„Szinte szadista módon szórakoztam” – fogalmazott Michele Mari az Indexnek adott exkluzív interjújában. A hetvenéves, hazájában nagy elismertségnek örvendő olasz író az élet és a halál nagy kérdéseiről, gyerekkorának meghatározó élményeiről, az apjához fűződő viszonyáról és az irodalom természetéről is beszélt. A beszélgetés során az a botrány is szóba került, amely a néhai Michela Murgia írónőről tett, szexistának tartott kijelentései miatt robbant ki a Strega-díj idei átadása előtt. „Nem is annyira félelem, inkább szorongás. Nagyon erős szorongás” – mondta Michele Mari az Indexnek, amikor arról kérdeztük, mit érez saját halálának gondolatával kapcsolatban. A hetvenéves olasz író általában igyekszik minél gyorsabban elhessegetni ezt a gondolatot. Legújabb regényében mégis játékot csinált belőle: harminc egykori osztálytárs évről évre összegyűlik egy vacsorára, miközben az idő múlásával egyre kevesebben ülnek az asztalnál. ... Tovább »
Hosszú betegség után Miamiban meghalt Donald Sutherland, az Emmy- és Golden Globe-díjas kanadai színész 88 éves volt, írja a Variety. A színész halálhírét a Creative Artists Agency (CCA) csütörtökön megerősítette. A BBC azt írja, halála hónapokkal azelőtt következett be, hogy megjelent volna Made Up, But Still True c. emlékirata.
Sutherland olyan ikonikus filmekben szerepelt, mint A piszkos tizenkettő, a Ne nézz vissza! vagy a Klute, de szintén ő alakította Snow elnököt a népszerű Az éhezők viadala-filmekben.
„Fájó szívvel jelentem be, hogy édesapám, Donald Sutherland meghalt. Én személy szerint a filmtörténet egyik legfontosabb színészének tartom. Soha nem rettent el egy szereptől sem, legyen az jó, rossz vagy csúf. Szerette, amit csinált, és ennél többet senki nem kívánhat” – írta az X-en Sutherland fia, a szintén színész Kiefer Sutherland.
Az idő arcai címmel az antik és a keresztény kultúra időfelfogását bemutató kiállítás nyílt csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
Az OSZK a kultúra és az idő archívuma, gazdag gyűjteménye alkalmassá teszi arra, hogy innovatív kiállításokkal beszélje el az ember és a kultúra viszonyából képződő tapasztalások formáit - fogalmazott a megnyitón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, hozzátéve, hogy a kiállítás az idő három aspektusának értelmezésén túl arra keresi a választ, hogy miképp gondolkodtak őseink a történelmi és a saját időről, hogyan viszonyultak a jövőhöz, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
"A kiállítás az időtapasztalatot értelmezi, amely a kiállított tárgyakon túl ott van a randevúról késő szerelmesnél, a nyugdíjbiztosító reklámjában, Tarr Bélánál, Proustnál, a nagymama ráncaiban, az olvasásban, a mandulafa virágzásában" - fogalmazott a főigazgató, aki köszönetet mondott többek között Túri Klaudiának, Szovák Mártonnak és Varga Bernadettnek, a kiállítás kurátorainak, valamint a Budapest Bábszínháznak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárnak, a Szlovák Köztár
... Tovább »
Errare humanum est, mondták a régi rómaiak (legalábbis Seneca), azaz tévedni emberi dolog. A még régebbi görögök nem feltétlenül osztották ezt, mint azt szerencsétlen Hégelokhosz példája mutatja: ma már semmi más miatt nem emlékszünk rá, csak azért, mert vétett egy hibát. Egy olyan apró bakit, ami bármelyikünkkel megeshet – igaz, a lehető legrosszabb helyen és időben hibázott. Hégelokhosz – aki nem azonos azzal a Hégelokhosszal, aki Nagy Sándor ázsiai hadjáratában volt a macedóniai lovasság vezére – az i. e. V. században élt athéni színész volt, de nem tudni, mikor született vagy halt meg. Az viszont több forrásban is fennmaradt róla, hogy i. e. 408-ban a színpadon botlott egy emlékezeteset. Athénban akkor éppen a város egyik legnagyobb ünnepe, a Dionüszia zajlott, amin a boristen Dionüszoszt dicsőítették, és a program álladó része volt egy nagy presztízsű drámaverseny, illetve drámabemutatók. Az az évi Dionüszián többek közt Euripidész Oresztészét játszották, és Hégelokhosz alakította nagy átéléssel a címszerepet. A 279. sorhoz érve aztán tényleg drámai dolog történt, legalábbis a színész karrierjét tekintve. ... Tovább »
A család, pályatársak, barátok, kollégák, tanítványok és tisztelők vettek végső búcsút Lator László Kossuth-díjas költőtől, esszéistától, műfordítótól, a nemzet művészétől szerdán Budapesten, a Farkasréti temetőben.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagját, aki életének 96. évében, július 17-én hunyt el, a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti. Lator Lászlót a református egyház szertartása szerint búcsúztatták a Hóvirág úti ravatalozóban.
Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, egykori tanítvány búcsúbeszédében Lator Lászlót idézve azt mondta: "egész életemben szerencsém volt".
Ferencz Győző szerint Lator László szerencsés volt, hogy nyugodt, a szellemiek iránt fogékony családba született, hogy "földközelben, Tiszasásváron töltötte gyerekkorát bokrok alatt bogarászva".
Szerencsés volt, mert túlélte a II. világháborút, a szovjet hadifogságot, az átszökést a határon. Makón jó kezekbe került, felvették az Eötvös kollégiumba, majd miután kizárták, mégis elvégezhette az egyetemet - mondta Ferencz Győző, emlékeztetve arra, hogy Körmenden volt tanár, majd az Eur
... Tovább »
Új borítót kapott, legalábbis az interneten az egyik NAT 2020-as irodalom munkafüzet, amelynek eddigi borítója elég nagy port vert az elmúlt napokban.
Mint arról mi is hírt kaptunk – a felfedezés, ahogy mondani szokták, futótűzszerűen tarolta le a magyar internetet –, a hetedikesek egyik irodalommunkafüzet-változata olyan borítóval készült, mintha szorgos kezek meghekkelték volna a kötetet kiadó Oktatási Hivatalt.
Arra ugyanis egy olyan, egyébként 1845-ös Kölcsey Ferenc-szoborról készült illusztráció, amelyen a Himnusz szerzője a bal kezével egy pergamentekercset fog – de ránézve senkinek nem a pergamen ju
... Tovább »
Tettlegességgel vádolja megjelenés előtt álló új könyvében bátyját, Vilmos brit trónörököst Harry herceg. A csütörtökön kiszivárgott részletekből kiderül az is, hogy Harry két tucatnál több embert ölt meg az afganisztáni katonai szolgálatai alatt vívott összecsapásokban, és az is, hogy Vilmossal együtt arra kérték apjukat édesanyjuk halála után, hogy ne házasodjon meg újra.
A Spare (Tartalék) című 416 oldalas memoárkötet január 10-én kerül világszerte a könyvesboltokba, a Guardian című brit lap azonban, amelyhez eljutott egy előzetes példány, már csütörtökön közölt néhány részletet a műből.
Csütörtök este a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió is ismertetni kezdte a könyv egyes részleteit. A Guardian nem tárta fel, hogy honnan tett szert a rendkívüli titoktartással őrzött memoárkötet egy példányára, a tévétársaság viszont bejelentette, hogy a Spanyolországban tévedésből idő előtt árusítani kezdett változatból vásárolt egyet.
A legnagyobb feltűnést az a rész keltette, amelyben Harry - III. Károly király és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő unokája - felfedi, hogy Vilmos egy vita hevében tettlegességre ragadtatta magát vele szemben. ... Tovább »
Ismét elérhető lesz Papp Tibor 1994-ben megjelent Disztichon Alfa nevű versgenerátora. Az eredeti, ma már hozzáférhetetlen program platformfüggetlen változatát a napokban teszik közzé az Irodalomtudományi Intézet honlapján.
A 2018-ban elhunyt Papp Tibor avantgárd költő úgy készítette el 1993-ban az első magyar automatikus versgenerátor programot, hogy az bármelyik Apple Macintosh számítógépen automatikusan egymás után generálta a magyar nyelvű disztichonokat egy meghatározott elemkészletből - idézte fel Kappanyos András irodalomtörténész az MTI érdeklődésére.
Hozzátette: a képernyőn megjelent versek értelmesek, nyelvtanilag helyesek voltak és kielégítették a disztichon formai ismérveit. Papp Tibor úgy írta meg a programot, hogy mindez nem válik unalmassá, például az ismétlések ki vannak küszöbölve. Az irodalomtörténész szerint a versek sokszor abszurdak, pajzánok, és főként humorosak, ráadásul úgy van az egész megírva, hogy némely sorok ismert klasszikus magyar disztichonoknak a mintáját követik mások meg nem. "Ahogy a hagyományt Papp Tibor bekapcsolja a programba, külön vicces jelleget ad hozzá" - fűzte hozzá Kappanyos András, aki a program jelentőségéről szólva kitért arra, hogy a számítógépes irodalom nemzetközileg ismert egyénisége
... Tovább »
Több mint nyolcvan programmal, köztük a legfrissebb magyar megjelenésű könyvekkel, a tavaly Goncourt-díjjal jutalmazott francia regénnyel, skandináv krimikkel és koncertekkel is várja a közönséget a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 13. és 16. között, a Nemzeti Táncszínházban.
A rendezvényen Mohamed Mbougar Sarr bemutatja Az emberek legtitkosabb emlékezete című regényét, amely tavaly Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében, a Goncourt-díjban részesült. A Margó vendége lesz a szólásszabadság határait kutató angol történész, a Time által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Timothy Garton Ash, de új kötetével érkezik a programra Maja Lunde norvég szerző, Stefan Ahnhem, a skandináv krimik ismert képviselője, valamint a számos irodalmi díjjal kitüntetett norvég Cecilie Enger is.
A magyar szerzők között Darvasi László, Garaczi László, Gerlóczy Márton és Péntek Orsolya is új könyveiket mutatják be, Peer Krisztián legújabb verseskötetével érkezik a fesztiválra, Tisza Kata pedig hipnózisra hívja az érdeklődőket zenés felolvasószínházi programjában.
Az október 14-én 80. születésnapját ünneplő Nádas Pétert városi sétákkal és egy rendh
... Tovább »
Életének 88. évében szerdán elhunyt Haraszty István Kossuth-díjas szobrászművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) rendes tagja - közölte a SZIMA szerdán az MTI-vel.
Haraszty István autodidakta művész volt. 1957-től 1965-ig műszaki ismereteket oktatott ipari tanulóknak. Az ötvenes évek közepén kezdett festeni. 1960 és 1970 között a Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke volt, mestere Laborcz Ferenc. 1965-től 1967-ig díszítőelemek tervezésével foglalkozott, és a József Attila Művelődési Központban volt dekorációs.
1967-89-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat belső tervezője, 1975-76-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház szcenikusa.
1964 óta több mint 500 magyarországi és külföldi kiállításon vett részt. Első mobilját, a Köröket 1967-ben készítette; acélgolyókkal működő, acél sínrendszereket variáló művei, pleximobiljai megannyi ironikus, szellemes fricska a hatalom ostobaságai ellen - áll a SZIMA honlapján szereplő életrajzban.
Haraszty István első korszakának egyik főműve a Fügemagozó (1970). A play art mestereként a hetvenes években "gegek" sorozatát konstruálta meg: a pénzbedobásra elhallgató zenegépet, a Wurslitzert; a pénz helyett harsány kacajjal fizető páncél
... Tovább »
>
Errare humanum est, mondták a régi rómaiak (legalábbis Seneca), azaz tévedni emberi dolog. A még régebbi görögök nem feltétlenül osztották ezt, mint azt szerencsétlen Hégelokhosz példája mutatja: ma már semmi más miatt nem emlékszünk rá, csak azért, mert vétett egy hibát. Egy olyan apró bakit, ami bármelyikünkkel megeshet – igaz, a lehető legrosszabb helyen és időben hibázott.
is az interneten az egyik NAT 2020-as irodalom munkafüzet, amelynek eddigi borítója elég nagy port vert az elmúlt napokban.
Ismét elérhető lesz Papp Tibor 1994-ben megjelent Disztichon Alfa nevű versgenerátora. Az eredeti, ma már hozzáférhetetlen program platformfüggetlen változatát a napokban teszik közzé az Irodalomtudományi Intézet honlapján.
Több mint nyolcvan programmal, köztük a legfrissebb magyar megjelenésű könyvekkel, a tavaly Goncourt-díjjal jutalmazott francia regénnyel, skandináv krimikkel és koncertekkel is várja a közönséget a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 13. és 16. között, a Nemzeti Táncszínházban.
Életének 88. évében szerdán elhunyt Haraszty István Kossuth-díjas szobrászművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) rendes tagja - közölte a SZIMA szerdán az MTI-vel.