Akkor indul jól egy dolgos este,
ha látom, hol van a kutya elesve.
Mikor meg nem, hát ráhajtok –
munkakedven dúl az átok.
Munkakedden? Már csütörtök…
munkaruhát ma sem öltök.
A szó elszáll, csak sírás marad –
egy tragédia ez a darab…
Szerintem – s ez nagyon kemény –,
kétféle a vélt vélemény:
(bár nem javít a helyzeten)
az enyém (sem) s a helytelen.
Te se parázz, ha jön a vonat,
kik komolyan veszik magukat
mind bolondok. Hited erős,
kocsid vagány – szélterelős,
kihamuzhatsz igen lazán,
megvár minden apró talány.
Majd nyom egy satut a gyorsvonat,
egy rendszer óvja sorsodat.
Bár, ha minden kötél szakad,
te akaszd fel saját magad!
Hogyha defenzív vagy, mától
nem riadsz a rút kaszástól.
2007. 04. 20.
|
>
