Teljesen kiégett szombatra a Glasgow School of Art (GSA), a skóciai nagyváros világhírű, egyetemi szintű képzést nyújtó művészeti iskolája, amelyben négy évvel ezelőtt is tűzvész pusztított (!).

    A hajnalban kitört újabb tűzvész eloltásán még szombaton is 120 tűzoltó dolgozott, de a glasgow-i tűzoltóparancsnokság tájékoztatása szerint a központi  épületben még mindig voltak elszigetelt tűzfészkek.
    Az 1845-ben alapított intézmény 1909-ben elkészült jelenlegi főépülete - amelyet Charles Rennie Mackintosh, a skóciai építőművészet kiemelkedő mérnökegyénisége tervezett - teljes terjedelmében, minden emeletén égett.
    A tűz olyan intenzív volt, hogy a kivonult tűzoltóautók fecskendői teljesen hatástalannak bizonyultak, ezért a tűzoltóság Glasgow folyója, a Clyde partjára telepített egy nagy teljesítményű szivattyút.
    A tűz átterjedt a szomszédos épületekre, köztük az O2 ABC koncertcsarnokra is, amelynek tetőszerkezete beomlott.
    A Glasgow School of Art épületegyüttesében 2014 májusában is tűzvész pusztított, teljesen megsemmisítve az intézmény világhírű könyvtárát.
    A négy évvel ezelőtti tűz után, 2016-ban 35 millió fonto ... Tovább »

 

A Nemzetközi Man Booker-díjat korábban már elnyerő Krasznahorkai László ismét felkerült a brit irodalmi díj hosszú listájára, ezzel a magyar író idén is az esélyesek között szerepel - írta meg hétfőn a The Guardian című brit napilap.

    A Nemzetközi Man Booker-díjra esélyes művek, szerzőik és fordítóik listáját hétfőn hozták nyilvánosságra. A felsorolt 13 szerző között két korábbi győztes is van: Krasznahorkai László 2015-ben, Han Kang koreai regényíró pedig 2016-ban nyerte el a díjat. A brit lap azt is kiemelte, hogy Krasznahorkai rendszeresen szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes írók között.
    Krasznahorkai idén a Megy a világ című elbeszéléskötetével került a díjesélyesek mezőnyébe. Az angolul The World Goes On címen megjelent könyv fordítását John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes készítette.
    A Nemzetközi Man Booker-díj zsűrije 108 műből választotta ki a 13 alkotást. "Igazi bőségszaru ez a lista - ismert szerzők és néhány újonc is szerepel rajta" - mondta Lisa Appignanesi, a zsűri elnöke.
      Hozzáfűzte, hogy kimerítő feladat volt a válogatás, minden könyv más vidékre, más kultúrába, teljesen más hagyományok közé vezette az olvasót.
  & ... Tovább »

Csaknem hetven településen ünneplik meg a Magyar Széppróza Napját Országszerte és határon túl csaknem hetven településen, több mint 120 kortárs író részvételével ünneplik meg első alkalommal a magyar széppróza napját - mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pénteken Budapesten.

    Hozzáfűzte: a február 12. és 23. között zajló több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vesz részt, köztük a Fiatal Író Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK), a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT), és az Erdélyi Magyar Írók Ligája is. A helyszínek és programok listája folyamatosan bővül, részletes információ a www.magyarszepprozanapja.hu internetes oldalon található.
    A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma ... Tovább »

Egy jó regényíró tudja, hogy ő titkár és nem Isten – mondja ezt az egyik legismertebb és legolvasottabb amerikai író, akit zsenialitása mégis Istenhez tesz hasonlatossá. 70 éves lett Stephen King, a horror koronázatlan királya.

1947. szeptember 21-én, amikor elsárgult falevelek hullottak a Maine állambeli Portlandben, egy szép fiatalasszony életet adott egy egészséges kisfiúnak. A Stephen Edwin King nevet adta neki Nellie Ruth Pillsbury, akinek első fia születése után azt mondták, nem lehet több gyereke, úgyhogy az új jövevényre csodaként tekintett.

Férjével, Donald Edwin Kinggel, két évet töltöttek együtt Daviddel és Stephennel, aztán örökre megváltozott az életük.

Egy nap Donald King kért egy cigarettát a feleségétől és elment. Soha többé nem látták. A trauma hatására a legkisebb fiú démonokkal került szembe, amelyek aztán egyre többször jelentkeztek, és azóta sem hagyják nyugodni.

Nem tudom, honnan jutnak eszembe ilyen történetek, de ha tudnám, se mondanám el" - mondta mosolyogva Stephen King egy dokumentumfilm rendezőnek már befutott íróként.

King sokáig nem tudta, hova tűnt az apja. Csak az 1990-es közepén derült ki, hogy 1980-ig Pennsylvaniában élt, elvett egy brazil nőt és új családot alapított. Stephen King sosem lépett velük kapcsol ... Tovább »

A Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöksége az idei évben is megrendezi az Ünnepi Könyvhetet és a Gyermekkönyvnapokat a budapesti Vörösmarty téren.

A magyar irodalmat és a minőségi magyar könyvkiadást ünneplik Budapesten és nyolcvan vidéki településen egy időben. Bemutatók, koncertek, gyerekprogramok, nagy beszélgetések, dedikálások teszik emlékezetessé ezt a hetet azok számára, akiket még lázba hoz a lapozgatás közben felszálló, páratlan könyvillat és a papír sercegése.

*Az ünnepi könyvhét egyedülálló magyar kulturális rendezvénysorozat, évről évre töretlen sikerrel és népszerűséggel, immár nyolc évtizede. A könyvfesztivál megtartását a Literatura irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza javasolta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1927-ben az akkor június 5-re eső pünkösd vasárnapján Miskolcon tartott évi közgyűlésén.  Az ő kezdeményezésére tartották meg az MKKE szervezésében az első ünnepi könyvhetet 1929. május 12. és május 20. között. A rendezvényhez 2001-től kapcsolódnak a gyermekkönyvnapok. Az érdeklődőket a hagyományos programok mellett kísérőprogramok is várják, vagyis az aktuális könyvújdonságok, kulturális programok, dedikálások mellett, beszélgetések és zenei előadá ... Tovább »

Átadták a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjakat a pályázat idei tizenhárom győztesének kedden a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban.

    A tehetséges fiatal szerzők támogatására létrejött ösztöndíjban 2016-ban Balaskó Ákos, Balogh Gyula, Benedek Miklós, Dobó Gábor, Hevesi Judit, Lesi Zoltán, Molnár H. Magor, Németh Ákos, Novák Zsüliet, Reichert Gábor, Tamás Kincső, Turi Timea és Varga László részesült.
    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által finanszírozott, szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkák létrejöttét támogató ösztöndíj összege havonta 100 ezer forint egy éven keresztül.
    Az eseményen a díjak átadása előtt az előző évi ösztöndíjasok olvastak fel írásaikból, az esten közreműködött Oláh Dezső dzsesszzongorista.
    A 2016-os pályázatra 81 pályamunka érkezett be, amelyekről több körben döntött a Csepregi János (Fiatal Írók Szövetsége, FISZ), Erős Kinga (Magyar Írószövetség), Gaborják Ádám (József Attila Kör, JAK), Horváth Györgyi (JAK), Neszlár Sándor (FISZ), Szilágyi Zsófia (Szépírók Társa ... Tovább »

 A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a kortárs szerzők tolmácsolják a költeményeket.
Fővárosi művházak programjai: a I., II., ... Tovább »

 

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál.

    Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Könyvkiadó saját halottjának tekinti.
     Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.
    1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
 &n ... Tovább »

Az Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri helyszínét Tarlós István főpolgármester, Láng Zsolt, a főváros tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottságának elnöke és Kocsis Máté alelnök is támogatja - közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.

    A közlemény szerint a sajtóban megjelentekkel ellentétben a Vörösmarty téren nem lesz parkoló, és az említett bizottság már korábban döntött arról, hogy a téren rendezik meg a könyvhetet.
    Hozzátették, hogy a tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottság március 8-i ülésén arról döntött, hogy a Vörösmarty tér Harmincad utca felőli részére adható közterület-használati engedély parkolás céljára.
    A közterület-használatra kiadott terület a Vörösmarty téren megrendezendő események megtartását és a tényleges rendezvényi terület nagyságát nem befolyásolja, így a könyvhét által igényelt területet sem - írták.
   & ... Tovább »

1848. március 15-ét joggal nevezi a történelmi emlékezet Petőfi napjának, ezért mi is a költő útját követjük Katona Tamás történésszel, aki nemcsak a felemelő pillanatokba avat be, hanem az események mögötti kulisszákba is bepillantást enged, és a nevezetes nap néhány ritkán emlegetett epizódját is fölvillantja az olvasó előtt.

"Petőfi lakásaihoz nem volt kegyes a sors, nemcsak az a - Jókai Mórral közösen bérelt - lakása tűnt el, amelyet március 15-én magáénak mondhatott, hanem 1937-ben lebontották utolsó pesti lakását a volt Marczibányi-házban - kezdi a történelmi útikalauzt Katona Tamás történész.

Petőfi innen indult el a Pilvaxba, amely már maga is tévedés, tudniillik a kávéházat a márciusi ifjak inkább Fillingernek hívták, hiszen Fillinger János volt a bérlője, és Pilvax Károly sem úgy írta a nevét, ahogy ma a Pilvax közben ki van írva, hanem két ellel és dupla vével. A Pilvax kávéházat természetesen szintén átépítették, de legalább egyik helyiségében megpróbáltak emléket állítani a múltnak.

Petőfi megkérte Vasvári Pált és Bulyovszky Gyula írót, hogy menjenek el a Dohány utcába a közös lakás "Jókai szobájába", és itt határozzák meg a nap menetrendjét és a sajtó fölszabadítását.

Nem véletlen ugyanis, hogy a 12 pontban első helyen épp ez szerepel. Nemcsak ... Tovább »