az elképzelt jövő lehet bármilyen tiszta az élet koszos köznapi mőbiusz szállítószalagján amit ma átveszek én te másként kapod vissza egyoldalú az idom mégis megfordul a való érzéseink alatt gyakorta meginog a plató a valóság energiája húrként forog nyolcasát álmodban megláthatod érdes rideg egyélű átforduló felületén csak az idő liheg fut körbe a semmin andalgunk súlytalan-könnyedén (hideg az űr a tér görbe az utca zsák csillogó kirakatokban sunyítva drágul a nagykabát) s talán örökre egymásba karolva visszatérő álmunk fogjuk közre míg a végtelenbe hajlik a hát
>
