alapítójaként is ismert zenész hozzátette: a rendezvény népszerűségét jelzi, hogy az árusítás megkezdése után fél órával az összes jegy elfogyott. 2015-höz hasonlóan idén is két előadást szerveznek, az első 18 órakor, a második 21 órakor kezdődik az Erkel Színházban.
    Új fellépőként mutatkoznak be az idei esten Szabó Kimmel Tamás és Hámori Gabi színművészek, az énekesek közül pedig első alkalommal lép fel a Pilvaker színpadán Meszka a Punnany Massifból; a Margaret Island énekesnője, Lábas Viki és Szivák Zsolt, a Cloud9+ frontembere. Szabó Simon idén a rendezői oldalon csatlakozott az ünnepi műsorhoz.
    Az 1848-as forradalom költeményeinek modern átirataival 2012-ben indult, napjaink jól ismert magyar előadóit felvonultató rendezvény célja továbbra is változatlan: zenei alapokra helyezett költeményekkel igyekeznek közelebb hozni a közönséghez a magyar költészet legjavát.
    Farkas Roland szerint ugyanakkor az énekesek közreműködésének köszönhetően idén bátrabbak lehettek a versek kiválasztása és előadása terén. Példaként említette Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét, amelyet rendhagyó módon fog elszavalni Hámori Gabi. Korábban sosem hallott formában dolgozzák fel a Nemzeti dalt is, Farkas Roland véleménye szerint nagyon hatásos lesz a végeredmény.
    "A vers kapott egy olyan extra csomagolást, amitől mai napig libabőrös leszek, ha meghallom a próbákon" - jegyezte meg, hangsúlyozva azt is, hogy egy olyan megemlékezést szeretnének nyújtani a közönségnek, amelyet mindenki magáénak érezhet függetlenül a mindennapi politikai viszonyoktól.
    Farkas Roland beszélt arról is, hogy "nem csupán a baseballsapkás fiatalemberek és kisasszonyok érdeklődnek" a Pilvaker után, hanem nagyon sokféle korosztályból kerül ki a közönség, nem ritkák a kisgyerekek és az 55-60 évesek sem. Mint fogalmazott, mindehhez hozzájárul az Erkel Színház sajátos atmoszférája is.
    A Red Bull Pilvaker további fellépői között lesz Wolfie mellett Fluor Tomi, Deego, Marsalkó Dávid, Fura Csé, Bom, Dipa, Diaz, Járai Márk, Snow, Papp Szabi, Kautzky Armand, Singh Viki, Kollányi Zsuzsi, a Sub Bass Monster és a Random Trip zenekar is. A rendezvényt 21 órától közvetíti a Petőfi tévé, emellett hallható lesz a Petőfi Rádión is.

Varázslatos hangulatú, békés ünnepeket!

tokio170 — Wed, 23 Dec 2015 20:27:20 GMT

Poroszlay Gabriella: El nem készült képek

Megint karácsony van – ugyanaz a díszlet –,
a gömbökön ugyanúgy megtorpan a fény,
az adventi koszorún tömbgyertyák égnek,
s a fenyőfa most is a mennyezetig ér.

Pianóban szól az Adeste fideles,
az ajándékokon díszes csomagolás,
a vacsora – mint mindig – rántott harcsa lesz,
de ez a karácsony... mégis valahogy más.

Emlékekké hamvad a régen volt parázs, –
borzongva didereg legbelül a lélek –
a kandallónk fénye már csak talmi varázs,
nem készültek idén előtte fényképek.

2009. 12. 19.

Az idegeneknek van a legjobb cukorkájuk nyerte a legfurább könyvcímért járó díjat

tokio170 — Sat, 28 Mar 2015 07:24:41 GMT

Az idegeneknek van a legjobb cukorkájuk (Strangers Have the Best Candy) nyerte a legfurább könyvcímért járó díjat Nagy-Britanniában.

    A különös című útleírás olyan jelöltek elöl vitte el a Diagram-díjat, mint A természet alsóbb régiói (Nature's Nether Regions) és a Hová tartoznak a tevék? (Where Do Camels Belong?) - írta a BBC hírportálja.
    Margaret Meps Schulte győztes könyve a szerző amerikai utazásának krónikája, amelyben leírja, hogyan beszélgetett idegenekkel. Találkozott többek közt Carrie-vel, "a pucér felsőtestű futóval, aki a Crater Lake-i erdőből jött elő egy liszteszsákkal".
    A Diagram-díjról a Bookseller magazin internetes közönségszavazásán döntenek, pénzjutalommal nem jár, bár a győztes címet jelölő felhasználó kap egy üveg "elég jó" vörösbort.
    Schulte maga nevezte művét a díjra. A címet így magyarázta: "az idegenektől ajándékot kaphatunk, ha nem sajnáljuk az időt arra, hogy elbeszélgessünk velük. A cukorka jelképezhet információt vagy pár kedves szót. Akár egy életre szóló barátság kezdetét is jelentheti".
    A Bookseller magazin által alapított díjat 1978 óta ítélik oda a legfurább könyvcímekért. Az elismerés feltétele, hogy a mű komoly tartalommal bírjon, és a cím se "tréfából legyen idétlen".

1848. március 15-re emlékezünk

tokio170 — Wed, 11 Mar 2015 03:49:55 GMT

Petőfi sorai, ahogyan ő emlékezett a nevezetes nap eseményire:

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."

(Részlet Petőfi Sándor naplójából)

Verspályázat középiskolásoknak a költészet napja alkalmából

tokio170 — Fri, 06 Mar 2015 22:46:12 GMT

Három kategóriában hirdet verspályázatot középiskolásoknak a Magvető Kiadó a költészet napja alkalmából. A verseket március 27-ig várják.

    Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott pályázati felhívás szerint az első kategóriában klasszikus vagy kortárs magyar költő művének paródiájával jelentkezhetnek maximum egy oldal terjedelemben a fiatalok.
    A második kategóriában kötött versformában, meghatározott hívószavakra írt költeményeket várnak. A Kész a leltár című József Attila-versből vett hívószavak: árultam, forgót, kenyeret, könnyebb, könyvet, mikor, újságot, verset, volt. Ezek mindegyikének szerepelnie kell a maximum egy oldalas műben.
    A harmadik kategóriába Repülő szőnyeg címmel - szintén maximum egy oldalas - szabadverset várnak a szervezők. Mint írják, egy pályázó több verset is benyújthat.
    A kategóriák első helyezettjei e-könyv-olvasót, a második és harmadik helyezést elérő pályázók értékes könyvcsomagot kapnak. A közönség kedvence a kiadó egyik szerzőjét elviheti iskolájába, hogy osztálytársainak alternatív irodalomórát tartson.
    A beérkezett pályaműveket szakértői zsűri bírálja el április 3-ig. A legjobb 9-12 vers szerzője meghívást kap a Magvető április 10-én tartandó, Költőállomás című költészeti napi rendezvényére.
    A kiadó továbbá vállalja, hogy a kiválogatott pályaművekből verseskötet állít össze és publikál korlátozott példányszámban, amely kötelespéldányként bekerül az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe is.
    A Költőállomás című rendezvényen többek között alternatív költészetóra, bemutató, improvizációs verseny, valamint énekelt versek is várják az érdeklődőket az Impró "kreatív töltőállomáson" Budapesten - írták a tájékoztatóban.

Aki kardot ragad, az kard által vész el

miramadam — Fri, 20 Feb 2015 19:44:28 GMT

Rövidhír: A texasi Rough Creek Lodge egyik lőterén agyonlőtték Chris Kyle-t, az Amerikai Egyesült Államok legjobb mesterlövészét. Kyle holttestére február 2-án, szombaton találtak rá. Vele együtt végeztek egy másik férfival is. Kyle volt a legtöbb halálos lövést leadott mesterlövész: 255 igazolt találata volt, ebből 160-at a Pentagon is hivatalosan elismert, ugyanis az általa kijelölt célpontokról volt szó. Chris Kyle, a Navy SEALs már visszavonult tagja 38 éves volt.

Clint Eastwood ezt eléggé benézte

Amerika vérszomjas mesterlövészéről forgatott sablonos, de népszerű filmet Clint Eastwood. Bradley Cooper mindent beleadott: nagydarabra gyúrta magát, texasi a kiejtése, több mint két órán át szívósan néz, és még egy gumibabát is el tud hallgattatni. DE minek. Az Amerikai mesterlövész egyetlen emlékezetes jelenetében hosszú percekig csak vörös, véres porfelhőt és rémült árnyakat látunk - ez a film leghitelesebb pillanata.

A filmtörténetben akad jó pár mesterlövész. Ülnek valami ablakban, kilesnek, hunyorítanak és aztán mit sem sejtő embereket lőnek hátba. Mesterlövészek, orvlövészek, bérgyilkosok, katonák. Távolban megbúvó, hidegvérű gyilkológépek, ezért leggyakrabban a gonosz oldalon állnak és nem egyszerű igazi, tiszta hőst faragni belőlük.

Clint Eastwood legújabb filmje ezzel próbálkozik. Ez itt nem a Sakál, vagy Kőnig őrnagy, hanem maga az amerikai hős, a hazafi: a neve Chris Kyle, hús-vér ember volt, tengerészgyalogos, és mesterlövészként annyi iraki felkelőt lőtt le, mint előtte senki. Kyle könyvet írt a hadszíntérről, bestseller lett, itthon is kiadták. Aztán az élete hirtelen rettenetes, groteszk véget ért. Most pedig film lett belőle Eastwood keze alatt.

Annyi felkelőt lőtt le, mint előtte senki - Bradley Cooper az Amerikai mesterlövészben

Forrás: InterCom

Kevés olyan rendező van, aki úgy ért a hőscsináláshoz, mint Clint Eastwood. Izgatja a háború véres, iszamos, vörös poros mocsara. Az Amerikai mesterlövész egyetlen emlékezetes jelenetében hosszú percekig nem is látunk semmi mást, csak a vörös porfelhőt és a rémült árnyakat. Eastwoodnál lehet amerikai vagy japán a hős katona, egyre megy, mert a hazafias gyilkolás természetét kutatja. Számára a katona a kőkemény áldozat, aki mindent felad és összeszorított foggal önmegsemmisít a magasztos cél érdekében.

Chris Kyle újkori háborús celeb lett Amerikában, milliók olvasták a könyvét és még életében megvették a filmes jogokat, hogy aztán története ide-oda vándoroljon producerek és rendezők között. Majdnem Spielberg rendezte, míg végül Eastwood lecsapott rá és saját képére formálhatta a hős mesterlövész történetét.

A háború csapatmunka - Amerikai mesterlövész

Forrás: InterCom

És mi lett belőle? Egy meglepően sablonos, felszínes film. Már annyiszor láttuk ezeket az amerikai katonákat, állig felmálházva a helyiek ajtaját berúgni, lövöldözni, harckocsikról leugrálni. Eastwood filmjében felismerhetetlen, arctalan birodalmi osztagos mindegyik. Ez nem sok. A háborús film legfontosabb eleme a hős katona. Katonák, sosem egyes számban.

A háború csapatmunka: mindenféle karakter vergődik egymás hegyén-hátán, egymásra utalva, életveszélyben. Erről az összekapaszkodásról szól a háborús film és lehetetlen kiemelni egyetlen hős katonát anélkül, hogy a többi karakter tisztességesen meg lenne írva. Itt a hősnek van egy öccse, akit gyerekkoruk óta szeretőn védelmez, de valamiért néhány jelenet után ez az arc is kikopik a filmből, elfeledkeznek róla. Csak a mesterlövész számít.

Hiányzik a könnyedsége - Bradley Cooper az Amerikai mesterlövészben

Forrás: InterCom

Bradley Cooper húsz kilóval nehezebben, megszállott tekintettel játssza a vérszomjas patriótát és ebben a filmben nincs is senki más rajta kívül. Hibás választás erre a szerepre: ebből a karakterből hiányzik az a játékosság és könnyedség, ami Cooperre annyira jellemző. Csak a lövöldözés és az elszánt, fenyegető pillantás marad neki, ezt nézzük több mint két órán át. Hiába a kizárólagos figyelem, az ő történetét viszont nem sikerül igazán elmesélni.

Kyle első iraki szolgálata után még háromszor megy vissza katonának: ki is írják nekünk a vászonra, hogy második, harmadik, negyedik alkalom. Mondom, nagyon elszánt, irakiak felkelőket akar ölni. Ezeket az irakiakat ugyanúgy nem ismerjük meg, mint az amerikai bajtársakat; csak úgy vannak, bábszínházasan, gonoszul hadonásznak, arabul kiabálnak, egy szavukat sem értjük. "Vademberek" - ahogy Kyle hívja őket. Mozgó célpontok, más szerepük nincs.

Ha arab teszi, úgy hívják, hogy a Hentes - Mido Hamada az Amerikai mesterlövészben

Forrás: InterCom

Közben a mesterlövészt otthon várja egy teljesen jelentéktelen feleség (Sienna Miller, szokásához híven zéró kisugárzással vagy színészi játékkal), aki két gyereket szül neki és a forgatókönyv szerint a telefonos táv-aggódásban kellene kiteljesednie. Fájdalmasan lapos minden közös pillanatuk. Bár egyszer, egy érzelmesnek szánt jelenetben a gyötrődő Bradley Cooper megfog egy gumibabát, és úgy szorítja magához, mintha a gyereke lenne. Ez a jelenet érdekes volt. Még nem láttam ilyet: játékbolti gumibaba a csecsemő helyett egy Clint Eastwood-filmben. Apróság, de sokat elárul az Amerikai mesterlövész-ről.

Hiába vágták össze az előzetesben a lelőtt arab kisfiút Kyle újszülöttjének a képeivel, még ezzel az alapvető ellentmondással sem foglalkoznak semmilyen szinten a filmben. Nincs itt semmi Eastwood precíz, ezerszínű emberábrázolásából. Hol van a Tökéletes világ fájdalmas, torokszorító szomorúsága? Vagy az Elcserélt életek mélysötét borzalma?

Szokásához híven zéró kisugárzással - Sienna Miller az Amerikai mesterlövészben

Forrás: InterCom

Persze itt is sok a brutális jelenet. Szétlövik az arcodat, fúróval kínoznak. Gyerekeket, asszonyokat ölnek. Ha arab teszi, úgy hívják, hogy a Hentes és ő a főgonosz. Ha amerikai, úgy hívják, Chris Kyle és ő az amerikai hős. Egyszerű. Minden ilyen egyszerű ebben a filmben. Ezerszer láttuk már, ahogy a háborús veterán otthon, békeidőben összerezzen az erős zajokra. Bradley Cooper arca összerándul, de azért azt ismételgeti, hogy minden oké, nincs semmi baj. És hogy ölni akar, mert amerikai katonák haltak meg. Íme, egy nemzeti hős egysíkú memoárjából így rendezett Clint Eastwood - akit egyébként szeretnek tévedhetetlennek beállítani - egy felszínes, érdektelen propagandafilmet. A végén, a tragikus csavarral pedig csak egy felirat erejéig foglalkozik. Nem hajlandó a mélyére szállni ennek a történetnek.

Forrás: Origo

A magyar kultúra napja - 2014. január 22.

tokio170 — Thu, 23 Jan 2014 03:07:59 GMT

A nemzetet csak a kultúra tarthatja össze, amely egyszerre lokalitás és történelmi meghatározottság - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, a magyar kultúra napján rendezett díjátadó ünnepségen a Nemzeti Színházban, ahol az ünnepség után első alkalommal rendezték meg a nemzeti fenntartású intézmények közös gálaműsorát.

    A miniszter kiemelte: az igazi kultúra soha nem fordít szembe, hanem mindig egyesít. Véleménye szerint hiába a gazdasági növekedés, ha ebből nem jut a kultúra támogatására, hiszen "csak azok a nemzetek voltak képesek felértékelődni, akik ragaszkodtak saját nyelvükhöz, kultúrájukhoz".
    Balog Zoltán felidézte, hogy a kormány idén 17 milliárd forinttal többet fordít a kultúrára, mint a korábbi években. Kiemelte a Zeneakadémia megújulását, amelyet a "hazai kulturális élet legmeghatározóbb beruházásának" nevezett. Emellett megemlítette még a Fejér megyei levéltár megújítását és a Budapest Music Center megnyitását is, amelyre 600 millió forintot áldozott a kormány. Ezen felül szólt a Várbazár áprilisi átadásáról, az Ybl-bicentenárium kapcsán a Honvéd Főparancsnokság épületének részleges rehabilitációjáról és a pesti Vigadó megújulásáról is.
    A beszédet követően a miniszter átadta a Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség díjat.
    Balassa Péter díjat vehetett át Szirák Péter irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Csokonai Vitéz Mihály-díjjal tüntették ki Kocsán László hagyományőrzőt, néptáncoktatót és Török Lászlót, a szabadszállási Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola tanárát. Közösségi kategóriában Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehetett át a Kartali Asszonykórus, a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes és a Vass Lajos Kórus.
    Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvárat és Levéltárat, valamint a Gödöllői Városi Könyvtárat és Információs Központot. Minősített Közművelődési Intézmény címet adományozott Balog Zoltán a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár részére, az Egri Kulturális és Művészeti Központ számára, valamint a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. részére. A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ Közművelődési Minőség díjban részesült.
    A díjátadót követő gála előtt Halász János kultúráért felelős államtitkár mondott pohárköszöntőt. Szavai szerint "nemzeti kultúránk több, mint a nemzeti sajátosságok gyűjteménye, a nemzeti kultúra élő valóság, ezt bizonyítja a ma díjazottak eddigi munkája is".
    A köszöntő után a nemzeti intézmények első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal adtak kultúra napi műsort. Az esten a Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Kortárs Balett, a Nemzeti Táncszínház, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Balett, a PTE Zeneművészeti Intézete, a Csokonai Nemzeti Színház énekkara, a Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a Színház és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Balett, a Kaposvári Egyetem, a Magyar Cirkusz és Varieté és a Baross Imre Artistaképző Szakiskola, a Budapesti Operettszínház, a Honvéd Együttes, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyeskara, a Győri Balett és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola szerepel.

Király László költő, író kapta meg idén az Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványától

tokio170 — Thu, 24 Oct 2013 01:56:51 GMT

    Az idén hetven esztendős Király László költői, írói munkásságának elismeréséért vehette át a díjat az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Oláh Jánostól. A díjazottat Szakolczay Lajos irodalomtörténész, kritikus méltatta.
    Király László mindmáig legnagyobb visszhangot kiváltó műve, az 1972-ben megjelent Kék farkasok című regény epikai formában megírt nemzedéki számvetés, a közelmúlt történelmének, az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar falujának s a városnak leírása - emlékeztetett a közlemény.
    Az írónak idén jelent meg az Orpheusz Kiadó gondozásában a Készülődés Pazsgába című legújabb verseskötete.
    Az Arany János-díjat korábban mások mellett Hornyik Miklós, Szörényi László, Jánosi Zoltán, Kiss Benedek, Vári Fábián László, Ferenczes István, Jámborné Balog Tünde, Oláh János és Szakolczay Lajos vehette át.
    A díjazottak egy Arany Jánosról mintázott kisplasztikát kapnak, Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.
    A Magyar Írószövetség 1989-es közgyűlése döntött úgy, hogy alapítványt hoz létre a magyar irodalom értékeinek védelmére, gondozására. Az Arany János Alapítványt 1990 tavaszán jegyezték be. A szervezet 1995-ös közgyűlése határozott az Arany János-díj adományozásáról.
    A pénzjutalommal járó elismerést minden évben az 1956-os forradalom ünnepnapján, október 23-án adják át.

Nobel díj - Alice Munro kapta az irodalmi díjat

tokio170 — Sat, 12 Oct 2013 13:25:09 GMT

Alice Munro kanadai írónőnek ítélte oda a 2013. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
    Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományosaként emlegettek.
    Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Gyakran hasonlítják Anton Csehovhoz és az emberi lélek mélyreható, de megbocsájtó krónikásaként tartják számon.
    Írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma hatására megváltozott élete között. A hatvanas évek meghatározók voltak az életében, egy régebbi interjújában azt mondta, csodálatos időszakként élte meg. "Mivel 1931-ben születtem, már érett voltam, de nem túl öreg" - fogalmazott az író, akinek első kötete 1968-ban jelent meg.
    Alice Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novelláskötete. A Szeret, nem szeret Oda-vissza című írásából forgatták Julie Christie főszereplésével a nagy sikert aratott Egyre távolabb című Alzheimer-drámát.
    Alice Munro az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobel-díjat kap. Bellow azonban inkább számított amerikainak, ugyanis kilencéves korától az Egyesült Államokban élt. A díjat 1976-ban vehette át.
    Munro számos díj birtokosa: elnyerte a kanadai könyvkritikusok díját, hazája legrangosabb irodalmi elismerésével, a főkormányzó díjával pedig háromszor is kitüntették. 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat, idén nyáron azonban bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással.
    "Nem mintha nem szeretnék írni, de azt hiszem, olyan fázisba értem, amikor az ember elkezd kicsit másként gondolkodni az életről. És ha valaki az én koromban jár, talán nem kíván annyira egyedül lenni, mint amennyire az egy író számára szükséges" - fogalmazott.
        Alice Munro a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár. A ceremóniát hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban.

Jevgenyij Jevtusenko komoly műtéten van túl

tokio170 — Sat, 21 Sep 2013 05:23:49 GMT

Sikerrel túl van egy komoly műtéten Jevgenyij Jevtusenko, az Egyesült Államokban élő orosz költő és folytatja az orosz költészeti antológia szerkesztését.

    A 20. századi orosz irodalom egyik jelképének számító hírességnek augusztus végén az egyik lábát kellett amputálni bokájának egyre súlyosbodó gyulladása miatt. A betegség 1997 óta kínozta, már járni sem tudott, amíg titánnal nem helyettesítették a sérült porcot, de sohasem panaszkodott. A szervezete azonban kilökte az idegen anyagot, ezért az állapota egyre rosszabb lett - számolt be az augusztus végi műtét okairól a Komszomolszkaja Pravda című orosz lap.
    A 81 éves Jevtusenko emiatt kénytelen volt elhalasztani júliusi utazását Oroszországba. Peregyelkinói nyaralójában ünnepelte volna születésnapját családjával és barátaival. Nem vehetett részt alig két hete az oroszországi Év könyve moszkvai díjátadó ünnepségén sem, amelyet a Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállítás és Vásár keretén belül tartottak és amelyen A költő Oroszországban több mint költő - Az orosz költészet ezer éve című antológia első kötetének ítélt nagydíjat kapta.
    Jevgenyij Jevtusenko azóta hazatért, családja körében van, a hangulata kitűnő. Annál is inkább, mert hamarosan megjelenik az antológia második kötete - írta az orosz lap.
    A szovjet-orosz költő az 1960-as 1970-es évek költőnemzedékének emblematikus alakja, az ötvenes években a szovjet "újhullám" vezéralakja lett. Társaival, Andrej Voznyeszenszkijjel, Robert Rozsgyesztvenszkijjel, Bulat Okudzsavával és Bella Ahmadulinával - aki első felesége volt - utcákon, tereken, stadionokban adták elő műveiket. Jevtusenko felolvasó estjeire özönlött a közönség.
     A hatvanas években nagy visszhangot váltott ki Jevtusenko Sztálin örökösei című bíráló verse, illetve a Babij Jar című költeménye, amelyben elsőként követelte, hogy állítsanak emlékművet a költeményben megörökített kijevi szurdokban kivégzett zsidók emlékére.
    Jevtusenkót külföldön és hazájában is ellentmondásosan ítélték meg: vagy a beat nemzedék szovjet képviselőjeként üdvözölték vagy a szovjet kulturális bürokrácia kreatúrájaként emlegették. Az irodalmár aktív közéleti szerepet vállalt a szovjet időszakban és azt követően is: a Szovjet Írószövetség titkára, valamint képviselő is volt az állami dumában, de tagja a sztálini terror áldozatainak emlékét őrző és a további kutatásokat végző, ösztönző Memorial-mozgalomnak. 1991-ben, a moszkvai puccskísérlet idején az orosz parlamentnek helyet adó "Fehér Ház" védői közé állt.
    A szovjet-orosz költőt 1991-ben meghívták az Egyesült Államokba, hogy az Oklahoma államban lévő Tulsa egyetemén orosz irodalomtörténetet oktasson. Azóta felváltva él a tengerentúlon és hazájában.

Hangos vers beküldés | kép beillesztés

tokio170 — Tue, 18 Jun 2013 01:56:03 GMT

Kedves Alkotók!

Portálunkon aktiválva lett a fájlfeltöltés modul, ami lehetővé teszi mp3-as tömörítési formátumú hangfájlok beküldését. Ez a nagyszerű lehetőség a FÁJLFELTÖLTÉS menüpontban található.

Az ide feltöltött hangfelvételeket - a címre kattintás után - a Letöltöm a szerverről linken lehet lejátszani.
Minden szempontból a legjobb, legsikerültebb hangos verseket szeretnénk az Irodalom Online-on publikálni, így a feltöltések csak előmoderálás után jelennek meg. Ne keressétek tehát az anyagot beküldés után azonnal!
Mód van távoli szerverről is belinkelni archív fájlokat. Ezek a hanganyagok nem a saját tárhelyünket fogják terheli, tehát kiváló módszer a neten valahol már fennlévő hangosverseink további népszerűsítésére egy ilyen módon történő megosztás az Irodalom Online hangosvers feltöltő oldalán.
Ez ugyanolyan lehetőség, mint a képek felhelyezése egy feltöltő oldalra, ahonnan azután linkkel tudunk hivatkozni a meglévő képfájlunkra.

Kíváncsian várom felvételeiteket, amelyeket az én nyitó versemhez hasonlóan lehet rövid és teljes leírással, valamint képekkel illusztrálni.
A hangfájlok beküldésére a tagoknak van lehetőségük. A beállítások szerint ettől alacsonyabb hozzáférési szinten a feltöltés nem működik.

Hasznos információként említem meg, hogy a 4 Dimenzión lévő képeket egyszerű másol-beilleszt (aztán természetesen méretez) funkciókkal át lehet hozni. Másik megoldás, amikor szintén nem tallózunk, hanem a "Source:" mezőbe bemásoljuk a kép címét. Pl. a képfeltöltő oldalról kapott képlinket. (Itt keresd: képfeltöltés.hu)

Üdvözlettel + pacsival: tokio :)

Könyvhét - Az elmúlt évek legsikeresebb rendezvénye volt az idei

tokio170 — Wed, 12 Jun 2013 01:03:39 GMT

Látogatószámát tekintve és a könyvkiadók visszajelzései alapján az elmúlt évek legsikeresebb rendezvénye volt a hétfőn záruló 84. Ünnepi Könyvhét - mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az MTI-nek.

    A szombat délutáni, több mint másfél órás záporeső ellenére valószínűsíthető, hogy látogatói rekordot dönt az idei könyvhét. Köztéren zajló rendezvényről lévén szó a budapesti Vörösmarty térre kilátogatók számát csak megbecsülni lehet - hangsúlyozta az igazgató. Kitért arra, hogy bár sok épületet megrongált a szombati vihar, a pavilonok nem áztak be, így a könyveket sem érte kár.
    Zentai Péter László felidézte, hogy az idei könyvünnepre 345 újdonság jelent meg, a központi helyszínen 147 pavilonban kínálták kiadványaikat a kiadók.
    "Nehéz lenne megmondani, melyik volt a legsikeresebb könyv, de a visszajelzések azt mutatják, hogy voltak olyan szerzők, akiktől 200-300 kötetet is megvásároltak" - jegyezte meg. A MKKE igazgatója reményét fejezte ki, hogy a sikeres fesztivál már a fordulópontot jelzi az évek óta recesszióban lévő könyvpiacon. A XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál is hasonló eredményekkel zárult, akkor egyes kiadók 20 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. "Nem szeretném elkiabálni, hiszen még csak az év első felében járunk, de talán megfordul a negatív trend" - fogalmazott.
    A szakember szerint az idén erősebb, összeszedettebb program várta a közönséget a korábbi éveknél, ami annak köszönhető, hogy a programok kialakítását egy-egy szerkesztőre bízták. "Bevált az is, hogy későbbre tettük a zenei műsort" - jegyezte meg, kiemelve a Kaláka, a Sebő együttes koncertjét és az Így játszunk mi! - Írók gitárral című estet, amelyen Barna Imre, Bornai Tibor, Bródy János, Grecsó Krisztián, Háy János és Vámos Miklós lépett fel.
    Az idei Könyvhét alkalmából verselő címmel versolvasó programot hirdettek a Kossuth Kiadó és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közreműködésével. Zentai Péter László hangsúlyozta: az alapvetően iskolások számára szervezett szavalásba a közönség is bekapcsolódott, a legtöbben Ady Endrétől mondtak verset. A programot jövőre is szeretnék megrendezni.

Ünnepi Könyvhét - Számtalan programot rendeznek Szegeden

tokio170 — Fri, 31 May 2013 05:02:04 GMT

Számtalan rendezvénnyel, köztük könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, író-olvasó találkozókkal, könyvkiadók, folyóiratok programjaival várják a 84. Ünnepi Könyvhéten, június 4. és 13. között az olvasás szerelmeseit Szegeden.

    A szegedi programok hagyományos központi színtere a Dugonics tér, ahol az országos rendezvényekhez hasonlóan június 6. és 10. között várják az érdeklődőket. Itt állnak majd a könyvkiadók sátrai és itt található a beszélgetések, színházi és zenei produkciók egyik fontos helyszínéül szolgáló színpad is - mondta a fesztiválról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón Andóczi Balogh Éva, a programokat koordináló Somogyi könyvtár munkatársa.
    A központi helyszín mellett kávéházak, művelődési intézmények is otthont adnak a rendezvényeknek. Június 6-án rendezik a hivatalos megnyitót: a Dugonics téren Nyáry Krisztián nyitja meg a könyves ünnepet.
    A szegedi szerzők és könyvkiadók mellett vendég lesz Temesi Ferenc, Háy János, Závada Pál, Dinnyés József, Podmaniczky Szilárd, Pozsgai Zsolt. A szegediek közül mások mellett Busch Péterrel, Czilczer Olgával, Hász Róberttel beszélget Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társasága elnöke. Mellettük bemutatkoznak a nemzetiségek, így a szerbek, a horvátok, bolgárok is.
    A gyerekeket olvasó- és játszóliget várja. A hétvégeken kitelepül például a Füvészkert, a Vadaspark, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Partiscum Csillagászati Egyesület egy mozgó planetáriummal, de lesz képregényrajzoló és hangszersimogató is.
    Újdonságként a Belvárosi Mozival közös programot indít a szervező Somogyi könyvtár. A mozi kitelepül egy nyár esti vetítésre, június 7-én péntek este, a nézők a Podmaniczky Szilárd forgatókönyve alapján készült Szezon című filmet láthatják. A moziban az ünnep ideje alatt olyan filmeket tűznek műsorra, amelyek forgatókönyvei a könyvhétre érkező szerzők tollából kerültek ki. Június 9-re a Dugonics téri főszínpadra is olyan kortárs szerzőket hívtak meg, akiknek műveit manapság a színházakban játsszák.
    A könyvhéten 24 standdal vonulnak fel a kiadók és könyvkereskedők. A hazai mellett a határon túli magyar irodalom képviselői is részt vesznek a programokban.
    Június 7-én pénteken tartják a városháza dísztermében a gyermekkönyvtár egész éves olvasás-népszerűsítő játékának eredményhirdetését, amelyen megkoronázzák a "könyvkirályt".     Emellett számos koncert és előadás, kiállítás is szerepel a programban, játszik majd a Molnár Dixieland Band és a Fricsay Ferenc Fúvószenekar is.
    A Somogyi könyvtár évek óta külön részt biztosít honlapján a könyvhétnek. Idén is így van ez, ami azt jelenti, hogy a programok iránt érdeklődők nap, programtípus, szerző, könyvcím vagy akár helyszín alapján is tudnak keresni a rendezvények között és informálódhatnak a vendégekről is az érdeklődők.

Megjelent törökül Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye

tokio170 — Tue, 28 May 2013 00:47:29 GMT

Megjelent török fordításban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye.

    A művet Erdal Şalikoglu, Magyarországon tanult orvos ültette át török nyelvre - tájékoztatta vasárnap Hóvári János ankarai nagykövet az MTI-t.
    A könyv az isztambuli Török-Magyar Baráti Társaság gondozásában, Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával jelent meg. A kötethez Hóvári János írt előszót, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója és Császtvay Tünde irodalomtörténész bevezetőt, s Kiss Gábor isztambuli főkonzul utószót. A könyv borítóját Faragó Miklós készítette.
    A kötet megjelenéséről Hóvári János hangsúlyozta: "fontos, hogy Törökországban ismerjék a 16. századdal kapcsolatos magyar felfogást és az egri diadal közép-európai jelentőségét. Ez méltó emlékezés is egyben Gárdonyi Gézára, aki 150 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyban."
    A regényt számos idegen nyelvre lefordították már, a német és az angol kiadás mellett létezik bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, vietnami és kínai fordítása is.

Műkincslopás - Kulturális szempontból is jelentős az eset

tokio170 — Wed, 22 May 2013 01:04:38 GMT

Kulturális szempontból is kiemelt jelentőséggel bír az évtizede elhunyt Kovács Dezső műgyűjtő-műkereskedő hagyatékából eltűnt több mint 500 magyar és külföldi festmény ellopása - mondta el Buzinkay Péter, a Forster Központ műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője kedden az MTI-nek.

    A szakember szerint hosszú időn keresztül dézsmálhatták az ismert műgyűjtő-műkereskedő hagyatékát. A rendőrség előzetes becslése szerint fél-egymilliárd forint közé tehető az eltulajdonított műtárgyak értéke, de a piaci érték sok esetben nem azonos a tárgyak kulturális értékével - jegyezte meg Buzinkay Péter.
    Kovács Dezső nagyjából 40 éven keresztül gyűjtött műkincseket, amelyeket az örökösök egy budapesti lakásban tároltak, mert a hagyatéki eljárás még nem zárult le. Mivel az ingatlan lakatlan volt, csak a közelmúltban vették észre, hogy eltűntek a képek.
    A portfolio.hu korábbi információi szerint az eltulajdonított művek alkotói között Paál Lászlótól Szinyei Merse Pálig, Ferenczy Károlytól Mednyánszky Lászlóig, Gulácsy Lajostól Derkovits Gyuláig a 19. század és a 20. század első felének legtöbb kiemelkedő hazai mestere megtalálható. A gyűjtemény külföldi vonulatához zömében 16-18. századi német, osztrák, spanyol, flamand és olasz munkák tartoznak, köztük Tintoretto védetté nyilvánított irgalmas szamaritánusa és Veronese Szent Katalinja. A modern festészetet a külföldi anyagban Utrillo párizsi utcarészlete, valamint Klimt és Toulouse-Lautrec grafikái képviselik.
    A védett műtárgyakkal kapcsolatban Buzinkay Péter elmondta, hogy csak bizonyos fokú szabályozásokkal élhet az örökségvédelem, hiszen ebben az esetben személyes vagyontárgyakról van szó. Így a tulajdonos csak a műtárgy állandó helyét köteles bejelenteni a hatóságnál és azt, ha ez módosul. A tulajdonosnak nem írható elő, hogy miként, milyen biztonsági feltételek mellett tartsa saját tárgyait, de az állagmegóvás és az értékmegőrzés az ő érdeke is - mutatott rá a szakember.
    Hozzátette: az eltűnt műtárgyakról a rendőrség értesíti az örökségvédelmi hivatalt, amely leltárt készít róluk, amelyet adatbázisba rendezve, később is kereshető módon elérhetővé tesz a szervezet honlapján. Ezzel a tulajdonosok számára biztosítja egyúttal - a bűncselekmény elévülése után is - az akár évtizedekkel későbbi visszaszerzés lehetőségét.
    A rendőrség folyamatosan tölti fel a www.police.hu/brfk/aktualis/ORF-20130517_03.html weboldalra az ellopott műtárgyakról készült felvételeket, és azt kéri, hogy aki találkozott ezekkel a műtárgyakkal vagy megvételre ajánlották neki, jelentkezzen.

Eurovíziós Dalfesztivál - ByeAlex: van külföldi érdeklődés a Kedvesem iránt

tokio170 — Wed, 22 May 2013 00:54:40 GMT

Svédországból és más országokból is van érdeklődés a Kedvesem iránt, elképzelhető, hogy készülnek feldolgozások, de ez még alakulóban van. ByeAlex, az Eurovíziós Dalfesztivál tizedik helyezettje erről kedden Budapesten sajtótájékoztatón beszélt egy újságírói kérdésre.

    "Örülök az eredménynek, ami szerintem mindannyiunknak jó. Igyekszem nem foglalkozni az engem ért támadásokkal, amelyeket nem igazán értettem, hiszen csak egy dalt írtam, amit magyarul elénekeltem, és igyekeztem minél jobban előadni" - mondta az énekes-dalszerző.
    ByeAlex (Márta Alex) kitért arra, hogy egyelőre nagyon fáradt az eurovíziós szereplés miatt, kint is zavarta és most is zavarja a fülfájása, és keveset aludt az elmúlt négy napban.
    "Nekem is a dán produkció tetszett a legjobban. Sok későbbi dalomban lesznek benne a kinti szerepléssel kapcsolatos érzéseim, gondolataim. Malmőben is írtam egy számot" - jegyezte meg ByeAlex. Egy felvetésre azt mondta, hogy a jövőben is azt csinálja, ami jól esik neki, nem szeretné beskatulyázni magát sem a zenét, sem a külsőségeket illetően.
    A szereplésből befolyó jogdíjak kapcsán tett újságírói felvetésre az énekes arról beszélt, hogy ezen a témán még nem gondolkodott, ugyanakkor "nincs különösképpen szükségem a folytatáshoz anyagi tőkére".
    Menedzsmentje, a CLS vezetője, Bérczes Ádám arról adott tájékoztatást, hogy várhatóan ősszel jelenhet meg ByeAlex első stúdióalbuma.
    "Nagyon örültünk annak a sok voksnak, amit a döntőben kaptunk, nem tudjuk pontosan megmagyarázni, miért szavaztak ránk 15 országból is, Németország ráadásul a maximális 12-t adta. Talán azért, mert egy jó dal nyelvtől függetlenül érinti meg az embereket" - fejtette ki Bérczes Ádám.
    Mint elhangzott, az erdélyi és a vajdasági magyarok ByeAlexre adott szavazatai a hírek szerint valószínűleg azért lettek nem kis számban érvénytelenek, mert Romániában és Szerbiában más módon kellett szavazni, mint Magyarországról, és erre sokan nem figyeltek.
    Lencsó Rita, az MTVA sajtófőnöke kiemelte: a zsűri és a közönség nagyon jó ízléssel és nagyon bátran döntött úgy, hogy ez a produkció képviselje Magyarországot Malmőben.
    "A Dal megmozdította a hazai zenei életet. Sok előadó, dalszerző tudja itt megmutatni a tehetségét, remélem, ez évről évre így lesz. A köztévé az elmúlt két évben a magyar zenei élet egyik legnagyobb megrendelőjévé vált" - jelentette ki a sajtófőnök.
    Az M1-en csaknem 1,2 millió ember nézte a szombati döntőt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Egy másik zsűritag, Csiszár Jenő rádiós műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy A Dal a közmédia saját fejlesztésű műsora, amely minőségi magyar könnyűzenészeket és rádióban lejátszható dalokat képes kitermelni.

Élő művész képéért még nem adtak ennyit

tokio170 — Wed, 15 May 2013 20:03:29 GMT

Élő művész esetében rekordot jelentő, mintegy 37 millió dolláros (8,4 milliárd forint) áron cserélt gazdát Gerhard Richter német művész egyik olajfestménye a Sotheby's aukciós ház kortárs műalkotásokat felvonultató New York-i árverésén. Az eseményen Barnett Newman egyik alkotása érte el a legmagasabb és a művész esetében rekordot jelentő 43,8 millió dolláros leütési árat.

A keddi árverés összbevétele 293,6 millió dollár volt, amely az előzetes becslések alsó határát súrolja. A felkínált 64 tétel 83 százaléka cserélt gazdát: öt műtárgyért fizettek 20 millió dollárt meghaladó összeget, ám az eredmények igencsak meglepőek voltak, mivel az olyan kortárs sztárok mint Andy Warhol, Jean-Michel Basquiat és Jeff Koons alkotásai vagy alulteljesítettek, vagy el sem keltek.

Barnett Newman amerikai művész Onement VI című munkája érte el a legmagasabb, a közvetítői díjjal együtt több mint 43,8 millió dolláros leütési árat. Az 1953-ban született mű korábbi tulajdonosa a Microsoft cég társalapítója, Paul Allen volt. Az élénk kék színben pompázó alkotás a művész esetében rekordot jelentő áron talált új gazdára.

A licit sztárja azonban mégis a 81 esztendős Gerhard Richter Domplatz, Mailand (Milánói dómtér) című 1968-as olajfestménye volt. A Hyatt Hotels Corp. által felkínált alkotás - amely a milánói székesegyház előtti tér északi részét ábrázolja - megdöntötte az élő művész munkájáért árverésen fizetett legnagyobb összeg rekordját. (A korábbi csúcstartó szintén Richter egyik munkája volt.) A festmény valamivel több mint 37 millió dollárért cserélt gazdát, ezzel a 30-40 millió dollárról szóló előzetes becslések középmezőnyében végezve.

Yves Klein Sponge Sculpture Blue, SE 168 című munkája 22 millió dolláros, míg Clyfford Still PH-21 című alkotása 20,9 millió dolláros leütési áron cserélt gazdát. Jackson Pollock Blue Unconscious című munkájáért szintén 20,9 millió dollárt fizettek. A licitek szerdán folytatódnak a Christie's aukciós ház háború utáni és kortárs művészeti alkotásokat felvonultató árverésével.

Átadták az idei Aranykönyv díjakat

tokio170 — Fri, 10 May 2013 21:53:09 GMT

Hat kategóriában adták át szerda este az Aranykönyv díjakat a Budapest Music Centerben. A 2012-es év könyvkedvenceit kereső, közönségszavazáson alapuló megmérettetésre mintegy 330 ezer voks érkezett.

    A Libri március elején indult szavazásán meglepő eredmények születtek, már az ajánló kör után kiestek olyan sikerkönyvek szerzői, akik egészen biztosan számítottak arra, hogy legalább a top 10-be kerülnek - olvasható az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben.
    A Mindenki olvas szlogennel indított megmérettetésen a klasszikus irodalom kategóriában a külföldi művek közül az Animus Kiadó által 2012-ben újra megjelentetett Stieg Larsson-regény, A tetovált lány nyert, a magyar mezőnyben a Móra Könyvkiadó által tavaly újra kiadott Fekete István-klasszikus, a Tüskevár kapta a díjat.
    Külföldi szépirodalom kategóriában díjat nyert Philippe Pozzo Di Borgo Életrevalók című regénye, amely a Sanoma Media Budapestnél látott napvilágot, a magyar könyvek közül Örkény István nemrég felfedezett regénye, a Palatinus Kiadónál megjelent Április kapta az elismerést.
    A külföldi szórakoztató irodalom kategóriában az Alexandra Kiadó könyve, George R. R. Martin Sárkányok tánca című könyve nyert, a hazai kiadványok közül a Parlando Stúdió kötete, a S.Ö.R. - Shakespeare Összes Rövidítve kapta az Aranykönyv díjat.
    A gasztronómiai könyvek közül az Alexandra Kiadónál megjelent Gordon Ramsay legjobb menüi című könyvre és Horváth Eszter Desszertőrült című kötetére szavaztak a legtöbben, ez utóbbi a Boook Kiadónál látott napvilágot.
    A gyermek és ifjúsági kategóriában J. R. R. Tolkientől a Tolkien meséi című kötet, a Partvonal Kiadó könyve és Leiner Laura A  Szent Johanna gimi 7. - Útvesztő című kötete - amely a Ciceró Könyvstúdió kiadványa - kapta a díjat.
    Az ismeretterjesztő kiadványok mezőnyében Cesar Millan A kutya mint családtag című, a Gabo Könyvkiadónál megjelent kötet kapta az elismerést, a magyar könyvek közül Kádár Annamária a Kulcslyuk Kiadónál napvilágot látott Mesepszichológia című könyve érdemelte ki a díjat.
    A közlemény idézi Kovács Pétert, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját, aki az Aranykönyv díjak kapcsán az olvasói visszajelzés fontosságát emelte ki. "Néha meg kell állni és értékelni az olvasói véleményeket, hiszen nekik, értük készülnek a könyvek" - hangsúlyozta.

Nemzeti Színház - Bemutatta a műsortervet és a társulatot az új igazgató

miramadam — Fri, 03 May 2013 13:36:03 GMT

A tervek szerint több mint tíz bemutatót tart a jövő évadban a Nemzeti Színház, amelyet júliustól Vidnyánszky Attila vezet. A leendő igazgató pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 14 új színész érkezik a társulathoz, amelynek jelenlegi 37 tagja közül 17-en maradnak a teátrumnál.
Vidnyánszky Attila elmondta: május végén derül ki, hogy mi marad műsoron a jelenlegi repertoárból, amelyről az előadások túlnyomó többsége várhatóan lekerül. Hozzáfűzte, hogy ezek pótlására a debreceni és a beregszászi színházból meghívott előadásokat tűznek műsorra.
A Nemzeti Színház szeptember 27-én nyitja meg az évadot Tamási Áron Vitéz lélek című művével, amelyet Vidnyánszky Attila rendez.