Kategória:
LÍRA
|
Megtekintések száma:
690
|
Hozzáadta::
tokio170
|
Dátum:
2021-10-13
|
|
(a csepűrágó álma)
Óvatosan áll fel, teste roggyant bürü,
csárdába csalta be – tegnap még – egy gügyü.
Fogytán van élenye, agya bornírt, kába,
fejében cirmol vagy száz dibdáb eszkába.
Mély volt elmúlt este a korcsmai csanak,
hol fád képet vágva csigert osztanak.
Most ciherben fekszik, ingujja csúf vörös,
megfogta éjszaka a nedves álkörmös.
Mellette csapa, távolban cserény látszik,
csiszár öntudata békasóval játszik.
gondolataival bagóhiten vannak,
bojnyik járt éjszaka: nyitva ajtó, ablak.
Stírölgeti zsebét – felöltője cefet,
aprehendálóan vet magára szemet.
Bakacsin öltönye tépett – szakadt pánttal.
segítséget kérjen, amit elvből átall?
Egy agglant jár arra, karján jó nagy ampa,
bogárzik szájából a jókívánsága.
Arca mosolyog, szeme elkerekedik,
a nyúzott arszlánra rögtön fenekedik.
Jó napot, kedveském! (hitvány csepűrágó,
akolba való rossz, darvadzó hóhányó).
Balkörmű éj után éghet a bélésed,
ihatsz az ampámból – tudom az kérésed.
Iszik egyet – véli gyomrának elixír,
kinyögni egy hangot, azonban alig bír.
Mi volt ez vén satrafa, folyékony azót?
lefojtja torkomban az avanzsáló szót.
Enigma ez fiam, coki hajszra, csára,
amorózó tested áztatja a csáva!
Földre rogy lassan a vándor csepűrágó,
gyomra, torka izzik – okádó tűzhányó.
Empirikus énje mohón tollat ragad,
dancs fájdalmát írva, semmit el nem tagad.
Előkotorássza kellékes pisztolyát,
s feje alá tesz egy véres episztolát.
2007 10. 07.
Szómagyarázat:
bürü - gyaloghíd
gügyü - házasságközvetítő asszony
éleny - oxigén
bornírt - korlátolt
cirmol - mocskol
dibdáb - hitvány
eszkába - vaskapocs
csanak - fa ivóedény
csiger - lőre; savanyú bor
fád - unott
ciher - bozót; avar
álkörmös - élénkvörös színű növényi festékanyag
csapa - vadcsapás
cserény - vesszőfonatú fal, kerítés
csiszár - csiszol ige származéka
békasó - simára csiszolódott fehér kavics
bagóhiten - vadházasságban
bojnyik - útonálló. rabló
stírölgeti - hosszabban nézi
cefet - lompos; rongyos
apprehendál - neheztel
bakacsin - fekete posztó, vagy vászon
átall - szégyell; restell
agglant - vénasszony
ampa - bádog kanna
bogárzik - futkároz
arszlán - ficsúr; piperkőc
csepűrágó - silány komédiás (régen tűznyelő)
darvadzó - szomorúan gunnyasztó; kókadozó; kornyadozó
balkörmű - rosszul sikerült
elixír - bűvös hatású ital
vén satrafa - csúf öreg nő
azót - nitrogén
avanzsáló - előlépő
enigma - rejtély; talány
csáva - lúgos áztatólé (nyers bőrökön maradt húsos részek lerohasztásához)
coki - takarodj; hordd el magad
hajsz - bal
csá - jobb
empirikus - érzékszervi ismereteken alapuló
dancs - mocskos
episztola - levél (nyilvános, költői)
Kategória:
LÍRA
|
Megtekintések száma:
606
|
Hozzáadta::
tokio170
|
Dátum:
2021-10-13
|
|
Akkor indul jól egy dolgos este,
ha látom, hol van a kutya elesve.
Mikor meg nem, hát ráhajtok –
munkakedven dúl az átok.
Munkakedden? Már csütörtök…
munkaruhát ma sem öltök.
A szó elszáll, csak sírás marad –
egy tragédia ez a darab…
Szerintem – s ez nagyon kemény –,
kétféle a vélt vélemény:
(bár nem javít a helyzeten)
az enyém (sem) s a helytelen.
Te se parázz, ha jön a vonat,
kik komolyan veszik magukat
mind bolondok. Hited erős,
kocsid vagány – szélterelős,
kihamuzhatsz igen lazán,
megvár minden apró talány.
Majd nyom egy satut a gyorsvonat,
egy rendszer óvja sorsodat.
Bár, ha minden kötél szakad,
te akaszd fel saját magad!
Hogyha defenzív vagy, mától
nem riadsz a rút kaszástól.
2007. 04. 20.
Kategória:
LÍRA
|
Megtekintések száma:
605
|
Hozzáadta::
tokio170
|
Dátum:
2021-10-13
|
|
viszket a lábam
térdhajlat körül,
vakargatom bátran
alatta és fölül.
körmöm akad – fura,
mint kaparom magam,
alig vagyok ura –
elkapott az iram.
fogom, mit leszedtem,
ez milyen érdekes?
nézem meglepetten:
megdermedt húsleves.
nyomkodom a helyét,
szemlélgetem lábam –
csepegteti levét,
felszökik a lázam.
valami belém szúrt...
piros is nagy köre, –
bőrömbe kullancs túrt?
nincs beszakadt feje...
akkor viszont pók volt –
töprengek aszottan,
s amíg rágott – horgolt,
én viszont aludtam.
szívott a bestia,
a húsomat marta –
belém öklendezett,
nedvemet facsarta.
mint holmi páclevet -
bomló testem falta,
s míg eleven evett,
ó én hagytam – balga.
szememben rettenet
feszeget ketrecet,
pókpácos pillanat
hálóján billegek.
2007. 07. 06.
Kategória:
LÍRA
|
Megtekintések száma:
606
|
Hozzáadta::
tokio170
|
Dátum:
2021-10-13
|
| |