Óvatosan apróz a lét,
megretten, mert magas a tét,
ábrándja már gyűrt papiros…
Itt a piros - hol a piros?
Volt egyszer egy Szelídkelet -
mosoly volt csak, vagy rettenet?
Rőzselángja - büszke eszme,
kísértetként száll még füstje.
Régi házban törött ablak,
szabadon jár a gondolat,
leng az ajtó, bánt a huzat,
házőrzőnek a gond maradt.
Sötétedik, lapít a por,
megreccsen az ócska bútor,
mécsest gyújt a szellemirtó,
ingó fénye - hamis retró.
2007-11-24
|