Mesélj anyám, hiszen ébren álmodom,
miért veszejt öled, űz ezer helyen.
Fáj ahogy viselsz, segíts megértenem,
mit jelent a kín, miért veszel zokon.

Most a gyötrelemmel nyűgöd oldozom,
új világ felé kíváncsian megyek.
Karjaid között, míg tartasz és szeretsz,
száz bajodra írt, várt kisded, én hozok.

Ne sírj, a könny helyett dalodra vágyom.
Ismeretlenért születtem, itt vagyok.
Szunnyadó mosollyal bújom rejtekid,

úgy kapaszkodom, ahogy az angyalok.
Tested óvva hív, s míg elér az álom,
melleid patakját szomjazom megint.