Új borítót kapott, legalábbis az interneten az egyik NAT 2020-as irodalom munkafüzet, amelynek eddigi borítója elég nagy port vert az elmúlt napokban.

Mint arról mi is hírt kaptunk – a felfedezés, ahogy mondani szokták, futótűzszerűen tarolta le a magyar internetet –, a hetedikesek egyik irodalommunkafüzet-változata olyan borítóval készült, mintha szorgos kezek meghekkelték volna a kötetet kiadó Oktatási Hivatalt.

Arra ugyanis egy olyan, egyébként 1845-ös Kölcsey Ferenc-szoborról készült illusztráció, amelyen a Himnusz szerzője a bal kezével egy pergamentekercset fog – de ránézve senkinek nem a pergamen jutna eszébe. Önnek sem, ugye?

Nos, Nyáry Krisztián – aki az eredeti fotót is megosztotta a múlt héten, bár elismeri: nem ő fedezte fel a félreérthető ábrázolást – hétfőn észrevette, hogy az Oktatási Hivatal, ahogy fogalmaz, „példásan gyors reakcióval” lecserélte a borítót.

A kinyomtatott példányok persze egyelőre mindenkinél ott vannak, akiknek az iskolája ezt a TKV/27-3/2022 számú határozattal tankönyvvé minősített, 978-963-19-9822-1-es ISBN-számú munkafüzetet rendelte meg. Hogy azokkal mi lesz, azt egyelőre nem tudjuk – erről majd később –, de a Tankönyvkatalógus online felületén már a javított verzió látható:

Nyáry megjegyzi egyébként, hogy az egyik kormánypárti lap hétfői cikke „beteg világban élő genderpropagandistának” nevezte őt, mert megosztotta a lap szerint hibátlan borítót. Kérdés, hogy ezek után az újság hírt ad-e, és ha igen, milyen körítéssel ad hírt az irodalom-munkafüzet borítócseréjéről.

Az Oktatási Hivatalt a változást felfedezve megkérdeztük, hogy a borítókat a kinyomtatott munkafüzeteken is lecserélik-e, visszahívták és újranyomják-e a könyveket, ha igen, akkor ez milyen költséggel jár? Kérdeztünk arról is, hogy miért csak most merülnek fel a borítóval kapcsolatos aggályok, és hogy hogyan kommentálják az eredeti munkafüzet-borítóval kapcsolatos kritikákat. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

A Kultúra.hu azt írja, hogy ez volt az első szobor, ami a Himnusz költőjéről készült. Ferenczy István a legnagyobb ókori költőkhöz hasonlóan ábrázolta Kölcseyt, tógában, papirusztekerccsel. A széke alá pedig Kronosz bozontos fejét tette, jelezve, hogy Kölcseyn nem fog az idő.

Azonban sokan bírálták a márványszobrot, pont azért, amiért nem magyar öltözetben ábrázolta a költőt.

A szobrot eredetileg a Nemzeti Múzeum kertjébe szánták, ma a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

Forrás: Telex