ki álmodja tovább álmunk,
ha rájuk többé nem találunk,
amikor majd odébb állunk,
és megfakult köddé válunk,
…helyettünk…?
ki gyűjt kincset szép szavakból,
épít falat akaratból,
ha nem leszünk ott, éppen akkor?
ki sző álmot gondolatból,
tovatűnő pillanatból,
amikor majd elmegyünk,
s egymásnak már nem leszünk...
…csak elmúlik az életünk…?
ki csókol meg minden álmot,
az összes percet, ami áldott,
ki ölel még egyszer újra,
szerelemtől megvakulva…
s ki lesz az, ki jobbá tehet...
…aki szeret, aki szeret…
…helyetted?...
ki verhet rám rabbilincset,
hogy hordjam, mint ritka kincset,
ha szerelmünk már elfogyott,
álmodlak, s te nem vagy ott…?
…nem leszel az őrangyalom, és nem lesz rá soha többé alkalom…
|
>
