A szépirodalom irányába mutat: van benne párbeszéd, hangulatfestés, fordulat. Pontos információkat tartalmaz, neveket, helyszíneket, elhangzott, valós mondatokat.
Amikor nekiláttam elolvasni Emmi Itaranta könyvét, még nem is sejtettem, mit tartok a kezemben. Bezárkóztam a dolgozószobámba egy jó adag tea társaságában, és igyekeztem együtt haladni a könyv titokzatos főhősnőjével Noria Kaitioval. A távoli posztapokaliptikus jövőben járunk, egy allegorikus történetben, ahol a műanyagot temetik, az üvegházakban teafű készül, és a legnagyobb kincs az ivóvíz, és mintha valami elmosná a határvonalakt, érték és elnyomás, a disztópikus diktatúra és a valóság között. A könyv, a női főhősnőhöz híven némiképpen szentimentális, érzelgős jelenetek tárháza, később pedig filozofikus hangvételt kap, mely gyakorlatilag a Frank Herbert méltán híres dűnéjében feltűnő Fremen faj kultúrájának és bölcsességének Swéd átirata is lehet. Amúgy más regényekből, történetekből is feltűnnek elemek: Pl. Akár csak a főleg a fiatalabb korosztály által kedvelt és olvasott R.A.Salvatore Sötételf regényeiben itt is utaznak nők korongon. Amúgy a Burger István által tervezett borító is egy fantasy elem, és utalás köré épül, hiszen a főhősnő az egyik fejezetében valóban tud a tekintetével ölni, olyan mint a legendás baziliszkusz. Ugyanakkor az atmoszféra néhol rendkívül kellemes, D. Kontz írásai és H.P.Lovecraft Dagon c. novellája jut róla eszembe, valamint az Abyss (mélység titka c. film) bár ez esetben a hasonlóság inkább kellemes, kevésbé szembeötlő és jól sikerült. A regény hangulata magával ragadó, és érdekfeszítő, a történet pedig önmagáért beszél: Ármány cselszövés, társadalmi perifériák és elnyomás, egy amolyan „árnyék az árnyékok között” történet, egy modern falu évszázadokkal utánunk, és a technológiai fejlődést bemutató nyomozás, és egy még sötétebb titok. Nem csak a sci-fi szerelmeseinek: Bizony lehet, jobban járunk vele, mint az új Mad Mex filmmel. A cselekmény érdekes, mondjuk, úgy inkább hömpölyög és kanyarog. Van, hogy meglep néha, de azért a taktika, stratégia és politikai hambug, amit a kezünkben tartunk, nem szárnyalja túl A férfi aki sosem hibáz c. regényt (bizonyára ismeritek…)
>
